Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyjev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szilas (vitalap | szerkesztései) 2020. július 8., 06:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Szovjet írók kategória hozzáadva (a HotCattel))
Vlagyimir Arszenyjev
Vlagyimir Arszenyjev
Vlagyimir Arszenyjev
Született1872. augusztus 29.
 Orosz Birodalom, Szentpétervár
Elhunyt1930. szeptember 4. (58 évesen)
 Szovjetunió, Vlagyivosztok
Becenevegeográfus, térképész, felfedező és író
Állampolgársága
  • orosz (1872. augusztus 29. – 1917. szeptember 1.)
  • Orosz Köztársaság (1917. szeptember 1. – 1917. október 25.)
  • szovjet (1922. december 30. – 1930. szeptember 4.)
Nemzetiségeorosz
Foglalkozása
Tisztségemúzeumigazgató (Khabarovsk museum named after Grodekov)
IskoláiVladimir Military School (1893. szeptember 1. – 1895. augusztus 12.)
Kitüntetései
  • Medal 100 year 1812
  • Russo-Japanese War Medal
  • Medal "In memory of the 300th anniversary of Romanov dynasty"
  • Fellow of the Royal Geographical Society
  • Medal for China campaign (1901. szeptember)
  • Order of Saint Anna, 4th class (1904. december 9.)
  • Order of Saint Anna, 3rd class (1906. február 25.)
  • Order of Saint Stanislaus, 3rd class (1906. február 25.)
  • Order of Saint Stanislaus, 2nd class (1907. március 17.)
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata (1907. október 14.)
  • Order of Saint Anna, 2nd class (1916. május 19.)
Halál okabronchopneumonia
SírhelyeNaval Cemetery (Vladivostok)

Vlagyimir Arszenyjev aláírása
Vlagyimir Arszenyjev aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Arszenyjev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vlagyimir Klavgyijevics Arszenyjev (oroszul: Владимир Клавдиевич Арсеньев; Szentpétervár, 1872. augusztus 29.1930. szeptember 4.) orosz geográfus, térképész, felfedező és író. Szentpétervárott született, katonai pályára lépve mint kapitány az orosz Távol-Kelet földrajzi feltárásának szentelte életét.

Élete

1899-től kezdve számos expedíciót vezetett a mai Habarovszki és Tengermelléki határterületek addig feltáratlan vidékeire. A Szihote-Aliny déli részét három expedíció (1902, 1906, 1907) során járta be. Ezeken az utakon vele tartott egy nanáj vadász, Derszu Uzala, akivel 1902-ben ismerkedett meg és kötött barátságot. Derszu 1908-ban halt meg, alakját az azonos című könyvben örökítette meg Arszenyjev.

1908-1910-ben a Szihote-Aliny északi részét térképezte fel. A forradalom után a később róla elnevezett vlagyivosztoki természettudományi múzeum igazgatója lett. Az 1920-as években az Ohotszki-tenger északkeleti partvidékére és a Parancsnok-szigetekre szervezett kutatóutakat. Utolsó nagyobb expedícióján 1927-ben az Amur alsó folyásának vidékét tárta fel.

Kuroszava Akira 1975-ben azonos című filmjében dolgozta fel Derszu Uzala c. művét, amely elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

Arszenyjev városát róla nevezték el és 1972-ben emlékművet is állítottak tiszteletére.

Nincs szebb dolog a világon, mint a holdfényben fürdő végtelen tenger és a némán ragyogó csillagokkal teleszórt mélységes égbolt.
– Idézet Arszenyjevtől (www.citatum.hu)[1]

Művei

Oroszul

  • По Уссурийскому Краю – Az Usszuri vidékén (1921)
  • Дерсу Узала – Derszu Uzala (1923)
  • В горах Сихотэ-Алиня – A Szihote-Aliny hegyeiben
  • Сквозь тайгу – A tajgán keresztül
  • Китайцы в Уссурийском крае – Kínaiak az Usszuri-vidéken

Magyarul

  • Az őserdők fia – Derszu Uzala; ford. Makai Imre; Magyar Könyvtár, Bratislava, 1949; 2. kiadás: Szikra, Budapest, 1950; 3. kiadás: I-II. Móra, Budapest, 1960 (Ifjúsági kiskönyvtár)
  • A Távol-Kelet őserdeiben; vál., ford. Terényi István, jegyz. Sobók Ferenc, térkép Bognár Gábor; Művelt nép, Budapest, 1956 (Világjárók, 2); 2. kiadás: Gondolat, Budapest, 1960 (Világjárók, 2);
  • Derszu Uzala, Gondolat, Budapest, 1976 (Világjárók, 106) (A Távol-Kelet őserdeiben 3. javított, rövidített kiadása)

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk