Alberto Moravia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Alberto Moravia
Gina Lollobrigida és Alberto Moravia
Gina Lollobrigida és Alberto Moravia
Élete
Születési név Alberto Pincherle
Született 1907. november 28.
Róma, Olaszország
Elhunyt 1990. szeptember 26. (82 évesen)
Róma,  Olaszország
Sírhely Campo Verano
Nemzetiség olasz
Házastársa
  • Elsa Morante (1941. április 14.–1961)
  • Carmen Llera (1986–)
Kitüntetései
  • Marzotto Prize (1954)
  • Strega Prize
  • Viareggio Prize
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alberto Moravia témájú médiaállományokat.

Alberto Moravia, eredeti nevén Alberto Pincherle (Róma, 1907. november 28. – Róma, 1990. szeptember 26.) a 20. század egyik legkiemelkedőbb olasz regényírója, kinek művei legfőképp a modern szexualitással, szociális elidegenedéssel és egzisztencializmussal foglalkoznak. Legismertebb műve az antifasiszta A megalkuvó, melynek alapján film is készült 1970-ben Bernardo Bertolucci rendezésében, azonos címmel. Más regényeit is megfilmesítették: A megvetés, melyet Jean-Luc Godard forgatott (Le Mépris), és az Egy asszony meg a lánya, melyet Vittorio De Sica vitt vászonra La ciociara címmel.[1]

Élete[szerkesztés]

A korai évek[szerkesztés]

Alberto Pincherle (kinek írói neve anyai nagyapjának családi neve) Via Sgambatiban született, Rómában, egy gazdag középosztálybeli zsidó családban. Zsidó apja, Carlo építész és festő volt. Katolikus anyja, Teresa Iginia de Marsanich anconai, de származásilag dalmáciai volt. Moravia nem fejezte be általános tanulmányait, mivel kilencévesen csontízületi tuberkulózissal fertőződött meg, amelynek következtében öt évig ágyhoz volt kötve. Három évet otthon töltött, míg másik kettőt egy északkelet itáliai Cortina d'Ampezzo beli szanatóriumban. Moravia intelligens fiú volt, és idejét olvasásnak szentelte. Kedvenc írói között tartja számon Dosztojevszkijt, Joyce-ot, Ariostót, Goldonit, Shakespeare-t, Molière-t és Mallarmét. Megtanult franciául és németül is, és mindkét nyelven verseket is írt.[2]

Alberto Moravia Elsa Morante társaságában Capri szigetén

Művei magyarul[szerkesztés]

  • Római történetek; ford. Gellért Gábor; Európa, Bp., 1957
  • A római lány. Regény; ford. Kismárton András; Európa, Bp., 1958
  • A megalkuvó; ford., bev. Füsi József; Magvető, Bp., 1959 (Világkönyvtár)
  • Il pupo. A pici / La ciociara. A csocsára; Terra, Bp., 1959 (Kétnyelvű kis könyvtár)
  • Egy asszony meg a lánya. Regény; ford. Gellért Gábor, utószó Mesterházi Lajos; Európa, Bp., 1960
  • A megalkuvó / Agostino; ford. Füsi József, Zsámboki Zoltán, utószó Szabó György; Európa, Bp., 1964
  • A közönyösök. Regény; ford. Dankó Éva; Európa, Bp., 1967 (Európa zsebkönyvek)
  • Gyilkosság a teniszklubban. Elbeszélések; vál. Lator László, ford. Lontay László et al.; Európa, Bp., 1969 (Európa zsebkönyvek)
  • Az unalom. Regény; ford. Zsámboki Zoltán, bev. Sükösd Mihály; Európa, Bp., 1969
  • A megvetés. Regény; ford. Székely Éva; Európa, Bp., 1972 (Európa zsebkönyvek)
  • Kisregények; ford. Zsámboki Zoltán; Európa, Bp., 1974
  • A figyelem; ford. Zsámboki Zoltán; Európa, Bp., 1979 (Európa zsebkönyvek)
  • 1934. Regény; ford. Faragó Éva; Európa, Bp., 1985 (Európa zsebkönyvek)
  • Levelek a Szaharából; ford. Zsámboki Zoltán; Európa, Bp., 1986
  • A leselkedő. Regény; ford. Magyarósi Gizella; Európa, Bp., 1988
  • Római utazás; ford. Szentgyörgyi Rita; Fortuna, Bp., 1993
  • Én és „őkelme”; ford. Székely Éva; Helikon, Bp., 1996
  • Történelem előtti történetek; ford. Székely Éva; Móra, Bp., 2000
  • Agostino. Kisregények / Az álarcosbál / Az engedetlenség / A hitvesi szerelem; ford. Zsámboki Zoltán; Európa, Bp., 2003
  • Lázadás; ford. Matolcsi Balázs; Partvonal, Bp., 2012 (Partvonal szépirodalom)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]