Walther von Reichenau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Walter Karl Ernst August von Reichenau
Bundesarchiv Bild 183-W0408-503, Walter v. Reichenau.jpg
Walter von Reichenau tábornagy
Beceneve Németország vaslovagja
Született 1884. október 8.
Flag of the German Empire.svg Karlsruhe,
Német Birodalom
Meghalt 1942. január 17. (67 évesen)
Poltava, Szovjetunió, (ma Ukrajna)
Nemzetisége német
Szolgálati ideje 19031942
Rendfokozata tábornagy (Generalfeldmarschall)
Csatái Első világháború,
Második világháború
Kitüntetései Lovagkereszt (Ritterkreuz)

Walter Karl Ernst August von Reichenau (Karlsruhe, 1884. október 8. – Poltava, 1942. január 17.) német tábornagy, hadseregcsoport-főparancsnok, Hitler feltétlen híve.

A korai évek és az első világháború[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Walther von Reichenau 1903-ban lépett be a Német Hadseregbe. Az első világháborúban a Nyugati fronton szolgált, a Vaskereszt 1. osztályával tüntették ki és századossá léptették elő. A Weimari köztársaságban von Reichenau vezérkari tiszt, 1931-től a Reichswehrnél tölt be vezető beosztást, később pedig Werner von Blomberg tábornok alatt szolgál Kelet-Poroszországban. A heves nacionalista érzelmű nagybátyja bemutatja őt Hitlernek. 1932-ben von Reichenau követi a nácikat és hamarosan csatlakozik a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz, és a Hitler katonai tanácsadója lesz.

A náci hatalomátvétel után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor Hitler 1933 januárjában hatalomra jutott, von Blomberg lett a hadügyminiszter, von Reichenau pedig a minisztérium hivatalvezetőjeként igyekezett meggyőzni a nemzetiszocialista vezetőket, mint például Hermann Göringet és Heinrich Himmlert arról, hogy Ernst Röhm és az SA erejét törjék meg. Az SA-t a Hosszú kések éjszakáján, 1934. június 30-áról július 1-jére forduló éjszakán az SS felszámolta.

1935-ben von Reichenaut vezérőrnaggyá léptették elő és München parancsnokává nevezték ki. A Blomberg–Fritsch ügy után Hitler első számú jelöltje a hadügyminiszteri posztra von Reichenau volt, de Gerd von Rundstedt és Ludwig Beck tábornokok tiltakozása miatt Hitler visszakozott.[1][2]

A második világháborúban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hitler és von Reichenau tábornagy

Lengyelország lerohanása és a nyugati hadjárat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1939 szeptemberében Lengyelország megtámadásakor a 10. hadsereg parancsnoka. 1940-ben a 6. hadsereget vezeti a nyugati hadjáratban, elfoglalja Brüsszelt. A Belgium és Franciaország elleni támadásban vívott csatáinak jutalma tábornagyi kinevezés.

A Szovjetunió elleni támadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió elleni, Barbarossa hadművelet alatt, 1941 júniusában von Reichenau ismét a 6. hadsereg parancsnoka. Elfoglalja Kijevet és Harkovot.
Politikailag von Reichenau aktív antiszemita volt és támogatta az SS Einsatzgruppékat abban, hogy irtsák ki a zsidókat az elfoglalt szovjet területekről. Bátorította a katonáit, hogy kövessenek el atrocitásokat a zsidók ellen, miközben elmondják nekik:

„...A keleti hadszíntéren a katona nem csak ember, aki a háború művészetének a szabályaival összhangban harcol... Ennek okáért, amit a katonának meg kell tanulnia, az, hogy helyesen ítélje meg a szigorú, de igazságos büntetés szükségességét, amit ki kell osztani a félállati zsidó fajnak...” [3]

Az offenzíva alatt von Reichenau megvizsgált minden egyes szovjet harckocsit, amivel találkozott. Beszállt mindegyikbe, és egy vonalzóval megmérte a páncélzat vastagságát. Miután megvizsgált egy T–34-es tankot, azt mondta a tisztjeinek:
„Ha az oroszok valaha ezt tankot futószalagon fogják gyártani, el fogjuk veszíteni a háborút.”

Néhány történész, mint például Walter Görlitz, arra törekedett, hogy megvédje von Reichenau 1941. októberi parancsát:

„...meg kell követelni, hogy a csapatok tartsanak távolságot az orosz polgári lakosságtól.”

1941. december 19-én Hitler eltávolította Walther von Brauchitsch tábornagyot a szárazföldi hadsereg (das Heer) éléről, és megpróbálta kinevezni von Reichenaut a megüresedett pozícióba, de a hadsereg vezetői ezt visszautasították, ezért von Brauchitsch helyét maga Hitler foglalta el.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Walther von Reichenau Poltavában halt meg 1942. január 17-én. A halál okaként agyvérzés, szívroham és repülőgép-baleset is számításba jött, a beteg tábornagyot ugyanis repülőgéppel akarták Lipcsébe szállítani, de a gép lezuhant. Walter Görlitz szerint a repülőgép ugyan végzett kényszerleszállást, de von Reichenau szívrohamban halt meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Walther von Reichenau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter von Reichenau című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Von Blomberg hadügyminiszterrel egy prostituáltat vetettek feleségül (nem tudott róla).
  2. Von Fritsch vezérkari főnököt azzal vádolta meg, hogy homoszexuális, de ez nem volt igaz.
  3. Részlet von Reichenau tábornagy 1941. október 10-ei titkos parancsából.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Walther von Reichenau témájú médiaállományokat.