„Gelse” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
közút helyett mellékút, korábbi megállapodás szerint |
→Története: apróságok |
||
27. sor: | 27. sor: | ||
Az [[Árpád-kor]] óta lakott település, első okleveles említése [[1280]] körüli: ''Guelse''-néven. Más forrás szerint: a falu első írásos említése az [[1226]]-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos.<ref>{{Cite web |url=http://genea.hu/pannonhat/telepuelesek/gelse.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090220120035/http://genea.hu/pannonhat/telepuelesek/gelse.html# |archivedate=2009-02-20 }}</ref> |
Az [[Árpád-kor]] óta lakott település, első okleveles említése [[1280]] körüli: ''Guelse''-néven. Más forrás szerint: a falu első írásos említése az [[1226]]-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos.<ref>{{Cite web |url=http://genea.hu/pannonhat/telepuelesek/gelse.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090220120035/http://genea.hu/pannonhat/telepuelesek/gelse.html# |archivedate=2009-02-20 }}</ref> |
||
Később megjelent a Kyus Gelse (1270 |
Később megjelent a Kyus Gelse (1270), a Gelsa (1320) és [[1786]]-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre. |
||
A település a [[13. század]]ban a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Az [[Anjou-kor]]ban felvették a papi tizedjegyzékbe, valószínűleg nagyobb egyházas hely lehetett. [[1329]]-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. [[1334]]-ben Tamás nevű papját említik a források. [[1388]]-ban [[Mária magyar királynő|Mária királynő]] - majd [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] - a [[Kanizsai család]]nak adományozta. |
A település a [[13. század]]ban a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Az [[Anjou-kor]]ban felvették a papi tizedjegyzékbe, valószínűleg nagyobb egyházas hely lehetett. [[1329]]-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. [[1334]]-ben Tamás nevű papját említik a források. [[1388]]-ban [[Mária magyar királynő|Mária királynő]] - majd [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] - a [[Kanizsai család]]nak adományozta. |
||
A lakosai |
A lakosai jobbágyként földműveléssel (elsősorban [[rozs]]termesztéssel) és állattenyésztéssel foglalkoztak, de szőlőműveléssel is. |
||
A török korból sok tárgyi emlék került elő, de ugyanerre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint Gelsének vára is volt, amelynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - Ördögh kapitány lehetett. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy "''heten vannak, mint a gelsei ördögök''<ref>{{Cite web |url=http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=16# |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080404070619/http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=16# |archivedate=2008-04-04 }}</ref>". A török időkben a település elnéptelenedett, a legnagyobb csata [[1587]] augusztusában zajlott le Gelse és [[Kacorlak]] határában.A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány. |
A török korból sok tárgyi emlék került elő, de ugyanerre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint Gelsének vára is volt, amelynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - egy Ördögh nevű kapitány lehetett. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy "''heten vannak, mint a gelsei ördögök''<ref>{{Cite web |url=http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=16# |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080404070619/http://www.zalamedia.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=41&Itemid=16# |archivedate=2008-04-04 }}</ref>". A török időkben a település elnéptelenedett, a legnagyobb csata [[1587]] augusztusában zajlott le Gelse és [[Kacorlak]] határában.A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány. |
||
Gelse a [[18. század]]ban népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az [[1786]]-ban épített új, [[Sarlós Boldogasszony]]ról elnevezett, késő [[barokk]] templom, amely Gelse legrégibb műemléki védettségű épülete. |
Gelse a [[18. század]]ban népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az [[1786]]-ban épített új, [[Sarlós Boldogasszony]]ról elnevezett, késő [[barokk]] templom, amely Gelse legrégibb műemléki védettségű épülete. |
||
A templomkertben |
A templomkertben áll az [[Első világháború|első]] és a [[második világháború]] áldozatainak emelt emlékmű is. |
||
A község a [[19. század]] végén, a [[20. század]] elején jelentős mértékben fejlődött. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari tevékenység folyt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése,<ref>http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gels</ref> mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. A 20. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Jelentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt. |
A község a [[19. század]] végén, a [[20. század]] elején jelentős mértékben fejlődött. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari tevékenység folyt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése,<ref>http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gels</ref> mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. A 20. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Jelentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt. |
||
[[1925]]-ben az elemi népiskola négy tanítóval, négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag kereskedése és egy borkereskedője volt. [[1935]]-ben 486 gazdaságot számoltak össze. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör. Helyben |
[[1925]]-ben az elemi népiskola négy tanítóval, négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag kereskedése és egy borkereskedője volt. [[1935]]-ben 486 gazdaságot számoltak össze. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör is. Helyben volt a körorvos és a körállatorvos székhelye is. |
||
Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postán, vagy Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni.A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg.<ref>{{Cite web |url=http://principalis.celodin.hu/gelse.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080228184213/http://principalis.celodin.hu/gelse.htm |archivedate=2008-02-28 }}</ref> |
Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postán, vagy Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg.<ref>{{Cite web |url=http://principalis.celodin.hu/gelse.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2009-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080228184213/http://principalis.celodin.hu/gelse.htm |archivedate=2008-02-28 }}</ref> |
||
==Közélete== |
==Közélete== |
A lap 2020. október 23., 18:23-kori változata
Gelse | |||
Katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Nagykanizsai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rácz József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8774 | ||
Körzethívószám | 93 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 991 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,91 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,46 km² | ||
Földrajzi kistáj | Zalaapáti-hát[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 36′ 10″, k. h. 16° 59′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 10″, k. h. 16° 59′ 20″ | |||
Gelse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gelse (horvátul: Gelša[4]) község Zala megyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Fekvése
Nagykanizsától 17 kilométerre északra fekszik a Principális-csatorna völgyében, a Nagykanizsa-Pacsa közti 7527-es út mentén; utóbbiból itt ágazik ki, központjának északi szélén a 7529-es út, Pölöskefő és Zalaszentbalázs irányába. Területén áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal is.
Története
Az Árpád-kor óta lakott település, első okleveles említése 1280 körüli: Guelse-néven. Más forrás szerint: a falu első írásos említése az 1226-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos.[5]
Később megjelent a Kyus Gelse (1270), a Gelsa (1320) és 1786-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre.
A település a 13. században a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Az Anjou-korban felvették a papi tizedjegyzékbe, valószínűleg nagyobb egyházas hely lehetett. 1329-ben - még laktak itt várszolgák - a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. 1334-ben Tamás nevű papját említik a források. 1388-ban Mária királynő - majd Luxemburgi Zsigmond - a Kanizsai családnak adományozta.
A lakosai jobbágyként földműveléssel (elsősorban rozstermesztéssel) és állattenyésztéssel foglalkoztak, de szőlőműveléssel is. A török korból sok tárgyi emlék került elő, de ugyanerre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint Gelsének vára is volt, amelynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - egy Ördögh nevű kapitány lehetett. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy "heten vannak, mint a gelsei ördögök[6]". A török időkben a település elnéptelenedett, a legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában.A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány. Gelse a 18. században népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az 1786-ban épített új, Sarlós Boldogasszonyról elnevezett, késő barokk templom, amely Gelse legrégibb műemléki védettségű épülete. A templomkertben áll az első és a második világháború áldozatainak emelt emlékmű is.
A község a 19. század végén, a 20. század elején jelentős mértékben fejlődött. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari tevékenység folyt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése,[7] mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. A 20. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Jelentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt.
1925-ben az elemi népiskola négy tanítóval, négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag kereskedése és egy borkereskedője volt. 1935-ben 486 gazdaságot számoltak össze. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör is. Helyben volt a körorvos és a körállatorvos székhelye is. Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postán, vagy Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg.[8]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Rácz József (MDF-Szabad…)[9][10]
- 1994–1998: Rácz József (SZDSZ)[11]
- 1998–2002: Rácz József (SZDSZ)[12]
- 2002–2006: Rácz József (SZDSZ)[13]
- 2006–2010: Rácz József (SZDSZ)[14]
- 2010–2014: Szegedi Ferenc (független)[15]
- 2014–2019: Szegedi Ferenc (független)[16]
- 2019-től: Rácz József (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1118 | 1110 | 1098 | 1057 | 980 | 991 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,7%, cigány 0,72%, német 1,13%. A lakosok 70,7%-a római katolikusnak, 1,43% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 4,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,56% nem nyilatkozott).[17]
Nevezetességei
- Római katolikus templom
1774-86 között késő barokk stílusban emelték. A szentély kupolás mennyezetén lévő freskója Mária koronázását ábrázolja. 1806-ban festette ifjabb Dorfmeister István, a keresztelő kútnál Keresztelő Szent János freskója látható. A templom oltárképe védett. A templom sarkában első világháborús emlékmű, kertjében a második világháborúban elesett hősök tiszteletére szentelt emlékmű látható.
Híres szülöttei
- 1875-ben Gelsén született Landler Jenő a munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakja.[20]
- 1877-ben Gelsén született Landler Ernő (halála – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) ügyvéd, pártmunkás, Landler Jenő öccse.
- 1950-ben Gelsén született Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze.
Jegyzetek
- ↑ a b Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 14.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 14.)
- ↑ http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gels
- ↑ Archivált másolat. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 14.)
- ↑ Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A hivatkozott forrásból legalább egy jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg.
- ↑ Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Gelse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Termálfürdő.net
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
- ↑ Principalis.celodin.hu. [2008. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 14.)