Ugrás a tartalomhoz

„Tigriscápa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
180 771 szerkesztés
82. sor: 82. sor:
Ez a cápa az óceánok és a tengerek egyik [[csúcsragadozók|csúcsragadozója]],<ref name=Heithaus2001a/> mely egyrészt arról vált híressé, hogy ember által készített, nem ehető tárgyakat is felfal.<ref name=flmnh/> A kis tigriscápa főleg [[csontos halak]]kal ''(Osteichthyes)'', kisebb [[medúzák]]kal ''(Medusozoa)'', [[fejlábúak]]kal ''(Cephalopoda)'' és egyéb [[puhatestűek]]kel ''(Mollusca)'' táplálkozik. Amikor az ivarérettség küszöbén van, vagyis amikor eléri a 2,3 méteres hosszúságot, az étlapja nagymértékben sokrétűvé válik. Most már nagyobb méretű zsákmányra is szert tehet, többek között:<ref name=Lowe/> még több halfélére, [[rákok]]ra ''(Crustacea)'', tengeri madarakra, [[tengerikígyó-félék]]re ''(Hydrophiidae)'',<ref name=Heithaus2004/> tengeri emlősökre ([[Tursiops|palackorrú delfin]]ekre ''(Tursiops)'', [[Delphinus (nem)|delfin]]ekre ''(Delphinus)'',<ref name=Heithaus2002/> [[Stenella]]-fajokra,<ref name=Maldini/> [[dugong]]okra ''(Dugong dugon)'' és [[fülesfókafélék]]re ''(Otariidae)''), [[tengeri teknősök]]re ''(Chelonioidea)'' (köztük a három legnagyobb fajra is: [[kérgesteknős]] ''(Dermochelys coriacea)'',<ref>[http://www.sharkdefenders.com/2011/04/tiger-sharks-killed-for-eating.html Tiger Sharks Killed for Eating Leatherback Turtles]. Shark Defenders (2011-04-16). Retrieved on 2013-03-23.</ref> [[álcserepesteknős]] ''(Caretta caretta)''<ref>[http://www2.fiu.edu/~heithaus/SBERP/projects/turtres.html Shark Bay Ecosystem Research Project]. .fiu.edu. Retrieved on 2013-03-23.</ref> és [[közönséges levesteknős]] ''(Chelonia mydas)'',<ref name=Lowe/>). A tengeri teknősökre elsősorban a kifejlett tigriscápa vadászik. Ezt a változatos étlapot, kifejlett [[homokpadi cápa|homokpadi cápával]] ''(Carcharhinus plumbeus)'', [[rájaszerűek]]kel ''(Batoidea)'' és akár más tigriscápákkal, azaz fajtársaival egészíti ki.<ref name=SharkInfo/><ref name=Lowe/>
Ez a cápa az óceánok és a tengerek egyik [[csúcsragadozók|csúcsragadozója]],<ref name=Heithaus2001a/> mely egyrészt arról vált híressé, hogy ember által készített, nem ehető tárgyakat is felfal.<ref name=flmnh/> A kis tigriscápa főleg [[csontos halak]]kal ''(Osteichthyes)'', kisebb [[medúzák]]kal ''(Medusozoa)'', [[fejlábúak]]kal ''(Cephalopoda)'' és egyéb [[puhatestűek]]kel ''(Mollusca)'' táplálkozik. Amikor az ivarérettség küszöbén van, vagyis amikor eléri a 2,3 méteres hosszúságot, az étlapja nagymértékben sokrétűvé válik. Most már nagyobb méretű zsákmányra is szert tehet, többek között:<ref name=Lowe/> még több halfélére, [[rákok]]ra ''(Crustacea)'', tengeri madarakra, [[tengerikígyó-félék]]re ''(Hydrophiidae)'',<ref name=Heithaus2004/> tengeri emlősökre ([[Tursiops|palackorrú delfin]]ekre ''(Tursiops)'', [[Delphinus (nem)|delfin]]ekre ''(Delphinus)'',<ref name=Heithaus2002/> [[Stenella]]-fajokra,<ref name=Maldini/> [[dugong]]okra ''(Dugong dugon)'' és [[fülesfókafélék]]re ''(Otariidae)''), [[tengeri teknősök]]re ''(Chelonioidea)'' (köztük a három legnagyobb fajra is: [[kérgesteknős]] ''(Dermochelys coriacea)'',<ref>[http://www.sharkdefenders.com/2011/04/tiger-sharks-killed-for-eating.html Tiger Sharks Killed for Eating Leatherback Turtles]. Shark Defenders (2011-04-16). Retrieved on 2013-03-23.</ref> [[álcserepesteknős]] ''(Caretta caretta)''<ref>[http://www2.fiu.edu/~heithaus/SBERP/projects/turtres.html Shark Bay Ecosystem Research Project]. .fiu.edu. Retrieved on 2013-03-23.</ref> és [[közönséges levesteknős]] ''(Chelonia mydas)'',<ref name=Lowe/>). A tengeri teknősökre elsősorban a kifejlett tigriscápa vadászik. Ezt a változatos étlapot, kifejlett [[homokpadi cápa|homokpadi cápával]] ''(Carcharhinus plumbeus)'', [[rájaszerűek]]kel ''(Batoidea)'' és akár más tigriscápákkal, azaz fajtársaival egészíti ki.<ref name=SharkInfo/><ref name=Lowe/>


Mivel rendszerint rátámad a delfinekre, eme tengeri emlősök kerülik azokat a helyeket, ahol nagyobb számban élnek tigriscápák. A szóban forgó cápafaj, akár sebesült vagy megbetegedett [[bálna|bálnákra]] is rátámadhat. 2006-ban, Hawaii vizeiben, megfigyelték amint egy csapat tigriscápa egy beteg [[hosszúszárnyú bálna|hosszúszárnyú bálnára]] ''(Megaptera novaeangliae)'' támadott, melyet aztán sikeresen meg is öltek. Ez a cápa bálnatetemekből is szokott táplálkozni. Egy kutatás alkalmával, a biológusok megfigyelték amint egy bálnatetemből fehér cápák és tigriscápák is táplálkoztak.
Mivel rendszerint rátámad a delfinekre, eme tengeri emlősök kerülik azokat a helyeket, ahol nagyobb számban élnek tigriscápák.<ref name=Competition/> A szóban forgó cápafaj, akár sebesült vagy megbetegedett [[bálna|bálnákra]] is rátámadhat. 2006-ban, Hawaii vizeiben, megfigyelték amint egy csapat tigriscápa egy beteg [[hosszúszárnyú bálna|hosszúszárnyú bálnára]] ''(Megaptera novaeangliae)'' támadott, melyet aztán sikeresen meg is öltek.<ref name=OfficeNMS/> Ez a cápa bálnatetemekből is szokott táplálkozni. Egy kutatás alkalmával, a biológusok megfigyelték amint egy bálnatetemből fehér cápák és tigriscápák is táplálkoztak.<ref name=Dudley/>


Onnan tudjuk, hogy ez a cápa dugonggal is táplálkozik, hogy Ausztrália vizeiben egy tanulmány során, 85 tigriscápából, 15 példánynak a gyomortartalmában dugongszövet is volt. Továbbá megsebzett, de még élő dugongokon sikertelen tigriscápa vadászat nyomai láthatók. Végül, azokon a helyeken ahol a tigriscápák nagyobb számban élnek, a zsákmányállataik a dugongok által kedvelt sekélyebb vizekbe menekülnek; ezeket pedig a cápák követik, így a két állatfajnak nagyobb az esélye egymással találkozni.
Onnan tudjuk, hogy ez a cápa dugonggal is táplálkozik, hogy Ausztrália vizeiben egy tanulmány során, 85 tigriscápából, 15 példánynak a gyomortartalmában dugongszövet is volt.<ref>{{cite journal |last1=Simpfendorfer |first1=Colin A. |last2=Goodreid |first2=Adrian B. |last3=McAuley |first3=Rory B. |title=Size, Sex And Geographic Variation in the Diet of the Tiger Shark, Galeocerdo Cuvier, From Western Australian Waters |journal=Environmental Biology of Fishes |date=1 January 2001 |volume=61 |issue=1 |pages=37–46 |doi=10.1023/A:1011021710183}}</ref> Továbbá megsebzett, de még élő dugongokon sikertelen tigriscápa vadászat nyomai láthatók.<ref>{{cite journal |last=Anderson |first=Paul K. |title=Scarring and photoidentification of dugongs (''Dugong dugon'') in Shark Bay, Western Australia |journal=Aquatic Mammals |issn=0167-5427 |date=1995 |volume=21 |issue=3 |pages=205–211 |url=http://www.aquaticmammalsjournal.org/share/AquaticMammalsIssueArchives/1995/AquaticMammals_21-03/21-03_Anderson.pdf |format=PDF |accessdate=October 15, 2014}}</ref> Végül, azokon a helyeken ahol a tigriscápák nagyobb számban élnek, a zsákmányállataik a dugongok által kedvelt sekélyebb vizekbe menekülnek; ezeket pedig a cápák követik, így a két állatfajnak nagyobb az esélye egymással találkozni.<ref>{{cite journal |last1=Wirsing |first=Aaron J. |last2=Heithaus |first2=Michael R. |last3=Dill |first3=Lawrence M. |title=Living on the edge: dugongs prefer to forage in microhabitats that allow escape from rather than avoidance of predators |journal=Animal Behaviour |date=July 2007 |volume=74 |issue=1 |pages=93–101 |doi=10.1016/j.anbehav.2006.11.016}}</ref>


A széles, erősen elmeszesedett állkapcsai, melyek majdnem a fej legelülső részén helyezkednek el, továbbá a robusztus és fűrészes fogai tökéletesek ahhoz, hogy nagytestű zsákmányállatokra támadhasson a tigriscápa. A jó látása, valamint a kiváló szaglása elvezetik vérző áldozatához, még akkor is ha az jó messzire található és csak néhány cseppnyi [[vér]]t vesztett. Az alig érzékelhető víznyomásváltozás és az állatok által kibocsátott elektromosság érzékelésének köszönhetően, a szóban forgó kékcápaféle, a zavaros vízben is megtalálja áldozatát. Amikor nem biztos zsákmányának hollétében, akkor köröket tesz meg a térségben. Táplálékát általában egészben nyeli le, de ha az túl nagy, akkor éles fogaival nagy darabokat tép ki belőle.
A széles, erősen elmeszesedett állkapcsai, melyek majdnem a fej legelülső részén helyezkednek el, továbbá a robusztus és fűrészes fogai tökéletesek ahhoz, hogy nagytestű zsákmányállatokra támadhasson a tigriscápa.<ref name=Competition/> A jó látása, valamint a kiváló szaglása elvezetik vérző áldozatához, még akkor is ha az jó messzire található és csak néhány cseppnyi [[vér]]t vesztett. Az alig érzékelhető víznyomásváltozás és az állatok által kibocsátott elektromosság érzékelésének köszönhetően, a szóban forgó kékcápaféle, a zavaros vízben is megtalálja áldozatát.<ref name=overview/> Amikor nem biztos zsákmányának hollétében, akkor köröket tesz meg a térségben.<ref name=overview/> Táplálékát általában egészben nyeli le, de ha az túl nagy, akkor éles fogaival nagy darabokat tép ki belőle.<ref name=overview/>


A tigriscápák gyomrában, a szárazföldi emlősök közül, főleg [[ló|lovakat]] ''(Equus caballus)'', [[házikecske|házikecskéket]] ''(Capra aegagrus hircus)'', [[juh]]okat ''(Ovis aries aries)'', [[kutya|kutyákat]] ''(Canis lupus familiaris)'', [[macska|macskákat]] ''(Felis silvestris catus)'' és [[vándorpatkány]]okat ''(Rattus norvegicus)'' találtak; az utóbbiakból főleg Hawaii partjainál. Egy esetben, két [[repülőkutyafélék|repülőkutya]] ''(Pteropodidae)'' is volt. Mivel agresszíven falánk és nem válogatós táplálkozó, ehetetlen tárgyakat is felfal, mint például: [[autó]]k [[forgalmi rendszám]] tábláit, [[olajfesték]]es dobozokat, [[gumiabroncs]]okat, [[baseball-labda|baseball-labdákat]] stb.
A tigriscápák gyomrában, a szárazföldi emlősök közül, főleg [[ló|lovakat]] ''(Equus caballus)'', [[házikecske|házikecskéket]] ''(Capra aegagrus hircus)'', [[juh]]okat ''(Ovis aries aries)'', [[kutya|kutyákat]] ''(Canis lupus familiaris)'', [[macska|macskákat]] ''(Felis silvestris catus)'' és [[vándorpatkány]]okat ''(Rattus norvegicus)'' találtak; az utóbbiakból főleg Hawaii partjainál.<ref name=Lowe/> Egy esetben, két [[repülőkutyafélék|repülőkutya]] ''(Pteropodidae)'' is volt.<ref>{{cite journal|author=Mikula, P. |title= Fish and amphibians as bat predators|journal= European Journal of Ecology|volume= 1|doi= 10.1515/eje-2015-0010|year= 2015|issue =1|pages =71–80}}</ref> Mivel agresszíven falánk és nem válogatós táplálkozó, ehetetlen tárgyakat is felfal, mint például: [[autó]]k [[forgalmi rendszám]] tábláit, [[olajfesték]]es dobozokat, [[gumiabroncs]]okat, [[baseball-labda|baseball-labdákat]] stb.<ref name=SharkInfo/>


== Szaporodása ==
== Szaporodása ==

A lap 2016. szeptember 19., 13:37-kori változata

 Ezen a lapon nagyobb átalakítás zajlik – lásd a cikk vitalapját!
Néhány napnál tovább ne hagyd ezt a sablont a cikken! A szerkesztési ütközések elkerülése érdekében a vitalapot használd javaslattételre!
Legutóbbi módosítás: 2016. szeptember 19.
Tigriscápa
Evolúciós időszak: Kora eocén - jelen, 56–0 Ma
Felnőtt nőstény a Fidzsi-szigetek környékén
Felnőtt nőstény a Fidzsi-szigetek környékén
A faj mérete az emberhez viszonyítva
A faj mérete az emberhez viszonyítva
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Kékcápafélék (Carcharhinidae)
Nem: Galeocerdo
J. P. Müller & Henle, 1837
Faj: G. cuvier
Tudományos név
Galeocerdo cuvier
(Péron & Lesueur, 1822)
Szinonimák
  • Carcharias fasciatus Bleeker, 1852
  • Carcharias hemprichii Klunzinger, 1871
  • Galeocerda cuvier (Péron & Lesueur, 1822)
  • Galeocerdo arcticus (Faber, 1829)
  • Galeocerdo cuvieri (Péron & Lesueur, 1822)
  • Galeocerdo fasciatus van Kampen, 1907
  • Galeocerdo obtusus Klunzinger, 1871
  • Galeocerdo rayneri Macdonald & Barron, 1868
  • Galeocerdo tigrinus Müller & Henle, 1839
  • Galeus cepedianus Agassiz, 1838
  • Galeus maculatus Ranzani, 1839
  • Squalus arcticus Faber, 1829
  • Squalus cuvier Péron & Lesueur, 1822
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tigriscápa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tigriscápa témájú médiaállományokat és Tigriscápa témájú kategóriát.

A tigriscápa (Galeocerdo cuvier) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a kékcápafélék (Carcharhinidae) családjába tartozó faj.[1][2] Nemének az egyetlen élő képviselője és egyben a típusfaja is. A szóban forgó cápafaj, az óceánok és tengerek egyik nagytestű ragadozó hala, mely akár az 5 méteres hosszúságot is meghaladhatja.[3] A Föld számos trópusi és mérsékelt övi tengervizében fellelhető, főleg a Csendes-óceán középső részén fekvő szigetek környékén. A tigriscápa, a „tigris” megnevezését a testén látható sötét csíkozásokról kapta - hiszen a szárazföldi macskafélére emlékeztet; ezek a csíkok a porcos hal korának előrehaladtával, egyre halványabbá, elmosódottabbá válnak.[4]

A szóban forgó cápa magányosan él, általában éjszaka vadászik és az összes húsevőcápa közül, ennek van a legszélesebb körű étlapja. Táplálékai közé a következők tartoznak: rákok, csontos halak, úszólábúak, madarak, kalmárok, tengeri teknősök, tengerikígyó-félék, delfinfélék és akár egyéb cápák is. Ez a cápa arról is híres, hogy ember által alkotott, ehetetlen tárgyakat is felfal. A felboncolt példányok gyomraiban számos „szemetet” találtak a kutatók.[4] Habár a tengerek egyik csúcsragadozójának számít, a tigriscápa időnként a kardszárnyú delfin (Orcinus orca) áldozatává válik.[5] A tigriscápát, mivel uszonyaiért ipari mértékben halásszák, továbbá az úgynevezett sporthorgászok is begyűjtik, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) mérsékelten fenyegetett fajnak minősíti.[1] A tigriscápa, körülbelül 56 millió éve, az úgynevezett eocén kor elején jelent meg.[6]

Neve és rendszertani besorolása

Ezt a cápafajt legelőször 1822-ben, François Péron és Charles Alexandre Lesueur, francia természettudósok írták le, illetve nevezték meg. Ők akkor a Squalus cuvier nevet adták az állatnak.[3] 1837-ben, Johannes Peter Müller és Friedrich Gustav Jakob Henle, német anatómusok és természettudósok átnevezték a cápát Galeocerdo tigrinus-ra.[7] A Galeocerdo taxonnév a görög galeos, mely magyarul „cápát” jelent és a latin cerdus, mely a disznók keményebb szőrzetére utal, szavak összevonásából jött létre.[7] A laikusok gyakran „emberevőcápának” nevezik.[7]

A szóban forgó cápafaj a legnépesebb cáparendnek, az úgynevezett kékcápaalakúaknak (Carcharhiniformes) az egyik tagja. Ebbe a rendbe, körülbelül több, mint 270 faj tartozik, köztük a kis macskacápafélék (Scyliorhinidae) és a fura megjelenésű pörölycápafélék (Sphyrnidae) is.[3] A rend főbb és közös jellemzői a harmadik, védő szemhéj - azaz pislogóhártya -, két hátúszó, egy farok alatti úszó és öt pár kopoltyú. A családján, azaz a kékcápaféléken (Carcharhinidae) belül a tigriscápa a legnagyobb faj. Ebbe a cápacsaládba közepes- és nagytestű fajok tartoznak, melyek karcsú testfelépítésűek, azonban erőteljes úszók. A tigriscápa mellett, ebbe a cáparendbe egyéb közismert cápafajok is vannak, például a rend névadója a kékcápa (Prionace glauca), a citromcápa (Negaprion brevirostris) és a bikacápa (Carcharhinus leucas), mely az édesvizekbe is beúszik.[4]

Előfordulása

A szóban forgó cápafaj gyakran a partok közelében tartózkodik. A Föld számos részén fellelhető, főleg a trópusi és szubtrópusi vizekben található meg.[7] Elsősorban nomád életmódot folytat; a meleg áramlatokat követve vándorol. A hűvösebb hónapok alatt az Egyenlítőhöz és annak közelébe vándorol. Főleg a korallszirtek melletti mélyebb vizekben tartózkodik, de vadászni bemerészkedik a csatornák sekély vizű részeibe is. A Csendes-óceán nyugati felén, elterjedésének északi határa Japán, míg déli határa Új-Zéland.[3] Egy a Karib-térségben megjelölt példány, felúszott egészen az Amerikai Egyesült Államokban levő massachusettsi Cape Cod-ig; habár a faj elsősorban trópusi cápa. Ez a tigriscápa példány, valószínűleg a meleg Golf-áramlat segítségével jutott el ilyen északra; az Atlanti-óceánban ez a legészakibb területe a nyári vándorlások idején.

A tigriscápának egyéb állományai találhatók a Mexikói-öböl, Észak-Amerika számos partmente, valamint Dél-Amerika egyes tengervizei. A Karib-tengerben nagyon közönségesnek, gyakorinak számít. Más helyek, ahol a tigriscápa megfigyelhető a következők: Afrika mindkét oldala, továbbá Kína, Hongkong, India, Indonézia és Ausztrália tengervizei.[4]

Egyes példányokat, akár 900 méteres mélységben is megfigyeltek.[7] Más beszámolók szerint, ez a cápa olyan sekély vizekbe is kiúszik, melyek túlságosan sekélyek ahhoz, hogy egy ekkora méretű cápát fenntartsanak.[4] Egy újabb kutatás szerint, a tigriscápa általában 350 méteres mélységben tartózkodik; emiatt a sekély vízben való jelenléte nem számítható gyakorinak. Ettől eltérően Hawaiiban, csak 3 méter mély vízben is észrevették; itt a partok közelében gyakran előfordul 6-12 méteres mélységek között.

Megjelenése

Mérete

A tigriscápa hossza átlagosan 3,25–4,25 méter, testtömege átlagosan 385–635 kilogramm.[7] A legnagyobb hímek elérhetik a 4 métert, míg a legnagyobb nőstények meghaladhatják az 5 méteres hosszt és a 900 kilogrammos testtömeget; tehát ennél a fajnál jelen van a nemi kétalakúság. A legnagyobb kifogott nőstény 5,5 méteres és 1524 kilogrammos volt - bár a testtömegét az is befolyásolta, hogy vemhes volt -; ezt a példányt Ausztrália vizeiben találták meg. Ennél nagyobb példányokról is érkeztek beszámolók, azonban ezeknek hitelessége megkérdőjelezhető.[8]

A ma élő nagytestű cápák között, az átlagos méretet véve, a tigriscápa az egyik legnagyobbik; nála csak a cetcápa (Rhincodon typus), az óriáscápa (Cetorhinus maximus) és a fehér cápa (Carcharodon carcharias) nagyobbak. Az átlagos mérete, nagyjából megegyezik a óriásszájú cápáéval (Megachasma pelagios), a Somniosus pacificuséval, a grönlandi cápáéval (Somniosus microcephalus) és a hatkopoltyús szürkecápáéval (Hexanchus griseus); de mivel ezek a cápák igen kevésbé ismertek, illetve kutatottak, nem tudjuk biztosan megmondani, ha a teljesen kifejlett, idős példányaik nagyobbak-e vagy sem a tigriscápánál.[7][8] A nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran), mely ugyanabba a cáparendbe tartozik mint a tigriscápa, körülbelül ugyanakkora, vagy valamivel hosszabb, azonban könnyebb és karcsúbb, mint rokona; ez a kalapácsfejű cápa legfeljebb 580 kilogrammos.[9]

Testfelépítése

Feje ék alakú, oldalirányban igen kis ellenállást kelt, ezért a cápa fürge fordulatokra képes.[4][10] A fiatal cápa testén számos függőleges csík és folt található, innen jön a neve is, de az idő előrehaladtával a csíkok elhalványulnak. Bőre, melynek alapszíne a háton, kékesszürke vagy világoszöld, míg a hasi részén fehér vagy világossárga, sok ezer apró, éles fogaspikkelyel fedett, melyet a dörzspapírhoz lehet hasonlítani. Az hogy a háti része sötét és a hasi része világos, az álcázást szolgálja, mivel fentről nézve beleolvad a sötét tengerfenékbe, vagy a mély óceánok homályába, míg alulról nézve a világos hasa összeolvad a felszín világosságával. A mellső úszók hosszúak, ezeket szárnyként tudja mozgatni; velük biztosítja a szükséges felhajtóerőt. A farokúszó nagy felső része gondoskodik a tolóerőről a gyors „hajrához”.[11] A tigriscápa általában teste kígyózó mozdulataival úszik; magasra nyúló hátuszonya forgáspontot képez, így az állat saját tengelye körül villámgyorsan meg tud fordulni.[4][10] A nagy, olajban gazdag máj megakadályozza a cápa elsüllyedését.

A fogai a hús, a csont és egyéb kemény anyagok, például teknősök páncélzata átharapására vannak alkalmazkodva. Mint a legtöbb cápa esetében, a tigriscápánál is folyton cserélődnek a megsérült, vagy elhullott fogak. A használatban lévő fogsorai mögött, tartalék fogsorok helyezkednek el.[12]

Érzékszervei

Elektromos érzékelővel ellátott kis mélyedések, úgynevezett Lorenzini-ampullák helyezkednek el a pofáján - főleg az orra tájékán, melyek lehetővé teszik a cápa számára, hogy zsákmánya legkisebb izommozgását is érzékelje, így a sötétben is pontosan tudja, hol az áldozat.[12] A Lorenzini-ampullák mellett, másik fontos érzékszervei az úgynevezett oldalvonalak, melyek - amint megnevezésükben is benne van - testének oldalain helyezkednek el. A testének két oldalán elhelyezkedő egy-egy oldalvonallal, a vízben létrejött rezgéseket, alig észrevehető víznyomás változásokat érzékeli. A Lorenzini-ampulláknak és az oldalvonalaknak segítségével, a tigriscápa akár éjszaka, teljes sötétségben is képes vadászni.[13]

A tigriscápa recehártyája (retina) mögött, az éjszakai látást segítő fényvisszaverő réteg, az úgynevezett tapetum lucidum helyezkedik el. Ez a réteg lehetőséget ad a szemsejteknek, hogy még egyszer felhasználhassák a fotonokat - az elektromágneses sugárzások, többek között a fény elemi részecskéje, legkisebb egysége - a gyenge látási viszonyok idején.[14][15]

Életmódja

A tigriscápa magányos lény, mely életének nagy részén egyik helyről a másikra vándorol. Igen kíváncsi természetű, emiatt amint a fehér cápa is, sok mindenbe beleharap. Gyomrában találtak hulladékokat, köztük műanyag- és fémtárgyakat is. Az emberre az egyik legveszedelmesebb cápafaj. Bár a fehér cápát tartják a legveszedelmesebb cápának, mert ő támadta meg a legtöbb embert, viszont alig volt halálos végzetű támadás. Viszont a szóban forgó cápa sokkal több ember halálát okozta, mint a fehér cápa. A tigriscápa a bikacápa és a fehér cápa mellett, az emberre a három legveszélyesebb cápafaj közé tartozik.[16]

A természetben a tigriscápa több mint 50 éves kort is megélhet.[17]

Táplálkozása

Ez a cápa az óceánok és a tengerek egyik csúcsragadozója,[18] mely egyrészt arról vált híressé, hogy ember által készített, nem ehető tárgyakat is felfal.[7] A kis tigriscápa főleg csontos halakkal (Osteichthyes), kisebb medúzákkal (Medusozoa), fejlábúakkal (Cephalopoda) és egyéb puhatestűekkel (Mollusca) táplálkozik. Amikor az ivarérettség küszöbén van, vagyis amikor eléri a 2,3 méteres hosszúságot, az étlapja nagymértékben sokrétűvé válik. Most már nagyobb méretű zsákmányra is szert tehet, többek között:[19] még több halfélére, rákokra (Crustacea), tengeri madarakra, tengerikígyó-félékre (Hydrophiidae),[20] tengeri emlősökre (palackorrú delfinekre (Tursiops), delfinekre (Delphinus),[21] Stenella-fajokra,[22] dugongokra (Dugong dugon) és fülesfókafélékre (Otariidae)), tengeri teknősökre (Chelonioidea) (köztük a három legnagyobb fajra is: kérgesteknős (Dermochelys coriacea),[23] álcserepesteknős (Caretta caretta)[24] és közönséges levesteknős (Chelonia mydas),[19]). A tengeri teknősökre elsősorban a kifejlett tigriscápa vadászik. Ezt a változatos étlapot, kifejlett homokpadi cápával (Carcharhinus plumbeus), rájaszerűekkel (Batoidea) és akár más tigriscápákkal, azaz fajtársaival egészíti ki.[4][19]

Mivel rendszerint rátámad a delfinekre, eme tengeri emlősök kerülik azokat a helyeket, ahol nagyobb számban élnek tigriscápák.[25] A szóban forgó cápafaj, akár sebesült vagy megbetegedett bálnákra is rátámadhat. 2006-ban, Hawaii vizeiben, megfigyelték amint egy csapat tigriscápa egy beteg hosszúszárnyú bálnára (Megaptera novaeangliae) támadott, melyet aztán sikeresen meg is öltek.[26] Ez a cápa bálnatetemekből is szokott táplálkozni. Egy kutatás alkalmával, a biológusok megfigyelték amint egy bálnatetemből fehér cápák és tigriscápák is táplálkoztak.[27]

Onnan tudjuk, hogy ez a cápa dugonggal is táplálkozik, hogy Ausztrália vizeiben egy tanulmány során, 85 tigriscápából, 15 példánynak a gyomortartalmában dugongszövet is volt.[28] Továbbá megsebzett, de még élő dugongokon sikertelen tigriscápa vadászat nyomai láthatók.[29] Végül, azokon a helyeken ahol a tigriscápák nagyobb számban élnek, a zsákmányállataik a dugongok által kedvelt sekélyebb vizekbe menekülnek; ezeket pedig a cápák követik, így a két állatfajnak nagyobb az esélye egymással találkozni.[30]

A széles, erősen elmeszesedett állkapcsai, melyek majdnem a fej legelülső részén helyezkednek el, továbbá a robusztus és fűrészes fogai tökéletesek ahhoz, hogy nagytestű zsákmányállatokra támadhasson a tigriscápa.[25] A jó látása, valamint a kiváló szaglása elvezetik vérző áldozatához, még akkor is ha az jó messzire található és csak néhány cseppnyi vért vesztett. Az alig érzékelhető víznyomásváltozás és az állatok által kibocsátott elektromosság érzékelésének köszönhetően, a szóban forgó kékcápaféle, a zavaros vízben is megtalálja áldozatát.[11] Amikor nem biztos zsákmányának hollétében, akkor köröket tesz meg a térségben.[11] Táplálékát általában egészben nyeli le, de ha az túl nagy, akkor éles fogaival nagy darabokat tép ki belőle.[11]

A tigriscápák gyomrában, a szárazföldi emlősök közül, főleg lovakat (Equus caballus), házikecskéket (Capra aegagrus hircus), juhokat (Ovis aries aries), kutyákat (Canis lupus familiaris), macskákat (Felis silvestris catus) és vándorpatkányokat (Rattus norvegicus) találtak; az utóbbiakból főleg Hawaii partjainál.[19] Egy esetben, két repülőkutya (Pteropodidae) is volt.[31] Mivel agresszíven falánk és nem válogatós táplálkozó, ehetetlen tárgyakat is felfal, mint például: autók forgalmi rendszám tábláit, olajfestékes dobozokat, gumiabroncsokat, baseball-labdákat stb.[4]

Szaporodása

Párzás közben a hím nyakánál fogva tartja a nőstényt, de eközben a nőstény nem vagy alig sérül meg, mert vastag és kemény nyakán a bőre. A tigriscápánál a tojások még az anyaállat petevezetékében kikelnek, és az ivadékok elevenen jönnek a világra. A kifejlődéshez feltételezhetően 9 hónap kell, hogy elteljen. Az ivadékok száma 10-80 lehet, de legtöbbjük elpusztul, még az anyaméhében. A legerősebb ivadékok felfalják a gyengébbeket.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) iucn nevű lábjegyzeteknek
  2. ↑ ITIS Report – Galeocerdo cuvier. Integrated Taxonomic Information System! . (Hozzáférés: 2015. december 30.)
  3. ↑ a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) FroesePauly nevű lábjegyzeteknek
  4. ↑ a b c d e f g h i Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) SharkInfo nevű lábjegyzeteknek
  5. ↑ Incredible moment killer whales hunt and kill a tiger shark. Daily Mail
  6. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Sepkoski nevű lábjegyzeteknek
  7. ↑ a b c d e f g h Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) flmnh nevű lábjegyzeteknek
  8. ↑ a b Wood, Gerald. The Guinness Book of Animal Facts and Feats (1983). ISBN 978-0-85112-235-9 
  9. ↑ „Record Hammerhead Pregnant With 55 Pups”, Discovery News, 2006. július 1.. [2011. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. október 18.) 
  10. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) CanadianShark nevű lábjegyzeteknek
  11. ↑ a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) overview nevű lábjegyzeteknek
  12. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) MarineBio nevű lábjegyzeteknek
  13. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) brunswick nevű lábjegyzeteknek
  14. ↑ Miért világít egyes állatok szeme a sötétben?. (Hozzáférés: 2006. december 4.)
  15. ↑ A szem. (Hozzáférés: 2006. december 4.)
  16. ↑ Shark info
  17. ↑ National Geographic
  18. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Heithaus2001a nevű lábjegyzeteknek
  19. ↑ a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Lowe nevű lábjegyzeteknek
  20. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Heithaus2004 nevű lábjegyzeteknek
  21. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Heithaus2002 nevű lábjegyzeteknek
  22. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Maldini nevű lábjegyzeteknek
  23. ↑ Tiger Sharks Killed for Eating Leatherback Turtles. Shark Defenders (2011-04-16). Retrieved on 2013-03-23.
  24. ↑ Shark Bay Ecosystem Research Project. .fiu.edu. Retrieved on 2013-03-23.
  25. ↑ a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Competition nevű lábjegyzeteknek
  26. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) OfficeNMS nevű lábjegyzeteknek
  27. ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Dudley nevű lábjegyzeteknek
  28. ↑ (2001. január 1.) „Size, Sex And Geographic Variation in the Diet of the Tiger Shark, Galeocerdo Cuvier, From Western Australian Waters”. Environmental Biology of Fishes 61 (1), 37–46. o. DOI:10.1023/A:1011021710183.  
  29. ↑ Anderson, Paul K. (1995. június 12.). „Scarring and photoidentification of dugongs (Dugong dugon) in Shark Bay, Western Australia” (PDF). Aquatic Mammals 21 (3), 205–211. o. ISSN 0167-5427. (Hozzáférés: 2014. október 15.)  
  30. ↑ (2007. július 1.) „Living on the edge: dugongs prefer to forage in microhabitats that allow escape from rather than avoidance of predators”. Animal Behaviour 74 (1), 93–101. o. DOI:10.1016/j.anbehav.2006.11.016.  
  31. ↑ Mikula, P. (2015). „Fish and amphibians as bat predators”. European Journal of Ecology 1 (1), 71–80. o. DOI:10.1515/eje-2015-0010.  

Források

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 4.)
  • FLMNH Ichthyology Department: Tiger Shark
  • Galeocerdo cuvier (Péron & Lesueur, 1822) FishBase
  • Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 2 - Carcharhiniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/2):251-655. Rome: FAO.
  • Lesueur, C.A. 1822. Description of a Squalus, of a very large size, which was taken on the coast of New-Jersey. Journal of the Academy of Natural Sciences, Philadelphia, 2: 343-352.
  • Fricke, R. , M. Kulbicki & L. Wantiez 2011: Checklist of the fishes of New Caledonia, and their distribution in the Southwest Pacific Ocean (Pisces). Stuttgarter Beiträge zur Naturkunde A, Neue Serie. v. 4: 341-463.

További információk

Tudósítások cápatámadásokról

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tigriscápa&oldid=17952520”