„Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Állomás infobox |pozíciós térkép=Budapest VIII. kerülete}} |
{{Állomás infobox |pozíciós térkép=Budapest VIII. kerülete}} |
||
A ''' |
A '''józsefvárosi pályaudvar''' [[Budapest]] egyik [[fejpályaudvar|fejállomása]] volt a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]], a [[Fiumei út]]on. A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|Magyar Államvasutak]] legrégibb fej. Személyforgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg, a helyére tervezett emlékmúzeum megnyitása évek óta várat magára. |
||
== Története == |
== Története == |
A lap 2019. február 5., 23:34-kori változata
Józsefvárosi pályaudvar | |
A pályaudvar 2006-ban | |
Ország | Magyarország |
Hely | Budapest VIII. kerülete |
Névadó | (kisváros és szlovákiai község) |
Állomáskód | PF |
UIC állomáskód | 5510041 |
Megnyitás | 1867 |
Bezárás ideje | 2005. december 10. |
Felhasználási terület | |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
Időzóna | közép-európai idő |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik fejállomása volt a VIII. kerületben, a Fiumei úton. A Magyar Államvasutak legrégibb fej. Személyforgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg, a helyére tervezett emlékmúzeum megnyitása évek óta várat magára.
Története
A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.
Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[1] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.
A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány,[2] ám a projekt nem készült el határidőre,[3] talán 2019-ben kerül megnyitásra.[4]
Tömegközlekedés
Autóbusz
Trolibusz
Villamos
Jegyzetek
Források
- ↑ HVG, 2013-09.12.: Holokauszt-emlékhely lesz a józsefvárosi pályaudvaron. HVG, 2013. szeptember 12. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
- ↑ NOL, 2015.03.04.: Czene Gábor: Megnyit végre a Sorsok Háza?. NOL, 2015. január 28. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
További információk
- Budapest tömegközlekedési térképe
- Legát Tibor: Állomásról állomásra XI.: Hosszú agónia (Budapest-Józsefváros). Magyar Narancs. 2005. december. 10.
- vasutallomasok.hu
- Budapest-Józsefváros pályaudvarral foglalkozó oldal (archív, 2009. december 17-i állapot)
- Zöldi Péter: Józsefváros újból a figyelem kereszttüzében