Lelley Jenő
| Lelley Jenő | |
| Született | 1879. március 3. Nagykér |
| Elhunyt | 1949 (69-70 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a Csehszlovák Nemzetgyűlés tagja (1920–1925) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lelley Jenő János Lajos (Lellei; Nyitranagykér, 1879. március 3.[1] – Pozsony, 1949) ügyvéd, politikus.
Élete[szerkesztés]
Szülei Chudy János birtokos, nagykéri jegyző és Prindl Zsófia voltak.[2] Testvére Ernő Ferenc Vince (1882) volt.[3] 1889. augusztus 14-én a Belügyminisztérium 54511. számú rendeletével Lelleire változtatták a nevüket.
A Nyitrai Piarista Gimnáziumban végzett, ahol Ethey Gyula és Höllrigl József osztálytársa volt. Jogi tanulmányai befejezése után Nyitrán volt ügyvéd. A csehszlovák államfordulat[4] után jelentős szerepet játszott az Országos Keresztényszocialista Párt megalapításában, amelynek 1920 márciusában első elnökévé választották. 1920-1925 között nemzetgyűlési képviselő volt. 1925-ben az ún. érsekújvári egyezmény megkötése után meghalt Petrogalli Oszkár, s Lelley környezete felfüggesztette Bittó Dénest pártbeli funkciója alól, ami az egyezség felborulásához és a pártja ellenzékének felülkerekedéséhez vezetett.[5] Gondolkodott a pártból való kiválásról és a Mikle-féle Országos Magyar Parasztpárthoz való csatlakozásról is.[6]
1925-ben belső pártharcok[7] következtében kénytelen volt lemondani az OKP elnöki tisztségéről, s a pártból is kizárták. Helyére Szüllő Géza került. Ezután Nyugatszlovenszkói Keresztényszocialista Párt néven új politikai pártot alapított. Az 1925-ös választási kudarc után aktivista politikát folytatott, de jelentősebb szerepet már nem töltött be a szlovákiai magyar politikai életben. Anyagi gondjai miatt 1934-ben öngyilkosságot kisérelt meg.
1935-ben Pozsonyba költözött, és a Közigazgatási Bíróság tanácsosa lett. A második világháború után Pozsonyligetfalura internálták, lakását és vagyonát elkobozták. Egy pozsonyi panzióban érte a halál 1949-ben.
Fia Lelley János mezőgazdász, növénynemesítő.
Irodalom[szerkesztés]
- Simon Attila 2007: Lelley Jenő aktivista kísérlete a húszas évek végén. Adalékok a két világháború közötti szlovákiai magyar aktivizmus történetéhez. In: Simon Attila (szerk.): Acta Historica Danubiensia 1, Komárom, 36-45.
- 2002 Elbeszélt történelem: Lelley János "Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet". In: Fórum Társadalomtudományi Szemle IV/2.
- Angyal Béla: Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918-1938.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ familysearch.org Nyitranagykéri római katolikus keresztelési anyakönyv 1879, 128a-b
- ↑ Később Pöstyén város főjegyzője volt, és nyugdíjba vonulása után a pöstyéni Duna Bank elnöke volt. Prindl Zsófia osztrák származású, apja Pilismaróton élt, ő volt a császári-királyi erdőbirtokok fővadásza.
- ↑ familysearch.org Nyitranagykéri római katolikus keresztelési anyakönyv 1882, 147a-b
- ↑ A csehszlovák katonák bevonulásakor Nyitrán a közrendért volt felelős (Kiss Balázs: Államfordulat Nyitrán (1918-1923) Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben 12. jegyzet; Fórum Társadalomtudományi Szemle 2002/2)
- ↑ Flachbarth Ernő 1928: A magyarság politikai élete cseh uralom alatt. Magyar Szemle 4/1, 105–106.
- ↑ Bukovszky László: Lelley Jenő jobbkeze. Kaiser Gyula politikai életpályája.
- ↑ A PMH tudósításai szerint pártszakadást tervezett, illetve vesztegetésbe keveredett. Vö. PMH 4/190, 3 (1925. augusztus 25.)