„Baróti Lajos (labdarúgó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Edzőként: 1964 Tokió Lakat Károly volt |
|||
| 74. sor: | 74. sor: | ||
===Edzőként=== |
===Edzőként=== |
||
A [[Testnevelési Főiskola|Testnevelési Főiskolán]] [[1947]]-ben szerzett edzői, majd [[1956]]-ban szakedzői diplomát. [[1948]]-ban visszavonulása után vette át addigi csapatának, a [[Győri ETO FC|Győri Vasas ETO]] edzéseit, majd [[1952]]-ben a Budapesti Postás csapatánál dolgozott, ahonnan egy évvel később a [[Vasas SC|Budapesti Vasas]] edzéseit. Első jelentősebb edzői sikereit ezzel a klubbal érte el, amikor [[1956]]-ban és [[1957]]-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a [[magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)|magyar labdarúgó-bajnokság]]ot és egyszer a [[magyar labdarúgókupa|Magyar Népköztársaság Kupáját]]. [[1957]]-ben [[mesteredző]]i címet szerzett. Ugyanebben az évben a [[A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai|magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává]] nevezték ki. Az [[1966]]-ig tartó időszakban három [[labdarúgó-világbajnokság|világbajnokságon]] és egy [[labdarúgó-Európa-bajnokság|Európa-bajnokságon]] (ahol bronzérmet szerzett) is részt vett. 1958-ban<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait|alcím= |periodika=[[Nemzeti Sport|Népsport]] |évfolyam=14 |szám=21 |oldal=1 |dátum=1958-01-30 }}</ref> és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései|alcím= |periodika=[[Nemzeti Sport|Népsport]] |évfolyam= |szám= |oldal= |dátum=1960-02-11 }}</ref> 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai|alcím= |periodika=[[Nemzeti Sport|Népsport]] |évfolyam= |szám= |oldal= |dátum=1963-12-15 }}</ref> [[1967]]-ben az [[Újpest FC|Újpesti Dózsa]] vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. [[1971]]-ben egy évig a [[perui labdarúgó-válogatott]] szövetségi kapitánya volt, majd [[1972]]-ben visszatért régi klubjához, a [[Vasas SC|Budapesti Vasas]]hoz, amellyel újra sikerült megnyernie a Magyar Népköztársaság Kupát. [[1975]] és [[1978]] között újra a [[magyar labdarúgó-válogatott]] [[szövetségi kapitány]]a lett és kvalifikálta a csapatot az [[1978-as labdarúgó-világbajnokság]]ra. [[1979]]-ben rövid ideig az [[Ausztria|osztrák]] Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd [[1980]] és [[1982]] között a [[Portugália|portugál]] [[ |
A [[Testnevelési Főiskola|Testnevelési Főiskolán]] [[1947]]-ben szerzett edzői, majd [[1956]]-ban szakedzői diplomát. [[1948]]-ban visszavonulása után vette át addigi csapatának, a [[Győri ETO FC|Győri Vasas ETO]] edzéseit, majd [[1952]]-ben a Budapesti Postás csapatánál dolgozott, ahonnan egy évvel később a [[Vasas SC|Budapesti Vasas]] edzéseit. Első jelentősebb edzői sikereit ezzel a klubbal érte el, amikor [[1956]]-ban és [[1957]]-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a [[magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)|magyar labdarúgó-bajnokság]]ot és egyszer a [[magyar labdarúgókupa|Magyar Népköztársaság Kupáját]]. [[1957]]-ben [[mesteredző]]i címet szerzett. Ugyanebben az évben a [[A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányai|magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává]] nevezték ki. Az [[1966]]-ig tartó időszakban három [[labdarúgó-világbajnokság|világbajnokságon]] és egy [[labdarúgó-Európa-bajnokság|Európa-bajnokságon]] (ahol bronzérmet szerzett) is részt vett. 1958-ban<ref>{{CitPer|szerző= |cím=Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait|alcím= |periodika=[[Nemzeti Sport|Népsport]] |évfolyam=14 |szám=21 |oldal=1 |dátum=1958-01-30 }}</ref> és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései|alcím= |periodika=[[Nemzeti Sport|Népsport]] |évfolyam= |szám= |oldal= |dátum=1960-02-11 }}</ref> 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.<ref>{{CitPer|szerző= |cím=A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai|alcím= |periodika=[[Nemzeti Sport|Népsport]] |évfolyam= |szám= |oldal= |dátum=1963-12-15 }}</ref> [[1967]]-ben az [[Újpest FC|Újpesti Dózsa]] vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. [[1971]]-ben egy évig a [[perui labdarúgó-válogatott]] szövetségi kapitánya volt, majd [[1972]]-ben visszatért régi klubjához, a [[Vasas SC|Budapesti Vasas]]hoz, amellyel újra sikerült megnyernie a Magyar Népköztársaság Kupát. [[1975]] és [[1978]] között újra a [[magyar labdarúgó-válogatott]] [[szövetségi kapitány]]a lett és kvalifikálta a csapatot az [[1978-as labdarúgó-világbajnokság]]ra. [[1979]]-ben rövid ideig az [[Ausztria|osztrák]] Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd [[1980]] és [[1982]] között a [[Portugália|portugál]] [[SL Benfica|Benfica]] vezetőedzője volt. Ezután vonult vissza az edzőségtől. |
||
[[1989]]-től a [[Magyar Labdarúgóedzők Testülete|Magyar Labdarúgóedzők Testületének]] tiszteletbeli elnöke volt. [[2000]]-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, [[2004]]-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült. |
[[1989]]-től a [[Magyar Labdarúgóedzők Testülete|Magyar Labdarúgóedzők Testületének]] tiszteletbeli elnöke volt. [[2000]]-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, [[2004]]-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült. |
||
A lap 2015. március 20., 19:49-kori változata
| Baróti Lajos | |||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||
| 1961-ben | |||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||
| Születési dátum | 1914. augusztus 19. | ||||||||||||||||
| Születési hely | Barót, Magyarország | ||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 2005. december 23. (91 évesen) | ||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||
| Poszt | hátvéd | ||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Lajos témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Baróti Lajos (szül. Kratochfill Lajos, Barót, 1914. augusztus 19. – Budapest, 2005. december 23.) magyar labdarúgó, edző. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, apja Kratofil Dezső pedagógus, testvére Baróti Dezső irodalomtörténész. Unokája Váczi Eszter énekesnő (Jazz+Az).
Pályafutása
Játékosként
1928-ban kezdett futballozni a Szegedi AK (1936-tól Szeged FC) együttesében. Ebben a csapatban töltötte el majdnem teljes játékos-pályafutását. 1946-ban hagyta el Szegedet és a Győri ETO csapatában játszott két évig, ahol befejezte aktív pályafutását. 1941-ben bajnoki bronzérmes volt a Szegeddel. Játékosként 1939-ben és 1941-ben egy-egy alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. 1935-ben pedig a főiskolai világbajnok csapat tagja volt. Még aktív pályafutása alatt jogi tanulmányokat folytatott Szegeden, ahol 1940-ben abszolutóriumot szerzett.
Edzőként
A Testnevelési Főiskolán 1947-ben szerzett edzői, majd 1956-ban szakedzői diplomát. 1948-ban visszavonulása után vette át addigi csapatának, a Győri Vasas ETO edzéseit, majd 1952-ben a Budapesti Postás csapatánál dolgozott, ahonnan egy évvel később a Budapesti Vasas edzéseit. Első jelentősebb edzői sikereit ezzel a klubbal érte el, amikor 1956-ban és 1957-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a magyar labdarúgó-bajnokságot és egyszer a Magyar Népköztársaság Kupáját. 1957-ben mesteredzői címet szerzett. Ugyanebben az évben a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Az 1966-ig tartó időszakban három világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon (ahol bronzérmet szerzett) is részt vett. 1958-ban[1] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[2] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[3] 1967-ben az Újpesti Dózsa vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. 1971-ben egy évig a perui labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt, majd 1972-ben visszatért régi klubjához, a Budapesti Vasashoz, amellyel újra sikerült megnyernie a Magyar Népköztársaság Kupát. 1975 és 1978 között újra a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett és kvalifikálta a csapatot az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra. 1979-ben rövid ideig az osztrák Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd 1980 és 1982 között a portugál Benfica vezetőedzője volt. Ezután vonult vissza az edzőségtől.
1989-től a Magyar Labdarúgóedzők Testületének tiszteletbeli elnöke volt. 2000-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, 2004-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült.
Sikerei, díjai
- A Gépipar Kiváló Dolgozója (1956)[4]
A labdarúgó-világbajnokságok általános statisztikája szerint, mint edző ötöd magával, a világbajnokságokon legtöbbször - négyszer - részt vevő szakemberek (a német Sepp Herberger, az angol Walter Winterbottom, a német Helmut Schön és a francia Henri Michel) között tartják nyilván. A legtöbbször, hatszor Carlos Alberto Parreira, ötször Bora Milutinović vezethetett válogatottat a világtornán.
Statisztika
Mérkőzései a válogatottban
 Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1939. szeptember 24. | Budapest, Üllői úti pálya | Magyarország 
|
5 – 1 |  Németország
|
barátságos | - | |
| 2. | 1941. november 16. | Zürich, Hardturm stadion | Svájc 
|
1 – 2 | Magyarország
|
barátságos | - | |
| Összesen | 2 | mérkőzés | 0 | gól | ||||
Mérkőzései a Válogató Bizottság tagjaként
| Magyarország
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1957. szeptember 15. | Szófia, Levszki-stadion | Bulgária 
|
1 – 2 | Magyarország
|
vb-selejtező | - | |
| 2. | 1957. szeptember 23. | Budapest, Népstadion | Magyarország
|
1 – 2 |  Szovjetunió
|
barátságos | - | |
| 3. | 1957. október 6. | Budapest, Népstadion | Magyarország
|
2 – 0 |  Franciaország
|
barátságos | - | |
| 4. | 1957. november 10. | Budapest, Népstadion | Magyarország
|
5 – 0 |  Norvégia
|
vb-selejtező | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Mérkőzései szövetségi kapitányként
Első időszak
Második időszak
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
Jegyzetek
- ↑ Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
- ↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
- ↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
- ↑ Kitüntették a Bp. Vasas labdarúgóit. Népsport, XII. évf. 159. sz. (1956. augusztus 9.) 3. o.
Források
A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Lajos témájú kategóriát.- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 101. o. ISBN 963-495-008-6
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Biográf Ki Kicsoda 2004, Biográf Kiadó, Budapest, 2003, 111. old.
- Nekrológ a FootballTop21 honlapján
- Nekrológ a Magyar Televízió honlapján
 | ||
| ||
| ||
| ||
| ||
