Lövéte
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Lövéte (Lueta) | |
 | |
| Székelykapu Lövétén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Lövéte |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 537140 |
| Körzethívószám | 0266 |
| SIRUTA-kód | 84638 |
| Népesség | |
| Népesség | 3250 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3302 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 31,98 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 610 m |
| Terület | 101,64 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′Koordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′ | |
 | |
| Lövéte weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lövéte témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lövéte (románul Lueta) község Romániában, Hargita megyében. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius többségű falvak vannak.
Fekvése[szerkesztés]
Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja.
Története[szerkesztés]
A falutól fél órányira, a Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban (Wietenberg-kultúra) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.
A tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta.
A falu középén egy kiszögellő fokon álltak Székely Mózes 16. századi udvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott Báthory István fejedelemtől, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei vashámor is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.
Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották.
1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 román volt. 2002-ben lakossága 3523 fő volt.
A 2021-es népszámláláson Lövéte községben 3338 lakost számláltak.[2] Ebből 3201 magyar és 5 román volt.[3]
Látnivalók[szerkesztés]
- A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Kerítése 1842-ben készült.
- A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött.
- A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el.
- A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kőtornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobába vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatók. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható
Borvízforrások és népi fürdők[szerkesztés]
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt voltak a birtokai Erdély egyetlen Székelyföldről (Udvarhelyről) származó fejedelmének, Székely Mózesnek. Udvarháza Lövéte közepén, az ún. Udvarkertben állott.
- Itt született 1907. március 4-én Ladó Lajos autodidakta író és szerkesztő.
- Itt született 1929. február 7-én Török László író, újságíró, filmkritikus.
- Itt született 1929. július 17-én Balázs Márton matematikus.
- Itt született 1937 szeptember 3-án Márton Attila fizikus, fizikai szakíró.
- Itt született 1952. szeptember 10-én Kasza Imre muzeológus, grafikus, festő, művészeti író.
- Itt született 1964. szeptember 13-án Mihály János történész.[4]
- Itt született 1965. február 5-én Sorbán Angella szociológus, szociológiai szakíró.
- Itt született 1972. február 2-án Lövétei Lázár László költő, műfordító.
Testvértelepülés[szerkesztés]
Budakalász, Magyarország- Domaszék, Magyarország
- Maglód, Magyarország
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
- ↑ 2021. évi népszámlálás: 1.22-es táblázat Populația rezidentă (Sexe, Județe, Municipii, orașe și comune*, Sate*). letöltő link Megtekintve: 2023-08-13
- ↑ 2021. évi népszámlálás: 2.3 Populaţia rezidentă după limba maternă (Limba maternă, Macroregiuni, Regiuni de dezvoltare, Județe, Municipii, orașe și comune*) letöltő link Megtekintve: 2023-08-13
- ↑ http://www.szekelyhon.ro/images/editions/277/2775/2775_51.pdf Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Székelyhon, 2009. november
További információk[szerkesztés]
Internet[szerkesztés]
Könyvek[szerkesztés]
- András József. Lövéte a megtartó székely falu: Nevek, szólások, metaforák a közösség nyelvében. Lövéte - Mogyoród: Romi-Suli. 9789634882565 (2012)
- Mihály János: Lövéte néprajzából I. Pro Print, Csíkszereda, 2001.
Hargita megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}