„Máriaremete” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q1212289 adatába |
|||
| 42. sor: | 42. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
A török kiűzése után elnéptelenedett [[Pesthidegkút|Hidegkútra]] német telepesek érkeztek a Duna forrásvidékéről. A városrész neve egy Csodatevő Szent Mária képre utal, amelynek a másolatát az [[1760-as évek]] elején [[Thalwieser Katalin]] hozta magával [[Svájc]]ból, [[Maria-Einsiedler]] búcsújáróhelyről. A fiatal hölgy a képet a község szélén – a mai templom helyén – egy fára akasztotta, és a környékbeliek ide jártak fohászkodni. A képnek egy helybeli földbirtokos fakápolnát építtetett [[1809]]-ben, majd özvegye egy kőkápolnát emeltetett. Híres [[Máriaremetei kegyhely|kegyhellyé]] vált. A [[Kisboldogasszony |
A török kiűzése után elnéptelenedett [[Pesthidegkút|Hidegkútra]] német telepesek érkeztek a Duna forrásvidékéről. A városrész neve egy Csodatevő Szent Mária képre utal, amelynek a másolatát az [[1760-as évek]] elején [[Thalwieser Katalin]] hozta magával [[Svájc]]ból, [[Maria-Einsiedler]] búcsújáróhelyről. A fiatal hölgy a képet a község szélén – a mai templom helyén – egy fára akasztotta, és a környékbeliek ide jártak fohászkodni. A képnek egy helybeli földbirtokos fakápolnát építtetett [[1809]]-ben, majd özvegye egy kőkápolnát emeltetett. Híres [[Máriaremetei kegyhely|kegyhellyé]] vált. A [[Kisboldogasszony-templom (Máriaremete)|mai neogót stílusú templomot]] Kisboldogasszony tiszteletére szentelték [[1899]]. október 1-jén. A templomkertben szentté avatott [[Árpád-ház]]i királyaink szobrai találhatók. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2013. május 3., 08:38-kori változata
| Máriaremete | |
 | |
| Máriaremete látképe télen a Hosszú-erdő-hegyről nézve | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | II. kerület |
| Városhoz csatolás | 1950. január 1. |
| Korábbi rangja | Pesthidegkút nagyközség része |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4063 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Máriaremete
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 33′ 13″, k. h. 18° 56′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 13″, k. h. 18° 56′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Máriaremete témájú médiaállományokat. | |
Máriaremete Budapest városrésze a II. kerületben, az egykori Pesthidegkút község területén.
Fekvése
Határai: Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonal Budapest határától - Hímes utca – Máriaremetei út – Áchim András út - Kökény utca - Kokárda utca - Kerényi Frigyes utca - Ördög-árok - Nagyrét utca - Budapest 1949. december 31-i határa (a 176. és 184. sz. határkövek között) - Rézsű utca 82. sz. telek (50860. hrsz.) északnyugati oldala - Budapest határa a Tátra utca északnyugati oldalán fekvő telkek északnyugati oldalát összekötő vonalig.
Története
A török kiűzése után elnéptelenedett Hidegkútra német telepesek érkeztek a Duna forrásvidékéről. A városrész neve egy Csodatevő Szent Mária képre utal, amelynek a másolatát az 1760-as évek elején Thalwieser Katalin hozta magával Svájcból, Maria-Einsiedler búcsújáróhelyről. A fiatal hölgy a képet a község szélén – a mai templom helyén – egy fára akasztotta, és a környékbeliek ide jártak fohászkodni. A képnek egy helybeli földbirtokos fakápolnát építtetett 1809-ben, majd özvegye egy kőkápolnát emeltetett. Híres kegyhellyé vált. A mai neogót stílusú templomot Kisboldogasszony tiszteletére szentelték 1899. október 1-jén. A templomkertben szentté avatott Árpád-házi királyaink szobrai találhatók.
Jegyzetek
Források
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7