Aranyhegy (Budapest)
| Aranyhegy | |
 | |
| A Pogány-torony az azonos nevű utca felől nézve | |
| Közigazgatás | |
| Kerület | Budapest III. kerülete |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 394 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Aranyhegy
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 34′ 29″, k. h. 19° 01′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 29″, k. h. 19° 01′ 37″ | |
Aranyhegy Budapest egyik városrésze a III. kerületben. Nevét a 177 m magas Arany-hegyről kapta.
Fekvése[szerkesztés]
Határai a Saroglya utca, Budapest 1949. december 31-i határai a 112-ik és 119-ik határkövek közt, Aranyhegyi út, Budapest–Esztergom-vasútvonal, Óvár utca, Naszád utca, Kilátó utca, Saroglya köz, Saroglya utca.
Az Ürömi-hegy, Péter-hegy és az Arany-hegy alkotják Óbuda északnyugati-északi dombságait.
Története[szerkesztés]
Az Arany-hegyen – a környező területekkel együtt – a 18. századtól foglalkoztak szőlőműveléssel. A művelést a „braunhaxlerek” (barnalábúak) végezték. A gúnynevet a környékbeli németajkú lakosság akasztotta a hegyeken dolgozó emberekre, akik feltűrt nadrágjaikban „annyit kapáltak, hogy mindig barna volt a lábuk”.[2]
Az Arany-hegy déli lejtőjén bolgárkertészet is működött, egészen az Arany-patakig, az esztergomi MÁV vasútvonalig (jelenleg Aranyvölgy utca).
Akár Aranyhegyen is épülhetett volna a Nemzeti Stadion. A tervezők a hegyoldalba vájták volna stadion lelátóját, mintegy felelevenítve az ókori amfiteátrumok formáit. Az „Aranyhegyi Stadiont” Árkay Bertalan és Bierbauer Virgil 1933-ban készített tervei alapján építették volna fel a 177 méter magas, szabályos formájú Arany-hegy keleti lejtőjébe vágott 72 ezres (szükség esetén 120 ezresre bővíthető) lelátóival. A komplexum egyenként 15-20 ezres tenisz- és úszóstadiont is tartalmazott volna.[3]
1925–1945 között létezett az Aranyhegyi téglagyár, az Aranyvölgy utca 10. számnál, az Aranyvölgy utca és Taliga utca találkozásánál. Ez ma családi házakkal beépült terület.
A városrész területén, a Bécsi út és a Szőlővész utca kereszteződésénél található az 1886-ban épült Külső Bécsi úti Jézus Szent Szíve kápolna.[4]
A Pogánytorony[szerkesztés]
Aranyhegy városrész egyik legérdekesebb építménye a Pogány-torony, amely 1934-ben épült Täubel Géza tervei szerint, Wührl Géza építész kivitelezésében, a mai Jutasi és Pogánytorony utcák saroktelkén, az Arany-hegy csúcsa közelében, ami akkor Szász Farkas magántelke volt. A hatszög alaprajzú építmény eredeti magassága körülbelül 12-13 méter volt, tetejét egy hatlapú márvány tömbön elhelyezett turulszobor díszítette. Építését a Turáni Társaság kezdeményezte, és a társaságból kivált Turáni Egyistenhívők Tábora avatta fel 1935. július 7-én, a szervezet szándéka szerint az ősi turáni vallás és kultúra feltámasztása jegyében. A szerveződés eredetileg több más hasonló létesítményt is akart emelni Budapest területén, de csak ezt az egyet sikerült nekik, ezt is titokban, s a megnyitón így is csendőrök jelentek meg, akik megpróbálták szétzavarni az egybegyűlteket. A turanista társaságot később is üldözték, majd 1942-ben a tagság zömét munkaszolgálatra vitték Ukrajnába.
A második világháború után a tornyot az Államvédelmi Hatóság légvédelmi megfigyelőtoronynak használta, majd magánkézbe került; az épület állaga azóta egyre romlik. A III. kerületi önkormányzat tervbe vette a kilátóként történő hasznosítást, de az ingatlan tulajdonosával még nem tudták megkötni az ehhez szükséges megállapodást.[5] A tornyot eredetileg díszkert vette körül, ez azonban a háború óta eltelt idő alatt ugyancsak nélkülözött minden gondozást, ennek következtében ápolatlan, őserdőszerű bozóttá változott.[6][7]
Az arany-hegyi Pogánytorony többek közt Szamos Rudolf Kántor a nagyvárosban című könyvében is szerepel, mint a legendás nyomozókutya, Kántor által felgöngyölített egyik bűnbanda több tagjának búvóhelye.
Források[szerkesztés]
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ "Barnalábúak" A Braunhaxler Egyesület, nonprofit.hu, 2002. október 4.
- ↑ Zeidler Miklós: Nemzeti Stadion - Népstadion - Puskás Ferenc Stadion. (Hozzáférés: 2011. május 8.)
- ↑ http://nagyvofely.hu/budapest,+iii.+kerulet/templomok
- ↑ https://index.hu/belfold/budapest/2015/02/21/a_turani_atok_sujtotta_pogany-torony/
- ↑ http://obudai.blog.hu/2009/08/07/pogany_torony_az_aranyhegyen
- ↑ http://induljelegyuton.hu/?tag=pogany-torony
- Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 38. o. ISBN 963 9469 06 8