Walther von Reichenau
| Walter Karl Ernst August von Reichenau | |
 |
|
| Walter von Reichenau tábornagy | |
| Beceneve | Németország vaslovagja |
| Született |  Karlsruhe,Német Birodalom |
| Nemzetisége | német |
| Szolgálati ideje | 1902 – 1942 |
| Rendfokozata | tábornagy (Generalfeldmarschall) |
| Csatái | I. világháború, II. világháború |
| Kitüntetései | Lovagkereszt (Ritterkreuz) |
Walter Karl Ernst August von Reichenau (Karlsruhe, 1884. október 8. – Poltava, 1942. január 17.) német tábornagy, hadseregcsoport-főparancsnok, Hitler feltétlen híve.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A korai évek és az I. világháború
Walther von Reichenau 1902-ben lépett be a Német Hadseregbe. Az I. világháborúban a Nyugati fronton szolgált, a Vaskereszt 1. osztályával tüntették ki és századossá léptették elő.
A Weimari Köztársaságban von Reichenau vezérkari tiszt, 1931-től a Reichswehrnél tölt be vezető beosztást, később pedig Werner von Blomberg tábornok alatt szolgál Kelet-Poroszországban. A heves nacionalista érzelmű nagybátyja bemutatja őt Hitlernek. 1932-ben von Reichenau követi a nácikat és hamarosan csatlakozik a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz, és a Führer katonai tanácsadója lesz.
[szerkesztés] A náci hatalomátvétel után
Amikor Hitler 1933 januárjában hatalomra jutott, von Blomberg lett a hadügyminiszter, von Reichenau pedig a minisztérium hivatalvezetőjeként igyekezett meggyőzni a nacionalista vezetőket, mint például Hermann Göringet és Heinrich Himmlert arról, hogy Ernst Röhm és az SA erejét törje meg. Az SA-t a Hosszú kések éjszakáján, 1934. június 30-ról július 1-jére forduló éjszakán az SS felszámolta.
1935-ben von Reichenaut vezérőrnaggyá léptették elő és München parancsnokává nevezték ki. A Werner von Blomberg–Werner von Fritsch-ügy után Hitler első számú jelöltje a hadügyminiszteri posztra von Reichenau volt, de Gerd von Rundstedt és Ludwig Beck tábornokok tiltakozása miatt Hitler visszakozott.[1][2]
[szerkesztés] A II. világháborúban
[szerkesztés] Lengyelország lerohanása és a nyugati hadjárat
1939 szeptemberében Lengyelország megtámadásakor a 10. hadsereg parancsnoka. 1940-ben a 6. hadsereget vezeti a nyugati hadjáratban, elfoglalja Brüsszelt. A Belgium és Franciaország elleni támadásban vívott csatáinak jutalma tábornagyi kinevezés.
[szerkesztés] A Szovjetunió elleni támadás
A Szovjetunió elleni invázió alatt, 1941 júniusában von Reichenau ismét a 6. hadsereg parancsnoka. Elfoglalja Kijevet és Harkovot.
Politikailag von Reichenau aktív antiszemita volt és támogatta az SS Einsatzgruppékat abban, hogy irtsák ki a zsidókat az elfoglalt szovjet területekről. Bátorította a katonáit, hogy kövessenek el atrocitásokat a zsidók ellen, miközben elmondják nekik:
- „...A keleti hadszíntéren a katona nem csak ember, aki a háború művészetének a szabályaival összhangban harcol... Ennek okáért, amit a katonának meg kell tanulnia, az, hogy helyesen ítélje meg a szigorú, de igazságos büntetés szükségességét, amit ki kell osztani a félállati zsidó fajnak...” [3]
Az offenzíva alatt von Reichenau megvizsgált minden egyes szovjet harckocsit, amivel találkozott. Beszállt mindegyikbe, és egy vonalzóval megmérte a páncélzat vastagságát. Miután megvizsgált egy T-34-es tankot, azt mondta a tisztjeinek:
„Ha az oroszok valaha ezt tankot futószalagon fogják gyártani, el fogjuk veszíteni a háborút.”
Néhány történész, mint például Walter Görlitz, arra törekedett, hogy megvédje von Reichenau 1941. októberi parancsát:
- „...meg kell követelni, hogy a csapatok tartsanak távolságot az orosz polgári lakosságtól.”
1941. december 19-éni Hitler eltávolította Walther von Brauchitsch tábornagyot a szárazföldi hadsereg (das Heer) éléről, és megpróbálta kinevezni von Reichenaut a megüresedett pozícióba, de a hadsereg vezetői ezt visszautasították, ezért von Brauchitsch helyét maga Hitler foglalta el.
[szerkesztés] Halála
Walther von Reichenau Poltavában (ma Ukrajna) halt meg 1942. január 17-én. A halál okaként agyvérzés, szívroham és repülőgép-baleset is számításba jött, a beteg tábornagyot ugyanis repülőgéppel akarták Lipcsébe (Németország) szállítani, de a gép lezuhant. Walter Görlicz szerint a repülőgép ugyan végzett kényszerleszállást, de von Reichenau szívrohamban halt meg.
[szerkesztés] Források
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Walther von Reichenau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Walter von Reichenau című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.
- William Craig, Enemy at the Gates (Victoria: Penguin, 2000)
- Walter Görlitz, "Reichenau," in Correlli Barnett ed., Hitler's Generals (New York: Grove Weidenfeld, 1989), pp. 208–18.
- Földi Pál. Ki kicsoda a harmadik birodalomban. Budapest: Anno Kiadó. ISBN 963-9066-78-8 (1999)
- Walter von Reichenau : Nazi Germany (angolul)
- Der "Rechenau-Befehl" (A "Reichenau-parancs") (németül)
- Secret Field Marshal v.Reichenau Order... (A "Reichenau-parancs") (angolul)
[szerkesztés] Megjegyzések
- ↑ Von Blomberg hadügyminiszterrel egy prostituáltat vetettek feleségül (nem tudott róla).
- ↑ Von Fritsch vezérkari főnököt azzal vádolta meg, hogy homoszexuális, de ez nem volt igaz.
- ↑ Részlet von Reichenau tábornagy 1941. október 10-i titkos parancsából.
|
||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20100221005737)
.png&filetimestamp=20090312101018){kind=small}
