Farkaslaka

	Farkaslaka (Lupeni)
	Tamási Áron emlékhely
	Tamási Áron emlékhely
	; Farkaslaka címere
	; Farkaslaka címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Hargita
Község	Farkaslaka
Rang	községközpont
Irányítószám	537165
Körzethívószám	0266
SIRUTA-kód	84834
	Népesség
Népesség	1908 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	1798 (2011)
Népsűrűség	15,24 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	972 m
Terület	125,21 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″46.379722°N 25.225833°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 47″, k. h. 25° 13′ 33″46.379722°N 25.225833°E
	Farkaslaka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Farkaslaka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Farkaslaka (románul Lupeni, első román neve 1854-ből való: Fărcașlăcă, később Fărcăsfălău. németül Wolfsdorf) falu Romániában Hargita megyében. A Felső-Nyikó mente legjelentősebb községe.

Fekvése

Székelyudvarhelytől 13 km-re északnyugatra a Nyikó nevű patak két partján, a Gordon-tető nyugati előterében fekszik.

Nevének eredete

A település neve eredhet a régi pogány időkből a farkas totemállat nevéből, viszont a hagyomány szerint a közeli erdőkben sok farkas lakott, amelyek néha a faluba is bemerészkedtek, és az őrizetlenül hagyott lovakat megtámadták. Így a farkas lakta névből eredhet a Farkaslaka név.^[2] A román Lupeni a magyar név tükörfordítása (román lup = farkas). Bonda János erről így ír Farkaslaka közönség leírása című beszámolójában: "...Itt a határunkon volt egy Péterfalva, És annak létezett tizenhat lakosa, Azok közül egynek volt itt benn egy malma, Hova a többi mind őrölni bejárna, Azok közül egyik őrölni béjönne, 's az egy kantzájával szerencsétlen leve, Mivel a farkasok falásig meg evék, Mig a gabonáját ottan meg örölék, Vissza menve buson panaszlá többinek, Okoskodtak, hogy már azzal mit tegyenek, Feltalálák azt, hogy jöjjenek bé lakni, És a malom mellöl az erdőt kiírtni, Ugy is tettek ök mind irtván épitettek, Rendre egymás után oda helyezkedtek, A' sok farkasokat lakokbol elüzték, És Farkaslakának a helyet nevezték..."

Története

A hagyomány szerint tehát, amit korabeli leletek is bizonyítanak, a falu eredetileg a 2 km-re keletre levő magaslati dombokon feküdt, és Péterfalva volt a neve. Talán rossz megközelíthetősége és a völgyben futó Nyikó patak gazdasági előnyei miatt hagyták el lakói, amikor a mai Farkaslaka területére telepedtek. 1566 -ban említi első ízben írásos dokumentum Farkaslaka néven.

Lakói

1910-ben 1327 lakosából 1326 székely-magyar és 1 német. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. 1992-ben 1865 lakosából, 1851 székely-magyar, 13 román, 1 német volt. Székely eredetű lakói a magyar népesség történelmi területein elterjedt nyelvújítás utáni magyar nyelvet használják anyanyelvként, de több helyi szó és kifejezés tarkítja nyelvüket. A székely-sziget adta körülmények miatt is a lakosság töredéke tud csupán a hivatalos állami nyelven, románul, elfogadhatóan írni, olvasni és beszélni. Hagyományos foglalkozás a szénégetés, amit a falu lakói közül még ma is többen űznek.

Viselet

Férfiaknál hagyományosan fehér gyapjúposztó alapú székely harisnya, leginkább fekete sújtással, és székely ing kis mellénnyel, amit árvalányhajas báránybőr sapka vagy ritkán kalap és magas szárú fekete csizma egészít ki. A székely harisnya szorosan testre simuló szabása jelzi e nép erdei munkájának kívánalmait. A női viseletet szintén fekete csizma jellemzi, a fehér harisnya fölött színes szoknya, amelyet a székelység és a magyarság színei, a fekete, piros és zöld függőlegesen csíkozott váltakozása tesz díszessé. A szoknyát a hátul derékban megkötött fehér alapú gyakran pirossal hímzett kötény díszíti. A női fehér ing fölött a szoknyához hasonló csíkos mellény a viselet, míg a hajban díszes, általában piros alapú gyöngyökkel díszített pártát viselnek. Manapság csupán a hagyományos őszi szüreti-bálon, vagy más kivételes alkalmakkor viselik a legények és lányok.

Látnivalók

Római katolikus temploma 1842 és 1848 között épült klasszicista stílusban Nepomuki Szent János tiszteletére.
Tamási Áron (1897–1966) székely író szülőfaluja, sírja két cserfa között a templom mögött áll, síremléke egy kvarcitkődombormű, Szervátiusz Jenő és Tibor alkotása. Szülőháza emlékmúzeum.
Fából faragott Mária szobor a Gordon-hegy oldalában.
Jézus szíve kilátó

Híres emberek

Itt született Fancsali Dániel, V. Ferdinánd király gyóntatója.^[3]
Itt születettek Bonda Péter és Bonda János 1848-as huszártisztek.
Itt született 1857-ben Tamási Áron gyulafehérvári nagyprépost.
Itt született 1897-ben Tamási Áron magyar író.
Itt született 1904-ben Tamási Gáspár naiv művész.
Itt kapott a fejedelemtől udvarházat Bernárdffy János (16. század) követ, diplomata.