Ugrás a tartalomhoz

„Ember” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Anatómiai változások: A Homo sapiens megjelenése
82. sor: 82. sor:
Az ivari kétalakúság csökkenése leginkább a férfiak szemfogának méretén látható. Az összes majomfaj hímjének viszonylag nagyobbak a szemfogai, kivéve a [[gibbon]]okat. Egy másik jelenség a fogamzóképesség rejtett mivolta, azaz nem mutatják külső jelek, hogy a nő éppen termékeny szakaszban van, és ettől függetlenül kész a szexre. A nemek közötti külső különbségek nem tűntek el teljesen, különbözik a testméret (a férfiak átlagosan 25%-kal nagyobbak a nőknél). Ezt azzal magyarázzák, hogy a gyerekkor meghosszabbodása miatt stabil párkapcsolatra volt szükség a gyerekek felneveléséhez.
Az ivari kétalakúság csökkenése leginkább a férfiak szemfogának méretén látható. Az összes majomfaj hímjének viszonylag nagyobbak a szemfogai, kivéve a [[gibbon]]okat. Egy másik jelenség a fogamzóképesség rejtett mivolta, azaz nem mutatják külső jelek, hogy a nő éppen termékeny szakaszban van, és ettől függetlenül kész a szexre. A nemek közötti külső különbségek nem tűntek el teljesen, különbözik a testméret (a férfiak átlagosan 25%-kal nagyobbak a nőknél). Ezt azzal magyarázzák, hogy a gyerekkor meghosszabbodása miatt stabil párkapcsolatra volt szükség a gyerekek felneveléséhez.
===A Homo sapiens megjelenése===
===A Homo sapiens megjelenése===
50 000 évvel ezelőtt megjelent a viselkedésében is modern ember, akinél már megvoltak a kultúra alapelemei: beszélt nyelv, zene és más kulturális univerzálék. Afrikából kivándorolva találkozott más emberfajokkal (vagy alfajokkal), mint a [[neandervölgyi ember]] és a [[gyenyiszovai ember]]. Kapcsolatuk vitatott. Egyiknek sincsenek megkérdőjelezhetetlen bizonyítékai, így nem tudjuk, hogy egyszerűen átvették-e a régi népesség helyét, vagy keveredtek is velük. Génelemzések szerint volt keveredés, legalábbis szórványosan, mivel ennek genetikai nyomai vannak. Mások szerint vírusok közvetítették a genetikai nyomokat. 2016 márciusában cikkek jelentek meg arról, hogy többször is keveredtek egymással.
50&nbsp;000 évvel ezelőtt megjelent a viselkedésében is modern ember, akinél már megvoltak a kultúra alapelemei: beszélt nyelv, zene és más kulturális univerzálék.<ref>{{cite journal |author=Nowell April |year=2010 |title=Defining Behavioral Modernity in the Context of Neandertal and Anatomically Modern Human Populations |url= |journal=Annual Review of Anthropology |volume=39 |issue= |pages=437–52 |doi=10.1146/annurev.anthro.012809.105113}}</ref><ref>{{cite journal |author1=Francesco d'Errico |author2=Chris B |year=2011 |title=Evolution, revolution or saltation scenario for the emergence of modern cultures? |url= |journal=Phil. Trans. R. Soc. B |volume=366 |issue=1567 |pages=1060–69 |doi=10.1098/rstb.2010.0340 |pmid=21357228 |pmc=3049097}}</ref> Afrikából kivándorolva találkozott más emberfajokkal (vagy alfajokkal), mint a [[neandervölgyi ember]] és a [[gyenyiszovai ember]]. Kapcsolatuk vitatott. Egyiknek sincsenek megkérdőjelezhetetlen bizonyítékai, így nem tudjuk, hogy egyszerűen átvették-e a régi népesség helyét, vagy keveredtek is velük.<ref name=Grine2009>{{cite book |author=Wood, Bernard A. |editor1=Grine, Frederick E. |editor2=Fleagle, John G. |editor3=Leakey, Richard E. |chapter=Where does the genus ''Homo'' begin, and how would we know? |title=The First Humans: Origin and Early Evolution of the Genus ''Homo'' |year=2009 |publisher=Springer |location=London, UK |isbn=978-1-4020-9979-3 |pages=17–27 |url=https://books.google.com/books?id=ITp_RnsPfzQC&pg=PA17}}</ref> Génelemzések szerint volt keveredés, legalábbis szórványosan, mivel ennek genetikai nyomai vannak.<ref>{{cite journal |journal=Nature |volume=464 |pages=838–39 |doi=10.1038/464838a |title=Human evolution: Stranger from Siberia |author=Brown, Terence A. |issue=7290 |pmid=20376137 |date=8 April 2010|bibcode=2010Natur.464..838B }}</ref><ref>{{cite journal |last1=Reich |first1=David |last2=Patterson |first2=Nick |last3=Kircher |first3=Martin |last4=Delfin |first4=Frederick |last5=Nandineni |first5=Madhusudan R. |last6=Pugach |first6=Irina |last7=Ko |first7=Albert Min-Shan |last8=Ko |first8=Ying-Chin |last9=Jinam |first9=Timothy A. |last10=Phipps |first10=Maude E. |last11=Saitou |first11=Naruya |last12=Wollstein |first12=Andreas |last13=Kayser |first13=Manfred |last14=Pääbo |first14=Svante |last15=Stoneking |first15=Mark |title=Denisova Admixture and the First Modern Human Dispersals into Southeast Asia and Oceania |journal=The American Journal of Human Genetics |volume=89 |issue=4 |pages=516–28 |year=2011 |pmid=21944045 |pmc=3188841 |doi=10.1016/j.ajhg.2011.09.005}}</ref><ref>{{cite journal |vauthors=Hebsgaard MB, Wiuf C, Gilbert MT, Glenner H, Willerslev E |title=Evaluating Neanderthal genetics and phylogeny |journal=J. Mol. Evol. |volume=64 |issue=1 |pages=50–60 |year=2007 |pmid=17146600 |doi=10.1007/s00239-006-0017-y}}</ref> Mások szerint vírusok közvetítették a genetikai nyomokat. 2016 márciusában cikkek jelentek meg arról, hogy többször is keveredtek egymással.<ref name="NYT-20160317">{{cite news |last=Zimmer |first=Carl |authorlink=Carl Zimmer |title=Humans Interbred With Hominins on Multiple Occasions, Study Finds |url=https://www.nytimes.com/2016/03/22/science/neanderthals-interbred-with-humans-denisovans.html |date=17 March 2016 |work=[[The New York Times]] |accessdate=17 March 2016}}</ref>


=== Kultúrák és civilizációk ===
=== Kultúrák és civilizációk ===

A lap 2018. március 8., 20:20-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Az „Emberek” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Emberek (egyértelműsítő lap).
Ember
Evolúciós időszak: 2,4–0 Ma
↓
Férfi és női emberi test rajza a Pioneer-táblán
Férfi és női emberi test rajza a Pioneer-táblán
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Rend: Főemlősök (Primates)
Család: Emberfélék (Hominidae)
Nemzetség: Hominini
Alnemzetség: Hominina
Nem: Ember (Homo)
Linnaeus, 1758
fajok
H. erectus, H. habilis, H. heidelbergensis, H. rhodesiensis, H. rudolfensis, H. gautengensis, H. floresiensis, H. antecessor, H. ergaster, H. naledi, H. sapiens
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A Föld országainak népessége. Az Antarktisz a kutatóállomások személyzetét leszámítva lakatlan.
A Föld országainak népessége. Az Antarktisz a kutatóállomások személyzetét leszámítva lakatlan.
A Föld országainak népsűrűsége.
A Föld országainak népsűrűsége.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ember témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ember témájú kategóriát.

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi. Mindezek révén képes a világ megismerésére és átalakítására. Rendszertani szempontból az emberi nem az állatok országába, a főemlősök rendjébe, a hominidák (Hominidae) közé tartozik. Az ember biológiai neme szerint nő vagy férfi, ivarérettsége (illetve tenyészérettsége vagy életkora) szerint gyermek (lány és fiú) vagy felnőtt. A kultúrák különböznek abban, hogy mikortól számítják tagjaikat felnőttnek. Az emberek összessége az emberiség.

A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. A Homo sapiens másik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. A körülbelül 28 000 évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi embert (Homo sapiens neanderthaliensis) is a Homo nem egyik fajaként írták le, később alfajra módosították a besorolást. A neandervölgyi ember besorolása ma is élesen vitatott kérdés. Az emberi nem további kihalt fajai a Homo habilis, Homo erectus, H. heidelbergensis, H. gautengensis,[1] H. rhodesiensis, H. antecessor, H. naledi[2][3] és a vitatott H. floresiensis. A különböző csontmaradványok elemzése alapján ezek a fajok szerepet játszottak az emberré válásnak a mai ember kialakulásáig tartó hosszú folyamatában. Az ember legközelebbi, ma is élő rokona a csimpánz.[4][5][6][7] Ezek közül több faj használt tüzet, és megtelepedett Eurázsiában. Az anatómiailag modern ember 315 ezer évvel ezelőtt jelent meg Afrikában,[8][9][10] és 50 ezer évvel ezelőttről találták meg a modern viselkedés első nyomait. Azóta több hullámban kivándorolt Afrikából, és benépesítette a legtöbb kontinenst.[11]

A Homo sapiens jellegzetes tulajdonságai az egyenes testtartás és a két lábon járás. Jellemzi ezen felül a fejlett agykoponya (1300–1500 cm³), az ennek megfelelően megnagyobbodott és különösen fejlett agyvelő, számtalan feltételes reflex és képesség az elvont fogalmak alkotására. Legjellegzetesebb tulajdonsága a gondolkodás és a másodlagos jelzőrendszer (beszéd és nyelv). Más fajokhoz képest jobb kézügyesség és kiterjedt eszközhasználat jellemzi. Emberen többnyire ezt a fajt értik; az azóta már kihalt hominidákra ritkábban hivatkoznak emberként.

Az emberi fajon belül különböző rasszokat lehet elkülöníteni. Az egyik osztályozás szerint jelenleg négy úgynevezett nagyrassz létezik: az europid, a mongolid, a negrid és a veddo-ausztralid.[12]

Az ember elterjedése és népességrobbanása sok állat- és növényfaj kihalását okozta, míg néhány fajt (háziállatok, termesztett növények) maga terjesztett el. Evolúciós sikerét fejlett agyának köszönheti, ami lehetővé teszi az elvont gondolkodást, nyelvhasználatot, problémamegoldást, nagy társadalmak és kultúrák felépítését, örökítését. A ma élő állatfajok közül egyedül az ember rak tüzet és főzi meg táplálékát, habár erre csimpánzok is megtaníthatók. Egyedülálló a technológiák használatában és abban, hogy ruhát készít és visel.

Többféle szimbolikus kommunikációs eszközt használ, mint nyelv és művészetek, hogy kifejezze magát, és közölje gondolatait, aminek segítségével különböző együttműködő és versengő társadalmi szerkezeteket hoz létre a családtól a nemzetközi szervezetekig. A társas érintkezések sokféle különböző formát öltenek,[13] társadalmi normák és rituálék alkotják a társadalmak alapját. Kíváncsisága, környezete iránti érdeklődése és intuíciója vezetett a vallások, mítoszok, filozófia és tudomány kifejlődéséhez.

Létezésének nagy részét kőkori körülmények között, kis csapatokban vadászva, gyűjtögetve, vándorolva élte. Körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt alakultak ki első települései, ahol az általa termesztett növények és tenyésztett állatok váltak fő élelemforrásaivá. Ebből nőttek ki a különböző civilizációk, amelyek mindegyikének megvoltak a maga szokásai és vallása. A társadalmak kiterjedtek, különböző kormányformákat és kultúrákat hoztak létre, országokat és birodalmakat alakítottak ki. A 19. és 20. században felgyorsult a tudományos fejlődés, és a tudományok alkalmazása is elterjedt. A jobb orvosi ellátás miatt többen érték, érik meg a felnőttkort, így népességrobbanás következett. Az ENSZ a globális népességet 7,6 milliárdra becsli.[14]

Emberek és állatok

Az ember elsősorban abban különbözik az állatoktól, hogy nemcsak felhasználja a természet erőforrásait, hanem a termelés folyamatában a természetet a maga szükségletének megfelelően át is alakítja. A termelés, amely az ember létfeltétele, minden korban társadalmi, így az ember társadalmi lény. Ugyanakkor az ember hasonlít is az állatokhoz. Sokáig nevetségesnek tartották az ember állatvilágból való származását, és még ma is vannak, akik elutasítják ezt.

Például a Rudolf Steiner által alapított antropozófia szerint az állatvilág vált le az emberi fejlődésről, így nem az ember származik az állatoktól, hanem az állatok úgy keletkeztek, hogy megálltak az emberré válás bizonyos fokain.[15] Ez azonban olyan emberközpontú nézet, amely szerint az evolúciónak célja van, mégpedig a fejlődés és az ember létrehozása. Kétségbe vonja, hogy az evolúcióban véletlenszerűségek működnének. Az evolúciónak nincs célja, és a perzisztens kládokat leszámítva semmi sem áll meg a fejlődésben. Az evolúciós ágak szétágaznak, nem lépcsőzetesek.

Rudolf Steiner 1907-ben egy előadásában ezt a hipotézist így próbálta megközelíteni: "ne hagyjuk figyelmen kívül a radikális különbséget az emberi lelkiségből fakadó tevékenység és az állati lelkiségből fakadóak között. Mint példából, induljunk ki egy meghatározott tényből. Utazók gyakran megfigyelték, hogy tüzet gyújtottak a hideg miatt, majd elmentek, mire a majmok odajöttek és melegedtek a tűznél. Sosem látták azonban, hogy a majom fát hozott volna, hogy életben tartsa a tüzet. Ez nem történt meg, és ez különösen fontos. Saját szellemi erői alapján, sosem tesz valami újat, mint amilyen pl. a tűz felélesztése."[16] Az antropozófia szerint az emberrel szemben az állatok nem képesek a közvetlen átélésén túlterjedő gondolkodásra. Nem képesek a múltra kérdezni, a jövőre tervezni, kivéve ha közvetlen élményük készteti őket erre. Az állatoknak nincs felelősségérzetük, nincs morális érzékük, mivel nincs individuális énjük. Nem tudnak szabadon és tudatosan szeretni.

Az ember biológiai késztetésein túllépve képes befolyást gyakorolni saját érzelemvilágára is. Fejlődésre törekszik, mert tökéletlen, és tökéletlenségét érzi is.

Az ember története

Az ember társadalmi fejlődésére elsődlegesen hatottak a termelés tényezői: a termelőerők és a termelési viszonyok. A tudósok többsége elutasítja az olyan elképzeléseket és elméleteket, amelyek az embert vagy mint természeten kívüli individuumot, vagy pedig mint csak biológiai lényt fogják fel és fejlődését kizárólag biológiai alapon vizsgálják.

Az ember történetére vonatkozó ismeretek napjainkban rohamosan bővülnek. Ebben segít a régészet, de számos más forrásból is egyre jobban ismerjük múltunkat. A történelem fogalmát is érdemes jobban kiterjeszteni, mint korábban szokták. A hagyományos értelemben vett történelem (az írás feltalálásától eltelt időszak) előtti események, az emberré válás története is a tágabban értelmezett emberi történelem része. Az emberiség történetének jobb ismerete hozzásegít, ahhoz, hogy kritikusabban szemléljük azt, amit az ember elért, és fontosnak tartsuk, hogy az ember békében éljen az állatokkal és az egész természettel.

Emberré válás

Bővebben: Emberré válás

Az ember és rokon fajainak családfája: emberek (genus Homo), csimpánzok és bonobók (genus Pan), gorillák (genus Gorilla), orangutánok (genus Pongo) és gibbonok (a Hylobatidae család négy neme: Hylobates, Hoolock, Nomascus és Symphalangus). A gibbonokat kivéve hominidák.

A Homo nem Afrikában alakult ki, és vált el a többi hominától, miután az ember kládja elvált a hominidák csimpánz vonalától. A modern ember 125 000–60 000 évvel ezelőtt ért el Eurázsiába,[17][18] 40 000 évvel ezelőtt Ausztráliába, 15 000 évvel ezelőtt Amerikába. Távoli szigetekre (Madagaszkár, Hawaii, Húsvét-sziget, Új-Zéland) 300 és 1280 között települt be.[19][20]

Testalkata, szerveinek felépítése és működése, vércsoportja, géntérképe, csökevényes szervei és más tulajdonságai alapján az ember az emberszabású majmokhoz, leginkább a csimpánzokhoz hasonlít;[21] fejlődési vonaluk mintegy 6 millió éve vált külön. Az evolúció elmélete szerint az emberré válás során a fán élő hominidák (Hominidae) egy csoportja leereszkedett a fákról, majd az úgynevezett vízimajom-elmélet szerint egy ideig vízi életmódot folytattak. Az első emberelődök (Hominina) fejlődésük során két lábon kezdtek járni (Australopithecus, „majomember”). Az emberi nem (Homo) első képviselői a felszabadult kezüket lassanként szerszámok, eszközök készítésére, munkavégzésre kezdték használni (Homo habilis és Homo erectus, vagyis az előember). A közösen végzett munka fontos szerepet játszott az emberré válás folyamatában, az állatvilágból való kiválásban, a nyelv és gondolkodás kialakulásában (Homo heidelbergensis, Homo rhodesiensis, és Homo neanderthalensis, vagyis az ősember). Ez utóbbi kb. 28 000 évvel ezelőtt halt ki, bár egyes vélemények szerint nem kihalt, hanem az europid rassz létrehozásában szerepet játszik.

Molekuláris genetika

Génszekvenálások szerint az ember és a csimpánz örökítőanyaga 95%-99%-ban megegyezik.[21][22][23] A molekuláris óra szerint az ember ágáról először a gibbonok és az orángután vált le, majd a gorilla és végül a csimpánz. Az ember és a csimpánz 4-8 millió évvel ezelőtt vált el egymástól, a miocén vége felé.[24][25] Ekkor két kromoszóma összeolvadt, ez az ember 2-es kromoszómája; így az ember kromoszómaszáma 23 pár, szemben a többi emberszabású 24 párjával.[26][27]

Leletek

Kevés a fosszilis bizonyíték a gorilla, csimpánz és hominin ágak elválására.[28][29] A hominin ág legrégibb tagjai a 7 millió éves Sahelanthropus tchadensis, az 5,7 millió éves Orrorin tugenensis és az 5,6 millió éves Ardipithecus kadabba. Mindegyik fajt a későbbi homininok két lábon járó őseinek tartják, de ez vitatott. Lehetséges, hogy egyik vagy másik faj más emberszabásúak vagy más emberszabásúak és homininok közös őse. A kapcsolat a későbbi homininokkal még bizonyításra vár. Közülük az Australopithecusok 4 millió évvel ezelőtt szétváltak robusztus ( Paranthropus) és gracilis ágakra,[30] amelyek közül valamelyik (mint a 2,5 millió éves A. garhi) talán a Homo nem közvetlen őse.[31]

A Homo nem első képviselője a Homo habilis volt, ami a leletek tanúsága szerint 2,8 millió évvel ezelőtt jelent meg. Ez az első faj, amiről pontosan tudjuk, hogy kőeszközöket használt. Azonban 2015-ben Északnyugat-Kenyában találtak ennél régebbi kőeszközöket, amelyek 3,3 millió évesek.[32] Agymérete megegyezett a csimpánzéval, és fő alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez a két lábon járás volt. A következő egymillió évben elindult az agy növekedése, ami a Homo erectus idejére megduplázta az agyméretet. Ő volt az első hominina, aki elhagyta Afrikát, és 1,8-1,3 millió évvel ezelőtt elterjedt Európában és Ázsiában is. Az Afrikában maradt népességet gyakran Homo ergaster néven más fajként osztályozták. Ezek a fajok használtak először tüzet, és eszközkészítésük is fejlődött. A Homo ergasterből alakult ki a Homo sapiens, olyan átmeneti formákon keresztül, mint Homo rhodesiensis. Dmanisi, Georgiában is találtak átmeneti alakokat. Eurázsiában elterjedtek a Homo erectus leszármazottai, és lett belőlük sorrendben körülbelül 500 000 évvel ezelőtt H. antecessor, heidelbergi ember (H. heidelbergensis) és neandervölgyi ember (H. neanderthalensis). Az anatómiailag modern ember első leletei a középső kőkorból származnak 200 000 évvel ezelőttről, például Etiópiában az Omo maradványok és a Herto leletek, amelyeket néha Homo sapiens idaltu néven osztályoznak.[33] Afrikán kívül az archaikus Homo sapiens Izraelben Skhulban és Dél-Európában került elő, a leletek 90 ezer évesek.[34]

Anatómiai változások

Az ember evolúcióját számos morfológiai, fejlődési, fiziológiai és viselkedésbeli változás jellemezte a csimpánzok és az ember utolsó közös őse óta. A legfontosabbak: a két lábon járás, az agyméret növekedése, hosszabb egyedfejlődés és az ivari kétalakúság csökkenése. Az ezek közötti kapcsolat vita tárgya.[35] Egy további jelentős változás a szembefordítható hüvelykujj, ami először a Homo erectusnál figyelhető meg.[36]

A hominin vonal alapvető jellemzője a két lábon járás. Ezt tekintik az összes kétlábú hominin csontvázában megfigyelhető változások okának. Az első kétlábú a Sahelanthropus[37] vagy Orrorin volt. Az Ardipithecus már teljesen két lábon járt, nem volt szüksége arra, hogy kezével, csuklójával vagy könyökével megtámassza magát.[38] Ezidőtájt válhatott le a gorilla és a csimpánz; az emberrel való legkésőbbi közös ős a Sahelanthropus vagy Orrorin lehetett. A korai kétlábúak utódai az australopithecusok és a Hpmo nem. A kétlábúság okára csak találgatások vannak. A vízimajom-elmélet szerint így mélyebbre tudtak gázolni a vízben, a szavannaelmélet szerint jobban elérték a magasabban termő gyümölcsöket, felszabadultak a kezek az étel gyűjtésére és szállítására, energetikailag kedvezőbb volt, nagyobb távolságokra tudtak szaladni, vagy kevésbé melegedtek fel, mert csökkent a közvetlen napfénynek kitett felület.

Az ember nevezetes nagy méretű agyáról. Átlagosan 1330 cm3, majdnem kétszer akkora, mint a csimpánzé vagy a gorilláé.[39] Az agy növekedése a Homo habilissel kezdődött, a kiindulás átlag 600 cm3 volt. A Homo erectus agya 800-1100 cm3-t ért el, a neandervölgyié pedig 1200-1900 cm3-t. Ez nagyobb, mint a modern emberé, de kisebb agykéreggel.[40] Az ember agyának születés utáni fejlődése különbözik a többi emberszabásúétól, ami kiterjeszti a társas tanulás idejét és a nyelvelsajátítást. Az agyszerkezet különbségei fontosabbak, mint a méret.[41][42][43][44] Az agy és a kéreg növekedése nem érintette az összes agyterületet egyformán: leginkább a temporális és a prefrontális kéreg gyarapodott. A temporális kéreg tartalmazza a nyelvi központokat, a prefrontális kéreg a társas viselkedés és a komplex döntéshozás helye.[39] A folyamatot a több hús fogyasztásának,[45][46] illetve a főzés elterjedésének[47] and it has been proposed [48] tulajdonítják. Az intelligencia növekedését az egyre bonyolultabb társadalmi problémák megoldása váltotta ki.

Az ivari kétalakúság csökkenése leginkább a férfiak szemfogának méretén látható. Az összes majomfaj hímjének viszonylag nagyobbak a szemfogai, kivéve a gibbonokat. Egy másik jelenség a fogamzóképesség rejtett mivolta, azaz nem mutatják külső jelek, hogy a nő éppen termékeny szakaszban van, és ettől függetlenül kész a szexre. A nemek közötti külső különbségek nem tűntek el teljesen, különbözik a testméret (a férfiak átlagosan 25%-kal nagyobbak a nőknél). Ezt azzal magyarázzák, hogy a gyerekkor meghosszabbodása miatt stabil párkapcsolatra volt szükség a gyerekek felneveléséhez.

A Homo sapiens megjelenése

50 000 évvel ezelőtt megjelent a viselkedésében is modern ember, akinél már megvoltak a kultúra alapelemei: beszélt nyelv, zene és más kulturális univerzálék.[49][50] Afrikából kivándorolva találkozott más emberfajokkal (vagy alfajokkal), mint a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember. Kapcsolatuk vitatott. Egyiknek sincsenek megkérdőjelezhetetlen bizonyítékai, így nem tudjuk, hogy egyszerűen átvették-e a régi népesség helyét, vagy keveredtek is velük.[51] Génelemzések szerint volt keveredés, legalábbis szórványosan, mivel ennek genetikai nyomai vannak.[52][53][54] Mások szerint vírusok közvetítették a genetikai nyomokat. 2016 márciusában cikkek jelentek meg arról, hogy többször is keveredtek egymással.[55]

Kultúrák és civilizációk

Körülbelül 4600 éve eltemetett ember maradványa a világ legrégibb aranyékszereivel, Várna, Bulgária
Bővebben: Kultúra és Civilizáció
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Rendszertan

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A mai ember részletes rendszertani besorolása:

Ezt a rendszerezést ma már sokan támadják, hiszen annak a viktoriánus kornak a terméke, amiben egyfelől az embert, mint a teremtés koronáját tekintették és teljesen elkülönítették az állatvilág más csoportjaitól. A mai (főleg kladista) terminológiák nem ismerik el az emberfélék alcsaládját, hanem az embert a gorilla (Gorilla gorilla) és a csimpánz (Pan troglodytes, Pan paniscus) csoportjába, az afrikai emberszabásúakhoz sorolja. Ennél is tovább mennek néhányan, akik a Pan nemet sorolják át a Homo nemzetségbe, vagy fordítva, a Homot a Panba. Ezt az ember és a csimpánz nagyfokú genetikai hasonlósága indokolja.

Az emberi test

Bővebben: Emberi test

Az emberi test mind felépítésében, mind működésében nagyban hasonlít más méhlepényes emlősök testéhez. Ezt a legkülönfélébb kutatásoknál ki is használják, amikor emberek helyett kísérleti állatokat vizsgálnak. Az emberi szervezet tehát szervrendszerekből, azon belül szervekből épül fel – ezek morfológiai leírásával az anatómia (magyarul bonctan) foglalkozik, működésüket pedig az élettan (fiziológia) írja le. A szervek szövetekből épülnek fel, melyeket a szövettan (hisztológia) vizsgál. A szöveteket pedig sejtek és sejtközötti állomány alkotja; az ezekre szakosodott tudomány a sejtbiológia (citológia). Az ennél is mélyebb, molekuláris szintű folyamatokat a biokémia és a genetika tanulmányozza. E tudományok eredményeit leginkább az orvostudomány alkalmazza, melynek feladata az egészség megőrzése és a betegségek gyógyítása.

Az emberi testnek ugyanakkor van néhány sajátságos tulajdonsága is. Ezek közül a legjellegzetesebb az egyenes testtartás, a két lábon járás és a fogó-műszer típusú kéz kialakulása (ellentétben más főemlősök fogó-kapaszkodó kezével). Az emberi nagyagy különösen fejlett és nagy méretű más állatokéhoz viszonyítva. Egyéb anatómiai sajátságok a rágókészülék és így az arckoponya visszafejlődése, valamint a szagló- és halló szervrendszer redukciója is. Az emberi test fejlődése, növekedése lényegesen lassúbb folyamat, mint a hasonló állatoknál, viszont az ember élettartama hosszabb azokénál.

Az ember az egyetlen olyan emlős, ami egyszerre nem képes nyelni és lélegezni.[56]

Az emberi test szervrendszerei

  • Bőr: leginkább a szervezet védelmezésében játszik szerepet.
  • Endokrin rendszer: ide tartoznak a belső elválasztású mirigyek. Az idegrendszerrel együtt az emberi szervezet működését irányítja.
  • Idegrendszer: részei a központi és a környéki idegrendszer, valamint az érzékszervek.
  • Ivari szervrendszer: a nemi szerveket foglalja magában; feladata a fajfenntartás biztosítása. Fejlődéstani és anatómiai okok miatt gyakran az előzővel együtt tárgyalják, húgy-ivari szervrendszer néven.
  • Kiválasztó szervrendszer: feladata a megfelelő víz- és ionháztartás biztosítása és a salakanyagok eltávolítása.
  • Légzőrendszer: részei a légutak és a tüdők. Biztosítja az oxigéngáz felvételét és a szén-dioxid leadását. Előbbi a szervezet energiaellátásához szükséges.
  • Mozgató szervrendszer: ide tartozik a csontvázrendszer és az ezt mozgató vázizomrendszer.
  • Emésztőrendszer: ide tartozik a bélcsatorna és az emésztő mirigyek (pl. a máj és a hasnyálmirigy). Fő feladata a tápanyagok felvétele, de (elsősorban a máj által termelt epének) a salakanyagok kiválasztásban is fontos szerepe van.
  • Vérképző és immunrendszer: a vörösvértestek fő feladata az oxigén szállítása az érrendszeren belül, a vérlemezkék a vérzéscsillapítással, illetve a fehérvérsejtek és maga az immunrendszer a patogének eliminálásával a szervezet védelmét biztosítják az azt károsító hatásokkal szemben.
  • Keringési rendszer: ide tartozik a szív és az érrendszer. Feladata a vérkeringés biztosítása, így a tápanyagok, hormonok, vérsejtek és salakanyagok szállítása az egész testben.

Lelki felépítés

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Filozófiai, vagy tudományos szempontból a "lélek" egy olyan közhasználatú szó, amelynek jelentése változó, és rosszul körülhatárolt. A "lélek" szó körülbelüli jelentéséhez kapcsolódó tudományos szempontból kezelhetőbb fogalmak a psziché, érzés, tudat, éntudat.

Topografikus modell

Sigmund Freud az emberi lelket jéghegyhez hasonlította. A jéghegy vízfelszín felett megmutatkozó kicsiny része tudatos és tudatelőttes, mindaz az információ, amire pillanatnyilag nem gondolunk, de amely szükség esetén tudatossá tehető. A jéghegy vízfelszín alatti, sokkal nagyobb tömege a tudattalan: késztetések, vágyak, hozzá nem férhető emlékek terepe, amely befolyásolja gondolatainkat és cselekedeteinket. Ez a topografikus modell volt az első kísérlet az emberi lélek természetének rendszerbe foglalására. Freud az emberi viselkedést determinisztikusnak tekintette. A pszichológiai determinizmus szerint minden gondolatnak, érzelemnek és cselekedetnek oka van. A legtöbb pszichológiai eseménynek kielégítetlen késztetések és tudattalan vágyak az okai.

Strukturális modell

A személyiség 3 nagy rendszerből áll: id (ösztön-én), ego (én), szuperego (felettes én).

ID - Az id a személyiség legprimitívebb része, amelyből az ego és a szuperego kifejlődik. Az újszülött is rendelkezik vele. Tartalma az éhség, a szomjúság, az élet védelme és a szexuális örömszerzés. Az id is az örömelv alapján működik.

EGO - Az ego a valóságelvnek engedelmeskedik: az ösztönimpulzusok kielégítésével addig kell várni, amíg a megfelelő környezeti feltételek létre nem jönnek. Az ego a személyiség végrehajtó szerve. Az ego közvetíti az id, a valóság és a szuperego követelményei között.

SZUPEREGO - A szuperego, amely eldönti, hogy egy cselekedet jó-e vagy sem. A szuperego a társadalom értékeinek és erkölcsi normáinak belső képviselője. A szuperego a szülői jutalmazások és büntetések révén alakul ki. A szuperego normáinak a megsértése, a szülői szeretet elvesztését és az azzal járó szorongást idézi fel. Ez a szorongás tudattalan, de bűntudatként élhetjük át. Az id egésze, valamint az ego és a szuperego nagyobb része a tudattalanba merül, az ego és a szuperego kis része pedig tudatos vagy tudatelőttes.

A személyiség dinamikája

Freud személyiségdinamikai elmélete azt mondja, hogy minden egyén állandó mennyiségű pszichikus energiával rendelkezik, ez a libidó. Amikor egy tiltott cselekedet vagy késztetés elfojtódik, annak energiája a rendszerben másutt keres levezetést, mert a kifejeződés tiltása nem szünteti meg őket. Az elmélet szerint az id elfogadhatatlan impulzusai szorongást okoznak, amit elhárító mechanizmusokkal lehet csökkenteni. A legalapvetőbb elhárító mechanizmus az elfojtás, melynek során az ego a tudatból a tudattalanba szorít egy tiltott impulzust. Kívülről úgy fog látszani, mintha az egyén elfelejtette volna.

A személyiség fejlődésének szakaszai

Freud úgy vélte, hogy az első öt életévben a gyermek olyan fejlődési szakaszokon megy át, amelyek hatással vannak személyisége alakulására. Ezeket pszichoszexuális szakaszoknak nevezte el. Az egyes szakaszokban az id örömkereső impulzusai a test más-más területét szállják meg. a. Az első életévet a pszichoszexuális fejlődés orális szakaszának nevezte el. Ebben az időszakban a csecsemők öröme a szopásból származik. b. A második életévet Freud az anális szakasz kezdetének vélte, amikor a gyermek a széklet visszatartásában, elengedésében talál örömet. c. A fallikus szakaszban, amely 3-6 éves korig tart, örömeik nemi szervük simogatásából származnak. Az ödipális konfliktust a fallikus szakaszban kell megoldania a gyermeknek. E konfliktus a fiúknál a fiú szexuális impulzusai 5-6 éves kora körül az anyára irányulnak. A fiúban felébred az attól való félelem is, hogy nemi impulzusait apja azzal bosszulja meg, hogy kasztrálja. Ezt a félelmet Freud kasztrációs szorongásnak nevezte el. Az ödipális konfliktus feloldása vet véget a fallikus szakasznak, melyet kb. 7-12 éves korig tartó látenciaperiódus követ. Ez az időszak szexuális szempontból csendes. d. Végül a pubertás és a serdülés vezet be a felnőtt szexualitás érett fázisába, a genitális szakaszba.

A pszichoanalitikus megközelítés bírálata

A pszichoanalitikus elméletről nem lehet egyszerűen azt állítani, hogy igaz vagy hamis, mert az elmélet mint az ambivalencia elmélete teljesen egyedülálló. Mégis mint tudományos elméletet állandóan bírálják. A bírálatok szerint sokszor nem világos, mi az, amit Freud páciensei maguk hoztak elő életük korábbi eseményeiből, mi az, amit talán ő maga ültetett beléjük. Más bírálók azt állítják, hogy olyan kitartóan faggatta betegeit rávezető kérdéseivel és sugalmazásaival, hogy azok soha meg nem történt csábítások emlékét rekonstruálták. Mások szerint sok esetben csak arra következtetett, hogy a csábítás bekövetkezett, noha a beteg erről sosem beszélt. Azt az elméletét, mely szerint a női pszichoszexuális fejlődést nagyrészt a péniszirigység alakítja, mindenki elveti, mondván, az kora szexuális elfogultságát tükrözi. A kritikák ellenére Freud elméletének figyelemre méltó vonása, hogy milyen jól meg tudta haladni szűkös megfigyelési bázisát.

Egyéniség

Bővebben: Individuum

Vallásos megközelítés

Keresztény felfogás

Bővebben: Kereszténység

Buddhizmus

Bővebben: Az emberi lény a buddhizmusban

Az emberi lény a buddhizmusban (szanszkrit: manuṣya, páli: manussa) hatalmas terjedelmű magyarázó irodalom tárgya, amelyben az emberi élet természetét és minőségeit vizsgálják abból a szempontból, hogy hogyan képesek elérni az emberek a megvilágosodást. A buddhizmusban az emberek az érző lények, azaz tudatfolyammal rendelkező lények, egyik fajtája.

Eszerint a filozófia szerint az embereknek különleges státusza van: csak az emberek képesek elérni a megvilágosodást buddhaként. Arhatként más létsíkok lakói is elérhetik a megvilágosodást. A bodhiszattva különböző életekben is képes megjelenni, például az állatok vagy a dévák birodalmában. A buddhák viszont mindig emberekből lesznek.[57]

Judaizmus

Bővebben: Judaizmus

Iszlám

Bővebben: Iszlám

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Homo sapiens
A Wikimédia Commons tartalmaz Ember témájú médiaállományokat.

Források

  1. ↑ National Geographic
  2. ↑ Új előembert találtak Afrikában. Index.hu, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  3. ↑ Új faj az ember családfáján: a Homo naledi. Múlt-kor történelmi portál, 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  4. ↑ Frans de Waal, Bonobo. Berkeley: University of California Press, 1997. ISBN 0-520-20535-9 [1]
  5. ↑ Britten RJ (2002). „Divergence between samples of chimpanzee and human DNA sequences is 5%, counting indels”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 99 (21), 13633–5. o. DOI:10.1073/pnas.172510699. PMID 12368483.  
  6. ↑ Wildman, D., Uddin, M., Liu, G., Grossman, L., Goodman, M. (2003). „Implications of natural selection in shaping 99.4% nonsynonymous DNA identity between humans and chimpanzees: enlarging genus Homo”. Proc Natl Acad Sci U S A 100 (12), 7181–8. o. DOI:10.1073/pnas.1232172100. PMID 12766228.  
  7. ↑ Ruvolo M (1997). „Molecular phylogeny of the hominoids: inferences from multiple independent DNA sequence data sets”. Mol Biol Evol 14 (3), 248–65. o. PMID 9066793.  
  8. ↑ Sablon:Cite website
  9. ↑ (2004) „Early Dispersals of homo from Africa”. Annual Review of Anthropology 33, 271–96. o. DOI:10.1146/annurev.anthro.33.070203.144024.  
  10. ↑ Trinkaus Erik (2005). „Early Modern Humans”. Annual Review of Anthropology 34, 207–30. o. DOI:10.1146/annurev.anthro.34.030905.154913.  
  11. ↑ McHenry, H.M. Human Evolution, Evolution: The First Four Billion Years. Cambridge, Massachusetts: The Belknap Press of Harvard University Press, 265. o. (2009). ISBN 978-0-674-03175-3 
  12. ↑ Magyar néprajzi lexikon I. (A–E). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977. 104–106. o. ISBN 963-05-1286-6   (antropológia címszó)
  13. ↑ Marshall T. Poe A History of Communications: Media and Society from the Evolution of Speech to the Internet. Cambridge: Cambridge University Press, 2011. ISBN 9780521179447
  14. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) UNDES-Pop nevű lábjegyzeteknek
  15. ↑ Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai
  16. ↑ Az állatok lelkéről[halott link]
  17. ↑ Hints of Earlier Human Exit From Africa. Science News. DOI:10.1126/science.1199113. (Hozzáférés: 2011. május 1.)
  18. ↑ Paul Rincon Humans 'left Africa much earlier' BBC News, 27 January 2011
  19. ↑ Lowe, David J.: Polynesian settlement of New Zealand and the impacts of volcanism on early Maori society: an update. University of Waikato, 2008. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
  20. ↑ Appenzeller Tim (2012). „Human migrations: Eastern odyssey”. Nature 485 (7396), 24–26. o. DOI:10.1038/485024a. PMID 22552074.  
  21. ↑ a b (2000) „Human evolution: taxonomy and paleobiology”. Journal of Anatomy 197 (1), 19–60. o. DOI:10.1046/j.1469-7580.2000.19710019.x. PMID 10999270.  
  22. ↑ Ajit, Varki and David L. Nelson. 2007. "Genomic Comparisons of Humans and Chimpanzees". Annu. Rev. Anthropol. 2007. 36: 191–209: "Sequence differences from the human genome were confirmed to be ∼1% in areas that can be precisely aligned, representing ∼35 million single base-pair differences. Some 45 million nucleotides of insertions and deletions unique to each lineage were also discovered, making the actual difference between the two genomes ∼4%."
  23. ↑ Ken Sayers, Mary Ann Raghanti, and C. Owen Lovejoy. 2012 (forthcoming, october) Human Evolution and the Chimpanzee Referential Doctrine. Annual Review of Anthropology, Vol. 41
  24. ↑ Ruvolo, M. 1997. "Genetic Diversity in Hominoid Primates". Annual Review of Anthropology, Vol. 26, (1997), pp. 515–40
  25. ↑ Ruvolo, Maryellen (1997). „Molecular phylogeny of the hominoids: inferences from multiple independent DNA sequence data sets”. Molecular Biology and Evolution 14 (3), 248–65. o. DOI:10.1093/oxfordjournals.molbev.a025761. PMID 9066793.  
  26. ↑ Human Chromosome 2 is a fusion of two ancestral chromosomes by Alec MacAndrew; accessed 18 May 2006.
  27. ↑ Evidence of Common Ancestry: Human Chromosome 2 (video) 2007
  28. ↑ Begun David R (2010). „Miocene Hominids and the Origins of the African Apes and Humans”. Annual Review of Anthropology 39, 67–84. o. DOI:10.1146/annurev.anthro.012809.105047.  
  29. ↑ (2012) „European Miocene Hominids and the Origin of the African Ape and Human Clade”. Evolutionary Anthropology 21 (1), 10–23. o. DOI:10.1002/evan.20329. PMID 22307721.  
  30. ↑ (2000) „Australopithecus to Homo: Transformations in Body and Mind”. Annual Review of Anthropology 29, 125–46. o. DOI:10.1146/annurev.anthro.29.1.125.  
  31. ↑ (2015. március 20.) „Early Homo at 2.8 Ma from Ledi-Geraru, Afar, Ethiopia”. Science 347 (6228), 1352–55. o. DOI:10.1126/science.aaa1343. PMID 25739410.  
  32. ↑ (2015) „3.3-million-year-old stone tools from Lomekwi 3, West Turkana, Kenya”. Nature 521 (7552), 310–15. o. DOI:10.1038/nature14464. PMID 25993961.  
  33. ↑ White, Tim D. (2003). „Pleistocene Homo sapiens from Middle Awash, Ethiopia”. Nature 423 (6491), 742–47. o. DOI:10.1038/nature01669. PMID 12802332.  
  34. ↑ Trinkaus, E. (1993). „Femoral neck-shaft angles of the Qafzeh-Skhul early modern humans, and activity levels among immature near eastern Middle Paleolithic hominids”. Journal of Human Evolution 25 (5), 393–416. o, Kiadó: INIST-CNRS. DOI:10.1006/jhev.1993.1058. ISSN 0047-2484.  
  35. ↑ How Humans Evolved. New York City: Norton (2003). ISBN 0-393-97854-0 
  36. ↑ (1965) „Physical Anthropology”. Biennial Review of Anthropology 4, 1–39. o.  
  37. ↑ (2002) „A new hominid from the Upper Miocene of Chad, Central Africa”. Nature 418 (6894), 145–51. o. DOI:10.1038/nature00879. PMID 12110880.  
  38. ↑ White, Tim D.; Lovejoy, C. Owen & Asfaw, Berhane et al. (April 2015), "Neither chimpanzee nor human, Ardipithecus reveals the surprising ancestry of both", Proceedings of the National Academy of Sciences 112 (16): 4877–84, DOI 10.1073/pnas.1403659111
  39. ↑ a b P. Thomas Schoenemann (2006). „Evolution of the Size and Functional Areas of the Human Brain”. Annu. Rev. Anthropol. 35, 379–406. o. DOI:10.1146/annurev.anthro.35.081705.123210.  
  40. ↑ H. neanderthalensis is a widely known but poorly understood hominid ancestor. Archaeologyinfo.com. Retrieved on 24 May 2014.
  41. ↑ (2007) „Evolution of the human brain: changing brain size and the fossil record”. Neurosurgery 60 (3), 555–62. o. DOI:10.1227/01.NEU.0000249284.54137.32. PMID 17327801.  
  42. ↑ (2007) „Cranial shape and size variation in human evolution: structural and functional perspectives”. Child's Nervous System 23 (12), 1357–65. o. DOI:10.1007/s00381-007-0434-2. PMID 17680251.  
  43. ↑ Potts Richard (2012). „Evolution and Environmental Change in Early Human Prehistory”. Annu. Rev. Anthropol. 41, 151–67. o. DOI:10.1146/annurev-anthro-092611-145754.  
  44. ↑ (2007) „Effects of Brain Evolution on Human Nutrition and Metabolism”. Annu. Rev. Nutr. 27, 311–27. o. DOI:10.1146/annurev.nutr.27.061406.093659. PMID 17439362.  
  45. ↑ Meat-eating was essential for human evolution, says UC Berkeley anthropologist specializing in diet. Berkeley.edu, 1999. június 14. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  46. ↑ Meat in the human diet: an anthropological perspective. Thefreelibrary.com, 2007. szeptember 1. (Hozzáférés: 2012. január 31.)
  47. ↑ Organ, Chris (2011. augusztus 22.). „Phylogenetic rate shifts in feeding time during the evolution of Homo” 108 (35), 14555–59. o. DOI:10.1073/pnas.1107806108. PMID 21873223. (Hozzáférés: 2012. április 17.)  
  48. ↑ (1998. június 24.) „The Social Brain Hypothesis”. Evolutionary anthropology. (Hozzáférés: 2016. június 8.)  
  49. ↑ Nowell April (2010). „Defining Behavioral Modernity in the Context of Neandertal and Anatomically Modern Human Populations”. Annual Review of Anthropology 39, 437–52. o. DOI:10.1146/annurev.anthro.012809.105113.  
  50. ↑ (2011) „Evolution, revolution or saltation scenario for the emergence of modern cultures?”. Phil. Trans. R. Soc. B 366 (1567), 1060–69. o. DOI:10.1098/rstb.2010.0340. PMID 21357228.  
  51. ↑ Wood, Bernard A.. Where does the genus Homo begin, and how would we know?, The First Humans: Origin and Early Evolution of the Genus Homo. London, UK: Springer, 17–27. o. (2009). ISBN 978-1-4020-9979-3 
  52. ↑ Brown, Terence A. (2010. április 8.). „Human evolution: Stranger from Siberia”. Nature 464 (7290), 838–39. o. DOI:10.1038/464838a. PMID 20376137.  
  53. ↑ (2011) „Denisova Admixture and the First Modern Human Dispersals into Southeast Asia and Oceania”. The American Journal of Human Genetics 89 (4), 516–28. o. DOI:10.1016/j.ajhg.2011.09.005. PMID 21944045.  
  54. ↑ (2007) „Evaluating Neanderthal genetics and phylogeny”. J. Mol. Evol. 64 (1), 50–60. o. DOI:10.1007/s00239-006-0017-y. PMID 17146600.  
  55. ↑ Zimmer, Carl. „Humans Interbred With Hominins on Multiple Occasions, Study Finds”, The New York Times, 2016. március 17. (Hozzáférés: 2016. március 17.) 
  56. ↑ Human Body - 18 Amazing Facts Hozzáfárés: 2013-04-23
  57. ↑ Gampopa és Khenpo Koncsog Gyelcen Rinpocse. 2, The Jewel Ornament of Liberation. Snow Lion Publications (1998). ISBN 1559390921 
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ember&oldid=19714605”