„Ázsia országai” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 33 interwiki link migrálva a Wikidata d:q715391 adatába
660. sor: 660. sor:


{{Link FL|tr}}
{{Link FL|tr}}

[[en:List of sovereign states and dependent territories in Asia]]
[[as:এছিয়াৰ ৰাষ্ট্ৰসমূহৰ তালিকা]]
[[be:Спіс краін Азіі]]
[[ca:Llista d'estats sobirans i territoris dependents d'Àsia]]
[[ceb:Talaan sa mga nasod sa Asya]]
[[es:Anexo:División política de Asia]]
[[et:Aasia maad]]
[[gd:Dùthchannan ann an Àisia]]
[[gu:એશિયાના દેશોની સૂચિ]]
[[id:Daftar negara di Asia]]
[[ja:アジアの主権国家及び属領の一覧]]
[[km:ប្រទេសនៅអាស៊ី]]
[[ko:아시아의 나라와 속령 목록]]
[[lez:Азиядин гьукуматар]]
[[map-bms:Daftar negara nang Asia]]
[[ne:एशियाली देशहरुको सूची]]
[[pl:Państwa Azji]]
[[ps:د اسيايي هېوادونو لړليک]]
[[pt:Anexo:Lista de Estados soberanos e territórios dependentes da Ásia]]
[[ro:Lista țărilor și teritoriilor nesuverane asiatice]]
[[ru:Список стран Азии]]
[[su:Daptar nagara di Asia]]
[[ta:ஆசிய நாடுகளின் பட்டியல்]]
[[tr:Asya ülkeleri listesi]]
[[tt:Азия илләре]]
[[uk:Список держав та залежних територій Азії]]
[[ur:ایشیاء کے ممالک]]
[[uz:Osiyo mamlakatlari roʻyxati]]
[[vep:Azijan valdkundad]]
[[vi:Danh sách các quốc gia và vùng lãnh thổ châu Á]]
[[wuu:亚洲国家列表]]
[[yo:Àkójọ àwọn orílẹ̀-èdè Ásíà]]
[[zh:亚洲国家和地区列表]]

A lap 2013. március 8., 07:12-kori változata

Ez a lista az ázsiai szuverén államokat és függő területeket sorolja fel.

Ázsia és Európa néhány állama két kontinensen terül el, mivel a földrajzi határvonal nem a politikai határokat követi.

Ázsia és Óceánia régiói között vitatott az elválasztás, mivel Jáva és Új-Guinea és Indonézia hol itt, hol ott szerepel.

Független államok

Név Terület
(km2)
Lakosságszám[1] Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP[2] Főváros
(legnagyobb város)
Lakosságszám[3] Térkép
Ázsia[4] 31 027 230 3 998 000 000[5] 128 4 500
Afganisztán Afganisztán 647 500 31 100 000 48 800 (2004) Kabul 2 600 000 (2003)
Azerbajdzsán Azerbajdzsán 86 600 9 165 000 105 10 340 Bakı 2 100 000 (2001)
Bahrein Bahrein 665 700 000 1129 20 500 Manáma 525 000 (2002)
Banglades Banglades 144 000 147 400 000 1100 2 100 Dakka 5 700 000 (2001)
Bhután Bhután 47 000 2 300 000 49 1 400 Timpu 50 000 (2003)
Brunei Brunei 5 770 380 000 72 23 600 Bandar Seri Begawan 78 000 (2003)
Ciprus Ciprus 9 250 780 000 85 21 600 Nicosia 230 000 (2001)
Arab Emírségek Egyesült Arab Emírségek 82 880 2 600 000 31 29 100 Abu-Dzabi
(Dubaj)
550 000 (2001)
1 900 000 (2001)
Fülöp-szigetek Fülöp-szigetek 300 000 89 500 000 300 5 100 Manila 14 800 000 (2000)
Grúzia Grúzia 69 700 4 700 000 67 3 400 Tbiliszi 1 100 000 (2002)
India India 3 287 590 1 095 400 000 368 3 400 Újdelhi-Delhi 14 300 000 (2001)
Indonézia Indonézia 1 919 440 245 500 000 136 3 700 Jakarta 14 300 000 (2000)
Irak Irak 437 072 26 800 000 62 3 400 Bagdad 5 500 000 (2003)
Irán Irán 1 600 000 68 700 000 42 8 100 Teherán 7 300 000 (2004)
Izrael Izrael 20 770 6 400 000 313 22 200 Jeruzsálem
(Tel Aviv)
750 000 (2000)
2 300 000 (2000)
Japán Japán 377 835 127 500 000 323 30 400 Tokió 35 000 000 (2003)
Jemen Jemen 527 970 21 500 000 41 800 Szanaa 1 700 000 (2004)
Jordánia Jordánia 92 300 5 900 000 65 4 800 Ammán 2 300 000 (2000)
Kambodzsa Kambodzsa 181 040 13 900 000 79 2 100 Phnompen 1 500 000 (2005)
Katar Katar 11 437 890 000 81 26 000 Doha 600 000 (2004)
Kazahsztán Kazahsztán 2 717 300 15 200 000 6 8 700 Asztana
(Almati)
300 000 (2000)
1 100 000 (2000)
Kína Kína[6] 9 597 077 1 314 000 000 141 6 200 Peking
(Sanghaj)
8 600 000 (2001)
10 000 000 (2005)
Kirgizisztán Kirgizisztán 198 500 5 200 000 26 1 800 Biskek 900 000 (2005)
Dél-Korea Korea (Dél) 98 480 48 800 000 498 20 300 Szöul 17 500 000 (2000)
Észak-Korea Korea (Észak) 120 540 23 100 000 192 1 800 Phenjan 3 000 000 (2003)
Kuvait Kuvait 17 820 2 400 000 136 22 100 Kuvaitváros 1 600 000 (2001)
Laosz Laosz 236 800 6 400 000 28 1 900 Vientián 450 000 (2005)
Libanon Libanon 10 400 3 900 000 379 5 100 Bejrút 1 800 000 (2003)
Malajzia Malajzia 329 750 24 400 000 74 10 400 Kuala Lumpur 4 400 000 (2002)
Maldív-szigetek Maldív-szigetek 300 360 000 1197 3 900 Malé 82 000 (2004)
Mianmar Mianmar 678 500 47 400 000 72 1 800 Nepjida
Rangun
~100 000 (2005)
3 900 000(2004)
Mongólia Mongólia 1 565 000 2 800 000 2 2 200 Ulánbátor 750 000 (2001)
Nepál Nepál 140 800 28 300 000 207 1 500 Katmandu 850 000 (2001)
Omán Omán 212 460 3 100 000 15 13 400 Maszkat 900 000 (2005)
Oroszország Oroszország[7] 13 083 100 38 600 000 3 10 700 Moszkva
(Novoszibirszk)
10 500 000 (2003)
1 400 000 (2003)
Örményország Örményország 29 800 3 000 000 100 5 100 Jereván 1 100 000 (2001)
Pakisztán Pakisztán 803 940 165 800 000 213 2 400 Iszlámábád-Ravalpindi
(Karacsi)
1 800 000 (2005)
10 800 000 (2005)
Srí Lanka Srí Lanka 65 610 20 200 000 312 4 300 Sri Jayawardenapura Kotte 2 000 000 (2001)
Szaúd-Arábia Szaúd-Arábia 1 960 582 27 000 000 13 12 900 Rijád 4 000 000 (2000)
Szingapúr Szingapúr 693 4 500 000 7200 29 700 Szingapúr 4 000 000 (2000)
Szíria Szíria 185 180 18 900 000 103 3 500 Damaszkusz 2 000 000 (2003)
Tádzsikisztán Tádzsikisztán 143 100 7 300 000 51 1 200 Dusanbe 550 000 (2002)
Thaiföld Thaiföld 514 000 64 600 000 126 8 300 Bangkok 6 500 000 (2003)
Kelet-Timor Timor (Kelet)[8] 15 007 1 100 000 73 400 (2004) Dili 59 000 (2005)
Törökország Törökország 780 580 70 400 000 91 7 900 Ankara
(Isztambul)
3 100 000 (2000)
9 000 000 (2000)
Türkmenisztán Türkmenisztán 488 100 5 000 000 10 5 900 Asgabat 600 000 (2001)
Üzbegisztán Üzbegisztán 447 400 27 300 000 61 1 900 Taskent 2 200 000 (1999)
Vietnam Vietnam 329 560 84 400 000 259 3000 Hanoi
(Ho Si Minh-város)
1 800 000 (2003)
6 300 000 (2005)

Bizonytalan státuszú államok

Név Terület
(km2)
Lakosságszám[1] Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP[2] Főváros
(legnagyobb város)
Lakosságszám[3] Térkép
 Palesztina (Ciszjordánia és Gázai-övezet)
(Palesztin Nemzeti Hatóság)[9]
6 236 3 900 000 624 850 (2003) Ramallah
Jeruzsálem
57 000 (2003)
730 000 (2005)

Nem elismert de facto államok és függő területek

Név Terület
(km2)
Lakosságszám[1] Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP[2] Főváros
(legnagyobb város)
Lakosságszám[3] Térkép
Abházia Abházia [10] 8 600 250 000 29 ? Szuhumi ?
Nagy-Britannia Akrotíri és Dekélia [11] 254 14 500 624 ? Episzkopi -
Brit Indiai-óceáni Terület 60 3500[12] 58,3 ? Diego Garcia ?
Dél-Oszétia Dél-Oszétia [10] 3 900 70 000 18 ? Cinvali 42 934
Észak-Ciprus Észak-Ciprus [13] 3 355 264 172 78 10 248 Lefkoşa (Nicosia) északi része ?
Hegyi-Karabah Hegyi-Karabah [14] 4 400 145 000 33 ? Sztepanakert 40 000
Hongkong 1 104 7 041 000[15] 6295 37 400
Karácsony-sziget Karácsony-sziget [16] 135 1 493 11 ? Flying Fish Cove 900
Kókusz-szigetek Kókusz-szigetek [16] 14 628 45 ? Bantam ?
Makaó 28,2 545 674[17] 19 350 28 400
Tajvan Tajvan [18] 35 980 23 000 000 714 26 700 Tajpej 5 700 000 (2003)
Tamil Eelam [19] 21 952 3 496 000 160 Trincomalee

Ázsián kívüli államok ázsiai területei

Név Terület
(km2)
Lakosságszám[1] Népsűrűség
fő/km2
GDP/PPP[2] Főváros
(legnagyobb város)
Lakosságszám[3] Térkép
Egyiptom Sínai-félsziget [20] 60 600 380 000 6 ? El-Tor és Al-'Arish ?

Lásd még

Megjegyzések

  1. a b c d Az országok lakosságának és népsűrűségének forrása: USA Népszámlálási Hivatala
  2. a b c d Az országok GDP-jének forrása: CIA The World Factbook
  3. a b c d A városok lakosságának forrása: www.demographia.com
  4. Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia és Kazahsztán egész területük adataival szerepelnek, bár egy kisebb részük földrajzilag Európához tartozik. Az Egyiptom területének 6%-át alkotó Sínai-félsziget (61 100 km²) földrajzilag Ázsia részét képezi, de politikai szempontból Afrika területéhez tartozik, ezért a táblázatban nem szerepel.
  5. Oroszország ázsiai részének lakosságával együtt.
  6. Hongkong Hongkongot és Makaó Makaót is beleértve.
  7. Az adatok Oroszország ázsiai részére vonatkoznak (a GDP kivételével). Oroszország teljes területe 17 075 400 km², 2005-ben a teljes lakossága 142 900 000 fő, teljes területének népsűrűsége 8 fő/km² volt. Oroszország ázsiai részének legnépesebb városa Novoszibirszk.
  8. Óceániához is sorolják.
  9. Széleskörűen függeténként elismert, de facto korlátozott szuverenitású államalakulat, az ENSZ-ben megfigyelői státusszal rendelkezik.
  10. a b Grúzia területén, nem elismert de facto állam.
  11. Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
  12. 2005-ös adat
  13. Ciprus területén, nem elismert de facto állam.
  14. Azerbajdzsán területén, nem elismert de facto állam.
  15. 2005-ös adat
  16. a b Ausztrál külbirtok.
  17. 2008-as adat
  18. 24 ország ismeri el független államként.
  19. Csak a Srí Lankán élő tamilok ismerik el független államként.
  20. Egyiptom két kormányzósága: Észak-Sínai és Dél-Sínai.

Sablon:Link FL