1929

1929 más naptárakban
Gergely-naptár	1929
Ab urbe condita	2682
Bahái naptár	85 – 86
Berber naptár	2879
Bizánci naptár	7437 – 7438
Buddhista naptár	2473
Burmai naptár	1291
Dzsucse-naptár	18
Etióp naptár	1921 – 1922
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1984 – 1985
Shaka Samvat	1851 – 1852
Holocén naptár	11929
Iráni naptár	1307 – 1308
Japán naptár	2589 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4625–4626
Kopt naptár	1645 – 1646
Koreai naptár	4262
Muszlim naptár	1347 – 1348
Örmény naptár	1378 ԹՎ ՌՅՀԸ
Thai szoláris naptár	2472
Zsidó naptár	5689 – 5690

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929 – 1930 – 1931 – 1932 – 1933 – 1934

Események

• január 6. – I. Sándor jugoszláv király bevezeti a diktatúrát.
• február 1. – Antonín Švehla csehszlovák miniszterelnök – súlyos betegségére hivatkozva – lemond, az új kormányt az agrárpárti František Udržal vezeti.
• március 4. – Beiktatják hivatalába az Egyesült Államok 31. elnökét, Herbert Hoovert.
• május 16. – Megrendezik az első Oscar-gálát.
• június 19. – Radola Gajdát, a csehszlovák Fasiszta Nemzeti Közösség vezetőjét két hónapos szabadságvesztésre ítélik hadügyminisztériumi iratok kicsempészésének kísérletéért.
• augusztus 31. – A német háborús jóvátételről tárgyaló hágai konferencia egynegyedére – hozzávetőlegesen egymilliárd dollárra – csökkenti a Csehszlovákiára 1919-ben kirótt ún. „felszabadítási” adót, melyet 37 éven át kellett volna fizetni.
• október 1. – A Szovjetunióban bevezetik a forradalmi naptár használatát.
• október 3. – A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság Jugoszláv Királyságra változik; egyúttal az új közigazgatási rendszer 9 bánságra osztja fel az országot.
• október 5. – Vojtech Tukát, a Szlovák Néppárt egyik vezetőjét, Magyarország javára folytatott államellenes tevékenység vádjával 15 évi szabadságvesztésre ítélik. (Tiltakozásul a Szlovák Néppárt kiválik a kormánykoalícióból.)
• október 17. – Átadják a Tiszaugi hidat.
• október 24. – A „fekete csütörtök”, a New York-i tőzsde összeomlása, a nagy gazdasági világválság kezdete.
• október 26. – A csehszlovák hatóságok házkutatást tartanak a magyar Országos Keresztényszocialista Párt székházában és Szüllő Géza pártelnök, illetve Dobránszky János alelnök lakásán.
• október 27. – A csehszlovák kormánykoalíció felbomlása miatt kiírt parlamenti választásokon 15%-kal ismét az agrárpárt szerzi meg a legtöbb szavazatot. (A magyar pártok, közös listán kilenc mandátumhoz jutnak.)
• november 17. – Szegeden felszentelik a harmadik Szent Rozália-kápolnát.
• november 29. – Richard Evelyn Byrd és társai (Balchen, June, McKinley) elsőként repülnek át a Déli-sark fölött, Floyd Bennett nevű gépükkel.
• december 7. – Új alkotmány Ausztriában.

Az év témái

1929 az irodalomban

• Osváth Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond veszi át a Nyugat szerkesztését
• József Attila: Nincsen apám se anyám
• Kosztolányi Dezső:Őszi reggeli - Szamádás c. verseskötetben jelenik meg
• Kosztolányi Dezső: Írástudatlanok árulása... - röpirat
• Molnár Ferenc: Egy, kettő, három. - vígjáték, színmű
• Lengyel József:Visegrádi utca - regény
• Illés Béla: Ég a Tisza - regény
• Robert Seymour Bridges: A szépség testamentuma (The Testament of Beauty) - vers
• Richard Aldington: Hősi halál (Death of a Hero) - regény
• John Cowper Powys: Wolf Solent (Wolf Solent) - regény
• William Faulkner: Sartoris (Sartoris) - novella - John Sartoris, az író ükapja története
• William Faulkner: A hang és a téboly (The Sound and the Fury) - regény
• Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms) - regény
• Sinclair Lewis: Dodsworth (Dodsworth) - regény
• Alfred Döblin: Berlin Alexanderplatz (Berlin Alexanderplatz) - regény, korszakos mű
• Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan (Im Westen nichts Neues) - regény (a címe idővel szállóige lett)
• Franz Werfel: Barbara avagy a jámborság (Barbara oder die Frömmigkeit) - regény
• Axel Munthe: San Michele regénye (Boken om San Michele) - bestseller regény
• Jean Giraudoux: Amphitryon 38 (Amphitryon 38) - vígjáték, színmű
• Jean Cocteau: Veszedelmes éden, vagy rettenetes gyerekek (Les Enfants Terribles) - novella
• Antoine de Saint-Exupéry: A déli futárgép (Courrier sud) - regény
• Alberto Moravia: A közönyösök (Gli indifferenti) - regény az olasz fasizmus világáról
• Mateiu Caragiale: Aranyifjak kora (Craii de Curtea-Veche) - regény (román)
• Rafael Alberti: Mész és dal (Cal y canto) - avantgárd verses kötet (spanyol / katalán)
• Rafael Alberti: Az angyalokról (Sobre los Ángeles) verses kötet
• Rómulo Gallegos:Donna Barbara (Doña Bárbara) - regény (Venezuela)
• Vlagyimir Majakovszkij: Gőzfürdő (Banja) - színpadi szatíra
• Vlagyimir Majakovszkij: Poloska (Klop) - színpadi szatíra
• Borisz Leonyidovics Paszternak: Védlevél (Ohrannaja gramota) - önéletrajzi esszé
• Władysław Broniewski: Párizsi kommün (Komuna paryska) - vers (lengyel)
• Branislav Nušić: A miniszter felesége (Gospođa ministarka) - vígjáték, színmű
• Miroslav Krleža: Glembay Ltd. (Gospoda Glembajevi) - dráma, kimagasló mű

1929 a zenében

• január 9. – Kacsóh Pongrác Dorottya című dalművének posztumusz bemutatója Szegeden.
• február 19. – Bartók Béla III. vonósnégyesének bemutatója
• március 20. – Bartók Béla IV. vonósnégyesének premierje
• Bartók Béla rapszódiáinak bemutatója

1929 a sportban

• A Hungária (régi nevén MTK) nyeri az NB1-et. Ez a klub 13. bajnoki címe.

Születések

• január 13. – Nagy Marianna, Európa-bajnok műkorcsolyázó († 2011)
• január 15. – Kiss Dezső fizikus, az MTA tagja, a részecske- és magfizikai kutatások kiemelkedő alakja († 2001)
• január 23. – Polányi János, Nobel-díjas kémikus
• január 24. – Dési Ábel költő, prózaíró, kritikus, publicista († 2008)
• január 27. – Garai Gábor, költő, író, műfordító († 1987)
• január 27. – Gurics György, világbajnok birkózó, edző († 2013)
• február 2. – Věra Chytilová, cseh filmrendező († 2014)
• február 12. – Gombos Katalin, színésznő, Sinkovits Imre felesége († 2012)
• február 19. – Litván György, történész († 2006)
• február 23. – Vujicsics Tihamér, zeneszerző, népzenei gyűjtő († 1975)
• február 27. – Fodor András, költő, esszéíró († 1997)
• március 7. – Székely János, író, költő († 1992)
• március 28. – Psota Irén, Jászai Mari-díjas színművésznő, A Nemzet Színésze
• március 28. – Lemhényiné Tass Olga, olimpiai bajnok tornász
• április 1. – Milan Kundera, cseh–francia író, drámaíró, költő, esszéista
• április 8. – Jacques Brel, énekes, színész († 1978)
• április 10. – Max von Sydow, svéd színész
• április 22. – Michael Francis Atiyah, brit matematikus
• április 24. – Kokas Klára zenepedagógus, zenepszichológus († 2010)
• május 4. – Audrey Hepburn, a 20. század egyik leghíresebb színésznője († 1993)
• május 6. – Paul Lauterbur amerikai kémikus († 2007)
• május 10. – Kányádi Sándor, romániai magyar költő
• május 30. – Doina Cornea, román költőnő, ellenzéki személyiség
• június 10. – James McDivitt amerikai űrhajós
• június 13. – Víctor Israel spanyol (katalán) színész († 2009)
• július 6. – Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 2015)
• július 25. – Vaszilij Makarovics Suksin, orosz író, színész, filmrendező († 1974)
• július 28. – Jacqueline Kennedy Onassis, amerikai first lady (1961-1963) († 1994)
• augusztus 1. – Hafizullah Amin, afgán elnök († 1979)
• augusztus 4. vagy 24. – Jasszer Arafat, palesztin vezető († 2004)
• augusztus 5. – Boros Ottó, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó († 1988)
• augusztus 17. – Francis Gary Powers az amerikai légierő tisztje († 1977)
• augusztus 18. – Horváth Teri, Kossuth-díjas magyar színésznő († 2009)
• augusztus 23. – Czibor Zoltán labdarúgó, az Aranycsapat tagja († 1997)
• augusztus 24. – Moldován Stefánia magyar opera-énekesnő († 2012)
• szeptember 5. – Gyarmati István fizikus, fizikokémikus, az MTA tagja († 2002)
• szeptember 9. – Simonek Lídia világbajnoki ezüstérmes kézilabdázó († 2013)
• szeptember 15. – Murray Gell-Mann, Nobel-díjas amerikai fizikus
• szeptember 20. – Bitskey Tibor, Kossuth-díjas magyar színész († 2015)
• szeptember 20. – Váradi Hédi, Kossuth-díjas magyar színésznő († 1987)
• szeptember 23. – Kocsis Sándor, labdarúgó, az Aranycsapat csatára († 1979)
• október 19. – Burger Kálmán, kémikus, az MTA tagja († 2000)
• október 19. – Mihail Petrovics Szimonov, szovjet/orosz mérnök, repülőgéptervező († 2011)
• október 31. – Bud Spencer (Carlo Pedersoli), olasz filmrendező, színész
• november 5. – Kékesi László, Ybl-díjas építész († 1988)
• november 9. – Kertész Imre, Nobel-díjas író
• november 12. – Grace Kelly, színésznő, Monaco nagyhercegnője († 1982)
• november 12. – Michael Ende, német író († 1995)
• november 20. – Gérecz Attila, magyar költő, öttusázó, az 1956-os forradalom hősi halottja († 1956)
• november 22. – Görgey Gábor, József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító, politikus
• november 23. – Kapitány István magyar repülőgép vezető, Malév-főpilóta († 1962)
• november 25. – Gross Arnold, Kossuth-díjas magyar grafikus, festő, a nemzet művésze († 2015)
• december 9. – Bob Hawke, ausztrál kormányfő
• december 9. – John Cassavetes görög–amerikai színész, forgatókönyvíró és rendező († 1989)
• december 12. – Seregi László, Kossuth-díjas magyar táncos, koreográfus († 2012)
• december 19. – Aszódi Pál jogász, politikus († 2009)

Halálozások

• január 25. – gróf Almásy Imre, főispán, a felsőház tagja (* 1868)
• február 8. – Rákosi Jenő író, újságíró (* 1842)
• március 20. – Ferdinand Foch, francia marsall (* 1851)
• március 25. – Festetics Andor, a Nemzeti Színház igazgatója (* 1857)
• április 4. – Karl Benz, német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője (* 1844)
• április 20. – Henrik porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tengernagya (* 1862)
• május 2. – Vargha Gyula, költő, statisztikus, az MTA tagja (* 1853)
• június 11. – ifj. Andrássy Gyula volt külügyminiszter (* 1860)
• június 16. – Oldfield Thomas, angol zoológus (* 1858)
• június 20. – Olgyai Viktor, festőművész, grafikus (* 1870)
• június 21. – Tersztyánszky Ödön kétszeres olimpiai bajnok vívó, honvéd ezredes, Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja (* 1890)
• augusztus 17. – Benedek Elek, író, meseíró (* 1859)
• augusztus 22. – Otto Liman von Sanders német tábornok, az első világháború alatt az Oszmán Birodalom katonai tanácsadója és az oszmán hadsereg parancsnoka (* 1855)
• szeptember 23. – Zsigmondy Richárd magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja (* 1865)
• október 23. – Heim Pál, gyermekgyógyász, egyetemi tanár (* 1875)
• október 24. – Tost Gyula, vallás-és közoktatásügyi miniszter (* 1846)
• október 28. – Osvát Ernő, szerkesztő, író (* 1877)
• október 28. – Iszer Károly , magyar labdarúgás egyik megalapítója (* 1860)
• november 10. – Lichtneckert István, olimpiai bronzérmes tőrvívó (* 1892)
• november 18. – Kunfi Zsigmond (er. Kohn), magyartanár, szociáldemokrata politikus, miniszter, népbiztos (* 1879)
• december 2. – Bátor Szidor, zenetanár, zeneszerző (* 1860)
• december 10. – Franz Rosenzweig, német filozófus, történész (* 1886)

Nobel-díjasok

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.

Fizikai	Louis de Broglie
Kémiai	Arthur Harden, Hans Karl August Simon von Euler-Chelpin
Orvosi-fiziológiai	Christiaan Eijkman, Sir Frederick Gowland Hopkins
Irodalmi	Thomas Mann
Béke	Frank Billings Kellogg

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1929 témájú médiaállományokat.