A Nemzet Művésze díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Nemzet Művésze díjat[1] a művészeti díjak egymásra épülő rendszerében csúcsdíjként alapította a magyar országgyűlés 2013-ban. Azok a 65 év feletti,[2] Kossuth-díjas alkotóművészek kaphatják meg, akik saját művészeti területükön jelentős értéket hoztak létre. A díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke adományozza évente november 5., az akadémia alapításának évfordulója alkalmából. A díjat a köztársasági elnök és a köztestület elnöke közösen adja át.

Adományozása[szerkesztés]

A Nemzet Művésze kitüntető címet egyidejűleg legfeljebb hetven művész viselheti, az alábbi bontásban:

A díj kizárólag egyéni teljesítmény elismerésére szolgál, abban minden személy csak egy alkalommal részesülhet. Megosztva, vagy posztumusz nem adományozható, érdemtelenség miatt visszavonható. Ha a Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma 70 fő alá csökken, az MMA elnöksége határozza meg, hogy a megüresedett helyen a díj mely fenti művészeti területen adományozható.

Odaítéléséről a tizenegy Kossuth-díjas művészből álló Nemzet Művésze-díj Bizottság dönt, amelynek az elnöke az MMA elnöke, feltéve, hogy Kossuth-díjas.[3] A bizottság tagjait az MMA elnöke és a kultúráért felelős miniszter közösen kéri fel legfeljebb három évre.[4]

A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze cím viselésére, továbbá élete végéig életjáradékot kap, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa. A juttatás adó- és illetékmentes.[5] A Nemzet Színésze, A Nemzet Filmművésze (régebbi nevén: A Magyar Mozgókép Mestere), illetve A Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselése nem zárja ki, hogy tulajdonosa a Nemzet Művésze címet is megkapja és mindkét címet használja, azonban többes díjazottság esetén a művésznek választani kell, melyik díj után kéri az életjáradékot.[6]

A díj nem adományozható a köztársasági elnök, országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, az Alkotmánybíróság tagja, a Kúria elnöke és elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint állami vezető részére.

Díjazottak[szerkesztés]

Az első díjak adományozására 2014-ben került sor; a teljes létszámkeretet 2015. december 5-én érték el.

Cirkuszművészet[szerkesztés]

  1. [7]

Építőművészet[szerkesztés]

  1. Bán Ferenc (1940–)
  2. Finta József (1935–)
  3. Török Ferenc (1936–)
  4. Vadász György (1933–)
  5. Zalaváry Lajos (1923–)
  6. [8]

Filmművészet[szerkesztés]

  1. Jankovics Marcell (1941–)
  2. Gothár Péter (1947–)
  3. Koltai Lajos (1946–)
  4. Sára Sándor (1933–)
  5. Szabó István (1938–)
  6. Tóth János (1930–)

Fotóművészet[szerkesztés]

  1. Balla Demeter (1931–)
  2. Korniss Péter (1937–)

Iparművészet[szerkesztés]

  1. Bohus Zoltán (1941–)
  2. Ferencz István (1944–)
  3. Hager Ritta (1931–)
  4. Németh János (1934–)
  5. Rubik Ernő (1944–)
  6. Schrammel Imre (1933–)
  7. Székely László (1932–)

Irodalom[szerkesztés]

  1. Ágh István (1938–)
  2. Buda Ferenc (1936–)
  3. Dobai Péter (1944–)
  4. Kalász Márton (1934–)
  5. Kányádi Sándor (1929–)
  6. Szilágyi István (1938–)
  7. Tandori Dezső (1938–)
  8. Tornai József (1927–)
  9. Tőzsér Árpád (1935–)
  10. Vasadi Péter (1926–)
  11. [8]
  12. [8]

Képzőművészet[szerkesztés]

  1. Bak Imre (1939–)
  2. Csíkszentmihályi Róbert (1940–)
  3. Gyulai Líviusz (1937–)
  4. Keserü Ilona (1933–)
  5. Konok Tamás (1930–)
  6. Kő Pál (1941–)
  7. Melocco Miklós (1935–)
  8. Somogyi Győző (1942–)
  9. Szervátiusz Tibor (1930–)
  10. Varga Imre (1923–)

Népművészet[szerkesztés]

  1. Foltin Jolán (1943–)
  2. Kallós Zoltán (1926–)
  3. Sebő Ferenc (1947–)

Színházművészet[szerkesztés]

  1. Bánsági Ildikó (1947–)
  2. Béres Ilona (1942–)
  3. Blaskó Péter (1948–)
  4. Huszti Péter (1944–)
  5. Jánoskúti Márta (1942–)
  6. Marton Éva (1943–)
  7. Mécs Károly (1936–)
  8. Miller Lajos (1940–)
  9. Sándor György (1938–)
  10. Törőcsik Mari (1935–)

Táncművészet[szerkesztés]

  1. Novák Ferenc (1931–)
  2. Pártay Lilla (1941–)
  3. Timár Sándor (1930–)

Zeneművészet[szerkesztés]

  1. Balassa Sándor (1935–)
  2. Dubrovay László (1943–)
  3. Kocsár Miklós (1933–)
  4. Párkai István (1928–)
  5. Perényi Miklós (1948–)
  6. Sánta Ferenc (1945–)
  7. Szabó Dénes (1947–)
  8. Szakcsi Lakatos Béla (1943–)
  9. Szőnyi Erzsébet (1924–)
  10. Vásáry Tamás (1933–)

A cím elhunyt birtokosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Helyesírása: maga a díj nagybetűs (megkapta a Nemzet Művésze díjat), de díjazott személy nevéhez értelmezőként kapcsolva mint cím kisbetűs (Szervátiusz Tibor, a nemzet művésze). Ld. Helyesírás, Osiris, 2006, 227.) A névelő nem része a díj megnevezésének, ezért csak mondat elején, listaelemként vagy címkezdetként nagybetűs.
  2. Tánc- és cirkuszművészek esetében 50 év feletti.
  3. Amennyiben nem rendelkezik a díjjal, a Bizottság elnökét az elnökség kéri fel az MMA Kossuth-díjjal kitüntetett rendes vagy levelező tagjai közül.
  4. A 10 bizottsági tag közül nyolcat az MMA elnöke választ ki, kettőt pedig a kultúráért felelős miniszter jelöl.
  5. Ha a díjazott a Nemzet Színésze, Magyar Mozgókép Mestere vagy Magyar Állami Operaház Mesterművésze cím viselésére is jogosult, a Nemzet Művésze életjáradékon felül a központi költségvetés terhére más havi juttatásban, életjáradékban vagy egyéb jutalomban nem részesíthető.
  6. MMA-elnöki tájékoztató
  7. MMA-elnöki tájékoztató „Mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg sincs, e kategóriában kiosztható egy hely továbbra is betöltetlen marad.”
  8. ^ a b c Halálozás miatt megüresedett hely.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]