Lövéte

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lövéte (Lueta)
Székelykapu Lövétén
Székelykapu Lövétén
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeHargita
KözségLövéte
Rangközségközpont
Irányítószám537140
Körzethívószám0266
SIRUTA-kód84638
Népesség
Népesség3250 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3302 (2011)[1]
Népsűrűség31,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság610 m
Terület101,64 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′Koordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 25° 29′
Lövéte weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lövéte témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lövéte (románul Lueta) község Romániában, Hargita megyében. A települést a katolicizmus bástyájának is nevezik, mivel tőle délre már unitárius többségű falvak vannak.

Fekvése[szerkesztés]

Székelyudvarhelytől kb. 30 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve egy korábban Lövétébe beolvadt Szent Lőrinc falu azonos nevű templomára utal, melynek helyét a hagyomány az Omlás felett, a Lázon tartja.

Története[szerkesztés]

A falutól fél órányira, a Homoród szűk völgye feletti Várhegyen egy földvár nyomai láthatók, amely a középső bronzkorban (Wietenberg-kultúra) épült. Az erődítést valószínűleg a vaskorban is használták. Orbán Balázs szerint Álmos vezér építtette, aki szerinte itt is halt meg és itt temették el. A vár első felmérését Téglás Gábor készítette el. A vár sáncai ma is látszanak.

A tatárjáráskor lakói az Almási-barlangba menekültek. A települést 1456-ban súlyos pestisjárvány sújtotta.

A falu középén egy kiszögellő fokon álltak Székely Mózes 16. századi udvarházának romjai, anyagát 1772-ben az új templom építéséhez használták fel. Az udvarház pincéjének falrészlete még ma is látható. Székely Mózes ugyanis jelentős birtokot kapott Báthory István fejedelemtől, ahol udvarházat épített. Övé lett a lövétei vashámor is. Székely Mózes feleségének regéit sokáig mesélték a helybéliek.

Régi temploma a falu északkeleti részén a Sópástya nevű helyen állott a régi temető helyén. Mivel kicsinek bizonyult és rossz állapotban volt 1772-ben lebontották.

1910-ben 3929, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 3726 lakosából 3721 magyar és 5 román volt. 2002-ben lakossága 3523 fő volt.

A 2021-es népszámláláson Lövéte községben 3338 lakost számláltak.[2] Ebből 3201 magyar és 5 román volt.[3]

Látnivalók[szerkesztés]

Az I. világháború hősi halottainak emlékműve
  • A Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1771 és 1776 között épült késő barokk stílusban. Kerítése 1842-ben készült.
  • A falu sóskútját fedő épület 1866-ban készült. Egykor sóbányája is volt, mely azonban kevés ideig működött.
  • A falutól északnyugatra a Pokolláz nevű határrészen állt egykor Lázfalu, amely a középkorban pusztult el. Kápolnájának helyét egy kőhalmaz jelzi. Orbán Balázs szerint lakói pestisben pusztultak el.
  • A tájház a falu központjában, az egykori piactér mellett áll. A kőtornácos szász építészeti stílus hatásait magán viselő épületbe két szoba van berendezve. A tisztaszobába vetett ágy, festett bútorok, kelengyés ládák stb. láthatók. A hátsó szobában Ádám Gyula állandó fotókiállítása látható

Borvízforrások és népi fürdők[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Internet[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • András József. Lövéte a megtartó székely falu: Nevek, szólások, metaforák a közösség nyelvében. Lövéte - Mogyoród: Romi-Suli. 9789634882565 (2012) 
  • Mihály János: Lövéte néprajzából I. Pro Print, Csíkszereda, 2001.