„Tiszaszentimre” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tiszafüredi járás, linkesítések
4. sor: 4. sor:
| régió = Észak-Alföld
| régió = Észak-Alföld
| megye = Jász-Nagykun-Szolnok
| megye = Jász-Nagykun-Szolnok
| járás = Tiszafüredi
| kistérség = Tiszafüredi
| kistérség = Tiszafüredi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
19. sor: 20. sor:
}}
}}


'''Tiszaszentimre''' [[község]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] [[Tiszafüredi kistérség]]ében.
'''Tiszaszentimre''' [[község]] [[Jász-Nagykun-Szolnok megye]] [[Tiszafüredi járás]]ában.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
28. sor: 29. sor:
A település ősi múltjára utal, hogy itt [[1870]]-ben [[bronzkor]]i karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.
A település ősi múltjára utal, hogy itt [[1870]]-ben [[bronzkor]]i karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.


A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. [[1570]]-ben a terület a [[Losonci család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A szolnoki vár [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. [[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” Rabutin tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod megyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település [[1995]]-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.
A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak [[Szent Imre|Szent Imre herceg]] szentté avatását követően, [[1136]]-ban keletkezett. Oklevelekben először [[1325]]-ban említették, ''Zenthemreh'' alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. [[1570]]-ben a terület a [[Losonci család|Losoncziak]]é volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.<br>A [[szolnoki vár]] [[1552]]-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. [[1706]]-ban a [[Rákóczi-szabadságharc]] idején a „labanc” [[Jean Rabutin]] tábornok, a kíséretében lévő [[rácok]]kal felgyújtatta a falut. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alatt vallási türelmetlenség miatt lakói [[Borsod vármegye|Borsod vármegyébe]] menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit [[1896]]-ban adtak át. Legnagyobb népességét [[1949]]-ben érte el, 3949 fővel. A település [[1995]]-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.


[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]]
[[Fájl:Tiszaszentimre légifotó.jpg|260px|bélyegkép|jobbra|Tiszaszentimre légifotója]]
49. sor: 50. sor:
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=771 Légifotók Tiszaszentimréről]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=771 Légifotók Tiszaszentimréről]
* [http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/tiszaszentimre_faluhaz/ Faluház]
* [http://www.tanyamuzeum.hu/magyar/oldalak/tiszaszentimre_faluhaz/ Faluház]

⚫
{{Tiszafüredi kistérség}}


{{Jász-Nagykun-Szolnok megye települései}}
{{Jász-Nagykun-Szolnok megye települései}}
⚫
{{Tiszafüredi járás}}
{{Portál|Magyarország|-}}
{{Portál|Magyarország|-|Földrajz}}

{{DEFAULTSORT:Tiszaszentimre}}
{{DEFAULTSORT:Tiszaszentimre}}
[[Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései]]
[[Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései]]

A lap 2014. szeptember 10., 09:52-kori változata

Tiszaszentimre
Tiszaszentimre címere
Tiszaszentimre címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTiszafüredi
KistérségTiszafüredi
Jogállásközség
PolgármesterKoczúrné Tóth Ibolya Rozália (Független)[1]
Irányítószám5322
Körzethívószám59
Népesség
Teljes népesség1823 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület65,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 20° 44′
Tiszaszentimre (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Tiszaszentimre
Tiszaszentimre
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Tiszaszentimre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszentimre témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaszentimre község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában.

Fekvése

A Tisza-tótól délkeletre, Tiszafüredtől 14 km-re délre, Abádszalóktól 10 km-re keletre fekszik. Közúton Tiszafüred vagy Kunhegyes felől közelíthető meg, vasútállomása a Karcag–Tiszafüred vonalon van.

Története

A település ősi múltjára utal, hogy itt 1870-ben bronzkori karpereceket, vésőt és egy feldolgozatlan érctömböt találtak.

A falu nevét a templom védőszentjéről kapta, így feltételezhető, hogy a település csak Szent Imre herceg szentté avatását követően, 1136-ban keletkezett. Oklevelekben először 1325-ban említették, Zenthemreh alakban. A környéken birtokai voltak többek között a Zákány, a Bornemissza és a Borbély családnak is. 1570-ben a terület a Losoncziaké volt, majd a család kihalása után, rokonuk Ungnád Kristóf birtokába került.
A szolnoki vár 1552-es eleste után török fennhatóság alá került. Ezután a település többször elpusztult, de pár éven belül újra benépesedett. 1706-ban a Rákóczi-szabadságharc idején a „labanc” Jean Rabutin tábornok, a kíséretében lévő rácokkal felgyújtatta a falut. Mária Terézia alatt vallási türelmetlenség miatt lakói Borsod vármegyébe menekültek és csak a század végén tértek vissza. Tiszaszentimre további fejlődésére nagy hatással volt a Karcagot Tiszafüreddel összekötő vasút, amit 1896-ban adtak át. Legnagyobb népességét 1949-ben érte el, 3949 fővel. A település 1995-ben alkotta meg önkormányzati címerét és zászlaját is.

Tiszaszentimre légifotója

2007. június 2-án és 3-án, Szent Imre herceg születésének 1000. évfordulóján a település ünnepi rendezvénysorozat szervezett, melyen beszédet mondott Lezsák Sándor a magyar Országgyűlés alelnöke és a Millenniumi Emlékbizottság elnöke, valamint Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke. A település lakói zenész-táncos műsort rendeztek, Bölcskei Gusztáv püspök és Bereczkei Miklós esperes ökumenikus istentisztelet tartott és ekkor avatták fel Szent Imre mellszobrát is.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát[3], de kisebb roma közösség is él itt.

Nevezetességei

  • 18. századi református templom
  • 18. századi, barokk, klasszicista lelkészlak
  • Szent Imre szobra a templomkertben
  • Faluház

Jegyzetek

  1. ↑ Tiszaszentimre települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszaszentimre&oldid=15090330”