Franciscy Lajos
| Franciscy Lajos | |
 | |
| Született | 1862. szeptember 25.[1][2] Szalakusz |
| Elhunyt | 1933. április 4. (70 évesen) Nyitra |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a Csehszlovák nemzetgyűlés szenátora |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Franciscy Lajos Oszkár Mihály (Szalakusz, 1862. szeptember 25.[3] – Nyitra, 1933. április 4.) katolikus pap, nyitrai kanonok, csehszlovákiai magyar politikus.
Élete[szerkesztés]
Szülei Francisczy Antal szolgabíró és Sándor Mária voltak.[4] 1878-ban apja valószínűleg anyagi nehézségek miatt öngyilkos lett.[5]
Az 1870-es években a Nyitrai Piarista Gimnázium diákja és a Dugonics-kör tagja. 1884-ben a bécsi Augustinumban végezte teológiai tanulmányait, 1885-ben szentelték pappá, majd Nyitrán volt káplán. Ezek után a budapesti egyetemen oktatott teológiát. 1911-től nyitrai kanonok, majd címzetes prépost volt.
Csehszlovákia létrejötte után az Országos Keresztényszocialista Párt konzervatív, élesen liberálisellenes papi szárnyának meghatározó alakja lett. 1925–1929 között a prágai nemzetgyűlés szenátora volt. Szüllő Géza elnöksége idején többször szembehelyezkedett az OKSzP irányvonalával, élesen támadta a Magyar Nemzeti Párttal való együttműködési politikáját. 1932-ben az OKSzP tiszteletbeli elnökévé választották. Ideiglenesen a Deutsche Christlichsoziale Volkspartei szudétanémet katolikus pártban is dolgozott.
Az 1926-ban indítványozott komáromi Marianum intézet építését anyagilag nagyban támogatta.[6] 1906–1933 között a Nyitramegyei Szemle szerkesztője. 1933-ban a Szent Ágoston Társulat könyvkiadó alapító elnöke.
Művei[szerkesztés]
- 1893 A keresztény erények. Művelt világi közönség számára. Nyitra, 1897
- 1898 Az általános választói jog
- 1906 Zarándoklat a Szentföldre
- 1925 Csöndes kultúrharc a Felvidéken. A Nép 7/208, 4 (1925. szeptember 18.)
- Kis emberek, kis dolgok. Magyar Sion
Források[szerkesztés]
- Szlovákiai Magyar Adatbank – Fórum Kisebbségkutató Intézet[halott link]
- Poslanecká sněmovna Parlamentu České republiky – regiszter
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ keresztelési anyakönyv. (Hozzáférés: 2019. július 24.)
- ↑ 4891, https://www.psp.cz/eknih/cdrom/opendata/poslanci.zip, Képviselőház, 2019. július 24.
- ↑ Szalakuszi r. k. keresztelési anyakönyv 1862, 296
- ↑ Keresztszülei hindiek voltak.
- ↑ Hölgyek Lapja 2/41, 492 (1878. október 13.)
- ↑ Angyal Béla 2002: Érdekvédelem és önszerveződés – Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938. Galánta-Dunaszerdahely, 308; Sztyahula László 2012: A csehszlovákiai magyar katolikus egyház története 1918-1950. Doktori disszertáció. p. 72.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Prágai Magyar Hírlap 8/249, 5 (1929. november 1.)
- Komáromi Lapok 54/28, 6 (1933. április 8.)
- Prágai Magyar Hírlap 12/83, 3 (1933. április 8.)
- Kassai Ujság 95/84, 4 (1933. április 9.)
- Nemzeti Ujság 15/81, 17 (1933. április 9.)
- A nyitrai vártemplom sírboltjában helyezték örök nyugalomra Franciscy Lajost. Prágai Magyar Hírlap 12/85, 3 (1933. április 11.)
- Kárpáti Magyar Hírlap 14/43, 3 (1933. április 12.)
- Petrásek Ágoston 1933: Franciscy Lajos halálára. Prágai Magyar Hírlap 12/86, 3 (1933. április 12.)
- 1933 In memoriam Franciscy Lajos. Uj Élet 1933 május