„Sigmaringen” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bővítés |
|||
52. sor: | 52. sor: | ||
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Rudolf német ellenkirály|Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor. |
A 11. században, a [[Középkor#Korai középkor (5-10.század)|korai középkor]] végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés [[1077]]-ből származik, amikor [[Rudolf német ellenkirály|Sváb Rudolf]] német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.<ref>A [[Petershauseni kolostor]] krónikájából származó feljegyzés: ''Onnan ''Sigimaringin'' várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy [[IV. Henrik német-római császár|IV. Henrik]] seregével közeledik az [[Alpok]] hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.''</ref> A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor. |
||
Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. [[1275]]-ben már 15 plébános tartozott a laizi [[dékán (egyházi)|dékánság]] alá. |
Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. [[1275]]-ben már 15 plébános tartozott a laizi [[dékán (egyházi)|dékánság]] alá. |
||
[[1325]]-ben III. Ulrich, [[Württemberg]] [[gróf]]ja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen [[1744]]-ig a laizi [[temető]]ben helyezték végső nyugalomba.<!--1415 erhielt [[Friedrich I. (Brandenburg)|Friedrich VI.]] die Markgrafschaft Brandenburg. Von ihm stammt das preußische Königs- und Kaiserhaus ab.--> |
[[1325]]-ben III. Ulrich, [[Württemberg]] [[gróf]]ja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen [[1744]]-ig a laizi [[temető]]ben helyezték végső nyugalomba.<!--1415 erhielt [[Friedrich I. (Brandenburg)|Friedrich VI.]] die Markgrafschaft Brandenburg. Von ihm stammt das preußische Königs- und Kaiserhaus ab.--> |
||
[[1460]]-ban és [[1500]]-ban [[kastély|kastéllyá]] építették át a várat. 1535-ben a [[Hohenzollern]] házra száll Sigmaringen vára és városa, majd [[1539|négy évvel később]] a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és [[Veringen]] felett |
[[1460]]-ban és [[1500]]-ban [[kastély|kastéllyá]] építették át a várat. 1535-ben a [[Hohenzollern]] házra száll Sigmaringen vára és városa, majd [[1539|négy évvel később]] a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és [[Veringen]] felett. |
||
=== Újkor === |
|||
A [[harmincéves háború]] során [[1632]]-ben a [[Svéd Királyság|svédek]] elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti része leégett. |
A [[harmincéves háború]] során [[1632]]-ben a [[Svéd Királyság|svédek]] elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti része leégett. |
||
[[1944]] októbere és [[1945]] áprilisa között itt volt a menekülő [[Franciaország|francia]] [[Vichy-kormány]] székhelye [[Henri Philippe Pétain|Pétain marsall]] államfő és [[Pierre Laval]] miniszterelnök alatt. A kormányzati székhely a kastély volt; a városban politikusokat, hivatalnokokat, katonákat és a Vichy-kormányhoz akkreditált nagyköveteket (többek között Németország, Japán és Olaszország követeit) szállásoltak el. [[Április 22.|Április 22]]-én Pétain és Laval megszökött Sigmaringenből. Akkoriban a város 6000 lakója mellett 700 francia katona és a [[Milice française]] 500 tagja tartózkodott a városban. |
|||
== Fordítás == |
== Fordítás == |
A lap 2016. szeptember 15., 21:24-kori változata
Sigmaringen | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Baden-Württemberg | ||
Kerület | Tübingen | ||
Járás |
| ||
Alapítás éve | 1250 | ||
Polgármester | Daniel Rapp (CDU) | ||
Irányítószám | 72481–72488 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | SIG | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 18 375 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 178 fő/km² fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 578–794 m | ||
Terület | 92,85 km² km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 12″, k. h. 9° 12′ 59″ | |||
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén | |||
Sigmaringen weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmaringen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sigmaringen Baden-Württembergben, a Duna partján épült város, Sigmaringen járás székhelye és második legnagyobb települése.
Földrajza
Sigmaringen a Duna völgyében, a Sváb Alpok déli pereménél fekszik, a Boden-tótól körülbelül 40 km-re északra.
Városrészek
A város a belső városmagra, valamint Gutenstein, Jungnau, Laiz, Oberschmeien és Unterschmeien városrészekre tagolódik.
Címer | Városrész | Lakosság (fő) | Terület (ha) |
---|---|---|---|
Sigmaringen (városmag) | 11 758 | 3429 | |
Gutenstein | 512 | 1311 | |
Jungnau | 740 | 2235 | |
Laiz | 2856 | 979 | |
Oberschmeien | 434 | 1059 | |
Unterschmeien | 263 | 490 |
Története
Korai történet
A mai város területen az első települések több mint 3000 éve jöttek létre. A mai Laiz városrész területéről előkerült, az i. e. 1000 - 500 közötti időszakból származó leletek az urnamezős kultúra jelenlétét bizonyítják. A Hallstatt korszakból például kelta sírdombokból gazdagon festett és díszített tárgyak kerültek elő. I. sz. 50 és 80 között a Dunánál húzódott a Római Birodalom határa. Ekkor út vezetett Laizon keresztül a Bodeni-tótól Winterlingen és Burladingen irányába, egy másik Singen térségéből Vilsingenen át Bilgen, Scheer és Hundersingen felé. A duzzasztógát alatt fekvő gázlón haladtak át, ahol a Duna 1975-ös szabályozásakor fahíd maradványaira bukkantak. A Laiz melletti "Berglösche" dűlőben, az inzighofeni "Krummäcker", valamint a Sigmaringenhez tartozó "Steinäcker" és "Wachtelhau" dűlőben és a lauerthali római kori birtokokon végzett ásatásokról előkerült leletek bizonyítják Sigmaringen térségének mezőgazdasági jelentőségét ebben a korban.
A mai város délkeleti részén korai alemann sírmezőt tártak fel, ami alátámasztja a "Sigmar" alapításáról szóló feltételezéseket. Ennek valószínű időpontja az i. sz. 6. század.
Középkor
A 11. században, a korai középkor végén emelték az első erődítményt a völgyet lezáró sziklákon. Az első írásos feljegyzés 1077-ből származik, amikor Sváb Rudolf német ellenkirály sikertelenül ostromolta a várat.[2] A város hivatalos megalapítására 1250-ben került sor.
Az első papról 1231-ben tesznek említést Laizban. 1275-ben már 15 plébános tartozott a laizi dékánság alá.
1325-ben III. Ulrich, Württemberg grófja eladta a várost. 1480-ban kapott önálló plébánost Sigmaringen, azonban az elhunytakat még egészen 1744-ig a laizi temetőben helyezték végső nyugalomba.
1460-ban és 1500-ban kastéllyá építették át a várat. 1535-ben a Hohenzollern házra száll Sigmaringen vára és városa, majd négy évvel később a kastély pusztító tűzvésznek esett áldozatul. 1540-ben szerződésben is rögzítették a Hohenzollernek fennhatóságát Sigmaringen és Veringen felett.
Újkor
A harmincéves háború során 1632-ben a svédek elfoglalták a kastélyt, majd Horn tábornok egy évvel később visszafoglalta. Ekkor a kastély keleti része leégett.
1944 októbere és 1945 áprilisa között itt volt a menekülő francia Vichy-kormány székhelye Pétain marsall államfő és Pierre Laval miniszterelnök alatt. A kormányzati székhely a kastély volt; a városban politikusokat, hivatalnokokat, katonákat és a Vichy-kormányhoz akkreditált nagyköveteket (többek között Németország, Japán és Olaszország követeit) szállásoltak el. Április 22-én Pétain és Laval megszökött Sigmaringenből. Akkoriban a város 6000 lakója mellett 700 francia katona és a Milice française 500 tagja tartózkodott a városban.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Sigmaringen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ A Petershauseni kolostor krónikájából származó feljegyzés: Onnan Sigimaringin várához vonult Rudolf király, és megostromolta azt. Mikor azonban tudomására jutott, hogy IV. Henrik seregével közeledik az Alpok hágóin keresztül, hogy felmentse az erődítményt, elvonult Szászországba.