Sahelanthropus tchadensis
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 7,25–5,28 Ma miocén | ||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Sahelanthropus tchadensis Brunet et al, 2002 |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sahelanthropus tchadensis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sahelanthropus tchadensis témájú médiaállományokat. |
A Sahelanthropus tchadensis egy fosszilis hominida-faj, amely mintegy 7 millió évvel ezelőtt élt a felső miocén messinai szakaszában, tehát valamikor 7,25 és 5,28 millió évvel ezelőtt.
Tartalomjegyzék |
Felfedezése [szerkesztés]
Típuspéldányát, a TM 266-01-060-1 leletet 2002-ben a francia Michel Brunet vezette francia-csádi kutatócsoport Csádban fedezte fel, egy csaknem teljesen ép, 7 millió éves koponyát, a hozzá tartozó állkapocs darabjait és néhány fogat. A leleteket Toumainak nevezték el, ami a helyi goran nyelven az „élet reményét” jelenti. A latin név nagyjából a következőképpen fordítható magyarra: "száheli ember Csádból".
Jellegzetességei [szerkesztés]
A koponya vizsgálata során kiderült, hogy agytérfogata mintegy 350 cm³ körül lehetett, ami megegyezik a mai csimpánzok agytérfogatával, így feltehetően intelligenciája sem volt fejlettebb. Vannak azonban, akik vitatják, hogy hominida lenne: ők túl laposnak és kicsinek tartják a koponyát. Brigitte Senut antropológusnő a maradványok alapján feltételezi, hogy egy gorilla-szerű lényről van szó.
A nagy kérdés ezek után az lett, hogy képes lehetett-e a két lábon való járásra? Erre a kérdésre a Christoph Zollikofer vezette kutatócsoport próbált választ adni az idők során eltorzult koponyáról készített háromdimenziós felvételek segítségével. Az öreglyuk (ahol a gerinc a koponyához csatlakozik) helyzetéből arra következtettek, hogy Toumai már képes lehetett arra, hogy két lábon járjon.
Besorolása [szerkesztés]
Sok kutató tehát feltételezi, hogy Toumai az emberszabású majmok és a hominidák közös őse. A molekuláris biológiai vizsgálatok szerint nagyjából ebben az időben vált szét a csimpánz és az ember fejlődési vonala, ám sajnos a 4–6 millió éves időszakból egyáltalán nem találtak hominida maradványokat, leszámítva két Ardipithecus leletet.
A nagyon várt lelet azért is megosztja az antropológusokat, mert a jórészt elfogadott „East Side Story” elmélet (Yves Coppens, 1980) szerint a hominidák a Nagy-hasadékvölgytől keletre, míg az emberszabású majmok attól nyugatra alakultak ki egy közös ősből. Toumai-t a Nagy Hasadékvölgytől mintegy 2500 km-rel nyugatra, tehát az elmélet szempontjából „rossz helyen” találták. A tudományos vitákból erősen kiérezhető egyfajta angolszász-francia rivalizálás is.
Lásd még [szerkesztés]
Az emberfélék fosszíliáinak listája
Forrás [szerkesztés]
Angol nyelven [szerkesztés]
- Toumai
- Sahelanthropus tchadensis
- Toumaï, the face of the deep
- Monkey or man? Toumai, hailed as our oldest ancestor, is stirring ancient scientific rivalries
- www.chez.com/paleotchad
- site.voila.fr
- toumai.site.voila.fr
Magyar nyelven [szerkesztés]
