„Baróti Lajos (labdarúgó)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: navbox |
|||
90. sor: | 90. sor: | ||
{{Mérkőzés-sor-lr |SUIvsHUN 19411116 |válszám=2 |GYDV=1}} |
{{Mérkőzés-sor-lr |SUIvsHUN 19411116 |válszám=2 |GYDV=1}} |
||
{{Mérkőzés-láb-lr|2|0}} |
{{Mérkőzés-láb-lr|2|0}} |
||
===Mérkőzései a Válogató Bizottság tagjaként === |
|||
{{Mérkőzés-fej-lr}} |
|||
{{Mérkőzés-sor-lr |BULvsHUN 19570915 |válszám=1 |GYDV=1}} |
|||
{{Mérkőzés-sor-lr |HUNvsURS 19570923 |válszám=2 |GYDV=2}} |
|||
{{Mérkőzés-sor-lr |HUNvsFRA 19571006 |válszám=3 |GYDV=1}} |
|||
{{Mérkőzés-sor-lr |HUNvsNOR 19571110 |válszám=4 |GYDV=1}} |
|||
{{Mérkőzés-láb-lr|-|-}} |
|||
=== Mérkőzései szövetségi kapitányként === |
=== Mérkőzései szövetségi kapitányként === |
A lap 2015. március 12., 23:25-kori változata
Baróti Lajos | |||||||||||||||||
1961-ben | |||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||
Születési dátum | 1914. augusztus 19. | ||||||||||||||||
Születési hely | Barót, Magyarország | ||||||||||||||||
Halálozási dátum | 2005. december 23. (91 évesen) | ||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||
Poszt | hátvéd | ||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
Edzőség | |||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Lajos témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baróti Lajos (szül. Kratochfill Lajos, Barót, 1914. augusztus 19. – Budapest, 2005. december 23.) magyar labdarúgó, edző. A magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, atyja Kratofil Dezső pedagógus, testvére Baróti Dezső irodalomtörténész. Unokája Váczi Eszter énekesnő (Jazz+Az).
Pályafutása
Játékosként
1928-ban kezdett futballozni a Szegedi AK (1936-tól Szeged FC) együttesében. Ebben a csapatban töltötte el majdnem teljes játékos-pályafutását. 1946-ban hagyta el Szegedet és a Győri ETO csapatában játszott két évig, ahol befejezte aktív pályafutását. 1941-ben bajnoki bronzérmes volt a Szegeddel. Játékosként 1939-ben és 1941-ben egy-egy alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. 1935-ben pedig a főiskolai világbajnok csapat tagja volt. Még aktív pályafutása alatt jogi tanulmányokat folytatott Szegeden, ahol 1940-ben abszolutóriumot szerzett.
Edzőként
A Testnevelési Főiskolán 1947-ben szerzett edzői, majd 1956-ban szakedzői diplomát. 1948-ban visszavonulása után vette át addigi csapatának, a Győri Vasas ETO edzéseit, majd 1952-ben a Budapesti Postás csapatánál dolgozott, ahonnan egy évvel később a Budapesti Vasas edzéseit. Első jelentősebb edzői sikereit evvel a klubbal érte el, amikor 1956-ban és 1957-ben megnyerte a Közép-európai Kupát, egyszer a magyar labdarúgó-bajnokságot és egyszer a Magyar Népköztársaság Kupáját. 1957-ben mesteredzői címet szerzett. Ugyanebben az évben a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányává nevezték ki. Az 1966-ig tartó időszakban három világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon (ahol bronzérmet szerzett) is részt vett, az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet szerzett a válogatottal. 1958-ban[1] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[2] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[3] 1967-ben az Újpesti Dózsa vezetőedzőjévé nevezték ki, amellyel három alkalommal nyert bajnokságot. 1971-ben egy évig a perui labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt, majd 1972-ben visszatért régi klubjához, a Budapesti Vasashoz, amellyel újra sikerült megnyernie a Magyar Népköztársaság Kupát. 1975 és 1978 között újra a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya lett és kvalifikálta a csapatot az 1978-as labdarúgó-világbajnokságra. 1979-ben rövid ideig az osztrák Wacker Innsbruck együttesének edzéseit vezette, majd 1980 és 1982 között a portugál Benfica Lissabon vezetőedzője volt. Ezután vonult vissza az edzőségtől.
1989-től a Magyar Labdarúgóedzők Testületének tiszteletbeli elnöke volt. 2000-ben az Európai Labdarúgó-szövetség életműdíjában, 2004-ben pedig Magyar Örökség Díjban részesült.
Sikerei, díjai
- A Gépipar Kiváló Dolgozója (1956)[4]
A labdarúgó-világbajnokságok általános statisztikája szerint, mint edző ötöd magával, a világbajnokságokon legtöbbször - négyszer - részt vevő szakemberek (a német Sepp Herberger, az angol Walter Winterbottom, a német Helmut Schön és a francia Henri Michel) között tartják nyilván. A legtöbbször, hatszor Carlos Alberto Parreira, ötször Bora Milutinović vezethetett válogatottat a világtornán.
Statisztika
Mérkőzései a válogatottban
Magyarország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
1. | 1939. szeptember 24. | Budapest, Üllői úti pálya | Magyarország | 5 – 1 | Németország | barátságos | - | |
2. | 1941. november 16. | Zürich, Hardturm stadion | Svájc | 1 – 2 | Magyarország | barátságos | - | |
Összesen | 2 | mérkőzés | 0 | gól |
Mérkőzései a Válogató Bizottság tagjaként
Magyarország | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
1. | 1957. szeptember 15. | Szófia, Levszki-stadion | Bulgária | 1 – 2 | Magyarország | vb-selejtező | - | |
2. | 1957. szeptember 23. | Budapest, Népstadion | Magyarország | 1 – 2 | Szovjetunió | barátságos | - | |
3. | 1957. október 6. | Budapest, Népstadion | Magyarország | 2 – 0 | Franciaország | barátságos | - | |
4. | 1957. november 10. | Budapest, Népstadion | Magyarország | 5 – 0 | Norvégia | vb-selejtező | - | |
Összesen | - | mérkőzés | - | gól |
Mérkőzései szövetségi kapitányként
Első időszak
Második időszak
Magyarázat: A felsorolt válogatott labdarúgó-mérkőzések eredményei mindig a labdarúgó (csapat) szempontjából értendők. A zöld háttér győztes, a halványpiros háttér vesztes, míg a sárga háttér döntetlennel zárult mérkőzést jelent. A fehér hátterű mérkőzések nem számítanak hivatalos felnőtt válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.
Rövidítések: Eb – labdarúgó-Európa-bajnokság, vb – labdarúgó-világbajnokság, h. u. – hosszabbítás után.
Jegyzetek
- ↑ Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
- ↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
- ↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
- ↑ Kitüntették a Bp. Vasas labdarúgóit. Népsport, XII. évf. 159. sz. (1956. augusztus 9.) 3. o.
Források
- A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Lajos témájú kategóriát.
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 101. o. ISBN 963-495-008-6
- Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018
- Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4
- Biográf Ki Kicsoda 2004, Biográf Kiadó, Budapest, 2003, 111. old.
- Nekrológ a FootballTop21 honlapján
- Nekrológ a Magyar Televízió honlapján