Országos Keresztényszocialista Párt (Csehszlovákia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Országos Keresztényszocialista Párt
Adatok

Alapítva 1919
OKSZP tagsági igazolvány, 1933-ból

Az OKSZP (Országos Keresztényszocialista Párt) elnevezést az 1920-as csehszlovákiai választások után vette fel a Magyar-Német Keresztényszocialista Párt. Valószínűleg 1919-ben alapították a Csehszlovákiához csatolt felvidéki terület munkásságának és kispolgárságának - a marxista pártokat ellensúlyozni hivatott - szervezetét, amely az 1920 áprilisában megtartott nemzetgyűlési választásokon 139 355 szavazattal két képviselőt (Körmendy Ékes Lajost és dr. Jabloniczky Jánost) juttatott a prágai parlamentbe. Nevével ellentétben ruszin és szlovák tagjai is voltak.

Tevékenysége[szerkesztés]

Az 1920-as választások előtt a csehszlovák hatóságok a magyar társadalom több mint 50 vezető személyiségét letartóztatták, a magyar pártok agitációját korlátozták, ennek ellenére - az Országos Magyar Kisgazdapárttal együtt - az érsekújvári és kassai választókerületből több képviselőt és szenátort juttattak a prágai nemzetgyűlésbe.

A felvidéki magyarok érdekeinek védelméban többször is hallatták hangjukat. 1920. június 4-én Körmendy-Ékes a prágai nemzetgyűlésben tiltakozott a magyarság önrendelkezési jogának megsértése és a Csehszlovák Köztársaságba való bekebelezése ellen.

A magyar pártok együttműködésére 1920 szeptemberében vezérlő bizottságot, Petrogalli Oszkár vezetésével 1922-ben központi irodát és Szüllő Géza vezetésével Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Ligát szerveztek. Az együttműködésre szükség is volt, mivel az 1921 őszén tevékenykedő határmegállapító bizottság és a nyugat-magyarországi felkelés hatására komoly magyarüldözés kezdődött, melyet az 1923. évi 50. számú rendtörvény 1921. március 23-án intézményesített.

Mindennek ellenére 1925-ben a Szüllő Géza vezette párt – a Magyar Nemzeti Párttal karöltve – 10 képviselői és 6 szenátori mandátumot szerzett, amivel elérték, hogy akik állampolgárságért folyamodtak, igénylésüket alátámaszthatták azzal, hogy elődeik 1871-től rendelkeztek illetőséggel a területen.

Az 1929-es választásokon több, mint 260 ezer szavazattal 9 képviselői és 6 szenátori mandátumot szereztek a magyar pártok. Ugyanakkor a világgazdasági válság hatására a csehszlovák hatóságok újabb magyarellenes rendelkezéseket hoztak.

1935-ben a következő képviselők kerültek be a nemzetgyűlésbe a párt színeiben:

A párt szenátorai:

Érsekújvárban 1936. június 21-én Egyesült Országos Keresztényszocialista Párt és Magyar Nemzeti Párt (Egyesült Magyar Párt) néven egységpártot alakítottak

Elnökei[szerkesztés]

  • 1920–1925 Lelley Jenő
  • 1925– 1932 Szüllő Géza
  • 1932–1936 Esterházy János

Lapjai[szerkesztés]

  • Sajó Vidék (Rozsnyó, 1919-44)
  • Keresztény Munkás (Kassa, 1920-21)
  • A Nép (Kassa, 1921-37)
  • A Föld Népe (Pozsony, 1921-24)
  • Magyar Néplap (Pozsony, 1927-36)

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]