„Ázsia országai” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
660. sor: | 660. sor: | ||
{{Link FL|tr}} |
{{Link FL|tr}} |
||
[[en:List of sovereign states and dependent territories in Asia]] |
|||
[[as:এছিয়াৰ ৰাষ্ট্ৰসমূহৰ তালিকা]] |
|||
[[be:Спіс краін Азіі]] |
|||
[[ca:Llista d'estats sobirans i territoris dependents d'Àsia]] |
|||
[[ceb:Talaan sa mga nasod sa Asya]] |
|||
[[es:Anexo:División política de Asia]] |
|||
[[et:Aasia maad]] |
|||
[[gd:Dùthchannan ann an Àisia]] |
|||
[[gu:એશિયાના દેશોની સૂચિ]] |
|||
[[id:Daftar negara di Asia]] |
|||
[[ja:アジアの主権国家及び属領の一覧]] |
|||
[[km:ប្រទេសនៅអាស៊ី]] |
|||
[[ko:아시아의 나라와 속령 목록]] |
|||
[[lez:Азиядин гьукуматар]] |
|||
[[map-bms:Daftar negara nang Asia]] |
|||
[[ne:एशियाली देशहरुको सूची]] |
|||
[[pl:Państwa Azji]] |
|||
[[ps:د اسيايي هېوادونو لړليک]] |
|||
[[pt:Anexo:Lista de Estados soberanos e territórios dependentes da Ásia]] |
|||
[[ro:Lista țărilor și teritoriilor nesuverane asiatice]] |
|||
[[ru:Список стран Азии]] |
|||
[[su:Daptar nagara di Asia]] |
|||
[[ta:ஆசிய நாடுகளின் பட்டியல்]] |
|||
[[tr:Asya ülkeleri listesi]] |
|||
[[tt:Азия илләре]] |
|||
[[uk:Список держав та залежних територій Азії]] |
|||
[[ur:ایشیاء کے ممالک]] |
|||
[[uz:Osiyo mamlakatlari roʻyxati]] |
|||
[[vep:Azijan valdkundad]] |
|||
[[vi:Danh sách các quốc gia và vùng lãnh thổ châu Á]] |
|||
[[wuu:亚洲国家列表]] |
|||
[[yo:Àkójọ àwọn orílẹ̀-èdè Ásíà]] |
|||
[[zh:亚洲国家和地区列表]] |
A lap 2013. március 8., 07:12-kori változata
Ez a lista az ázsiai szuverén államokat és függő területeket sorolja fel.
Ázsia és Európa néhány állama két kontinensen terül el, mivel a földrajzi határvonal nem a politikai határokat követi.
Ázsia és Óceánia régiói között vitatott az elválasztás, mivel Jáva és Új-Guinea és Indonézia hol itt, hol ott szerepel.
Független államok
Név | Terület (km2) |
Lakosságszám[1] | Népsűrűség fő/km2 |
GDP/PPP[2] | Főváros (legnagyobb város) |
Lakosságszám[3] | Térkép |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Ázsia[4] | 31 027 230 | 3 998 000 000[5] | 128 | 4 500 | |||
Afganisztán | 647 500 | 31 100 000 | 48 | 800 (2004) | Kabul | 2 600 000 (2003) | |
Azerbajdzsán | 86 600 | 9 165 000 | 105 | 10 340 | Bakı | 2 100 000 (2001) | |
Bahrein | 665 | 700 000 | 1129 | 20 500 | Manáma | 525 000 (2002) | |
Banglades | 144 000 | 147 400 000 | 1100 | 2 100 | Dakka | 5 700 000 (2001) | |
Bhután | 47 000 | 2 300 000 | 49 | 1 400 | Timpu | 50 000 (2003) | |
Brunei | 5 770 | 380 000 | 72 | 23 600 | Bandar Seri Begawan | 78 000 (2003) | |
Ciprus | 9 250 | 780 000 | 85 | 21 600 | Nicosia | 230 000 (2001) | |
Egyesült Arab Emírségek | 82 880 | 2 600 000 | 31 | 29 100 | Abu-Dzabi (Dubaj) |
550 000 (2001) 1 900 000 (2001) |
|
Fülöp-szigetek | 300 000 | 89 500 000 | 300 | 5 100 | Manila | 14 800 000 (2000) | |
Grúzia | 69 700 | 4 700 000 | 67 | 3 400 | Tbiliszi | 1 100 000 (2002) | |
India | 3 287 590 | 1 095 400 000 | 368 | 3 400 | Újdelhi-Delhi | 14 300 000 (2001) | |
Indonézia | 1 919 440 | 245 500 000 | 136 | 3 700 | Jakarta | 14 300 000 (2000) | |
Irak | 437 072 | 26 800 000 | 62 | 3 400 | Bagdad | 5 500 000 (2003) | |
Irán | 1 600 000 | 68 700 000 | 42 | 8 100 | Teherán | 7 300 000 (2004) | |
Izrael | 20 770 | 6 400 000 | 313 | 22 200 | Jeruzsálem (Tel Aviv) |
750 000 (2000) 2 300 000 (2000) |
|
Japán | 377 835 | 127 500 000 | 323 | 30 400 | Tokió | 35 000 000 (2003) | |
Jemen | 527 970 | 21 500 000 | 41 | 800 | Szanaa | 1 700 000 (2004) | |
Jordánia | 92 300 | 5 900 000 | 65 | 4 800 | Ammán | 2 300 000 (2000) | |
Kambodzsa | 181 040 | 13 900 000 | 79 | 2 100 | Phnompen | 1 500 000 (2005) | |
Katar | 11 437 | 890 000 | 81 | 26 000 | Doha | 600 000 (2004) | |
Kazahsztán | 2 717 300 | 15 200 000 | 6 | 8 700 | Asztana (Almati) |
300 000 (2000) 1 100 000 (2000) |
|
Kína[6] | 9 597 077 | 1 314 000 000 | 141 | 6 200 | Peking (Sanghaj) |
8 600 000 (2001) 10 000 000 (2005) |
|
Kirgizisztán | 198 500 | 5 200 000 | 26 | 1 800 | Biskek | 900 000 (2005) | |
Korea (Dél) | 98 480 | 48 800 000 | 498 | 20 300 | Szöul | 17 500 000 (2000) | |
Korea (Észak) | 120 540 | 23 100 000 | 192 | 1 800 | Phenjan | 3 000 000 (2003) | |
Kuvait | 17 820 | 2 400 000 | 136 | 22 100 | Kuvaitváros | 1 600 000 (2001) | |
Laosz | 236 800 | 6 400 000 | 28 | 1 900 | Vientián | 450 000 (2005) | |
Libanon | 10 400 | 3 900 000 | 379 | 5 100 | Bejrút | 1 800 000 (2003) | |
Malajzia | 329 750 | 24 400 000 | 74 | 10 400 | Kuala Lumpur | 4 400 000 (2002) | |
Maldív-szigetek | 300 | 360 000 | 1197 | 3 900 | Malé | 82 000 (2004) | |
Mianmar | 678 500 | 47 400 000 | 72 | 1 800 | Nepjida Rangun |
~100 000 (2005) 3 900 000(2004) |
|
Mongólia | 1 565 000 | 2 800 000 | 2 | 2 200 | Ulánbátor | 750 000 (2001) | |
Nepál | 140 800 | 28 300 000 | 207 | 1 500 | Katmandu | 850 000 (2001) | |
Omán | 212 460 | 3 100 000 | 15 | 13 400 | Maszkat | 900 000 (2005) | |
Oroszország[7] | 13 083 100 | 38 600 000 | 3 | 10 700 | Moszkva (Novoszibirszk) |
10 500 000 (2003) 1 400 000 (2003) |
|
Örményország | 29 800 | 3 000 000 | 100 | 5 100 | Jereván | 1 100 000 (2001) | |
Pakisztán | 803 940 | 165 800 000 | 213 | 2 400 | Iszlámábád-Ravalpindi (Karacsi) |
1 800 000 (2005) 10 800 000 (2005) |
|
Srí Lanka | 65 610 | 20 200 000 | 312 | 4 300 | Sri Jayawardenapura Kotte | 2 000 000 (2001) | |
Szaúd-Arábia | 1 960 582 | 27 000 000 | 13 | 12 900 | Rijád | 4 000 000 (2000) | |
Szingapúr | 693 | 4 500 000 | 7200 | 29 700 | Szingapúr | 4 000 000 (2000) | |
Szíria | 185 180 | 18 900 000 | 103 | 3 500 | Damaszkusz | 2 000 000 (2003) | |
Tádzsikisztán | 143 100 | 7 300 000 | 51 | 1 200 | Dusanbe | 550 000 (2002) | |
Thaiföld | 514 000 | 64 600 000 | 126 | 8 300 | Bangkok | 6 500 000 (2003) | |
Timor (Kelet)[8] | 15 007 | 1 100 000 | 73 | 400 (2004) | Dili | 59 000 (2005) | |
Törökország | 780 580 | 70 400 000 | 91 | 7 900 | Ankara (Isztambul) |
3 100 000 (2000) 9 000 000 (2000) |
|
Türkmenisztán | 488 100 | 5 000 000 | 10 | 5 900 | Asgabat | 600 000 (2001) | |
Üzbegisztán | 447 400 | 27 300 000 | 61 | 1 900 | Taskent | 2 200 000 (1999) | |
Vietnam | 329 560 | 84 400 000 | 259 | 3000 | Hanoi (Ho Si Minh-város) |
1 800 000 (2003) 6 300 000 (2005) |
Bizonytalan státuszú államok
Név | Terület (km2) |
Lakosságszám[1] | Népsűrűség fő/km2 |
GDP/PPP[2] | Főváros (legnagyobb város) |
Lakosságszám[3] | Térkép |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Palesztina (Ciszjordánia és Gázai-övezet) (Palesztin Nemzeti Hatóság)[9] |
6 236 | 3 900 000 | 624 | 850 (2003) | Ramallah Jeruzsálem |
57 000 (2003) 730 000 (2005) |
Nem elismert de facto államok és függő területek
Név | Terület (km2) |
Lakosságszám[1] | Népsűrűség fő/km2 |
GDP/PPP[2] | Főváros (legnagyobb város) |
Lakosságszám[3] | Térkép |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Abházia [10] | 8 600 | 250 000 | 29 | ? | Szuhumi | ? | |
Akrotíri és Dekélia [11] | 254 | 14 500 | 624 | ? | Episzkopi | - | |
Brit Indiai-óceáni Terület | 60 | 3500[12] | 58,3 | ? | Diego Garcia | ? | |
Dél-Oszétia [10] | 3 900 | 70 000 | 18 | ? | Cinvali | 42 934 | |
Észak-Ciprus [13] | 3 355 | 264 172 | 78 | 10 248 | Lefkoşa (Nicosia) északi része | ? | |
Hegyi-Karabah [14] | 4 400 | 145 000 | 33 | ? | Sztepanakert | 40 000 | |
Hongkong | 1 104 | 7 041 000[15] | 6295 | 37 400 | – | ||
Karácsony-sziget [16] | 135 | 1 493 | 11 | ? | Flying Fish Cove | 900 | |
Kókusz-szigetek [16] | 14 | 628 | 45 | ? | Bantam | ? | |
Makaó | 28,2 | 545 674[17] | 19 350 | 28 400 | – | ||
Tajvan [18] | 35 980 | 23 000 000 | 714 | 26 700 | Tajpej | 5 700 000 (2003) | |
Tamil Eelam [19] | 21 952 | 3 496 000 | 160 | Trincomalee |
Ázsián kívüli államok ázsiai területei
Név | Terület (km2) |
Lakosságszám[1] | Népsűrűség fő/km2 |
GDP/PPP[2] | Főváros (legnagyobb város) |
Lakosságszám[3] | Térkép |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Sínai-félsziget [20] | 60 600 | 380 000 | 6 | ? | El-Tor és Al-'Arish | ? |
Lásd még
- Ázsiai országok GDP szerinti listája
- A világ országai betűrendben
- Kontinensek és országok
- Afrika országai
- Antarktisz területei
- Ausztrália és Óceánia országai
- Dél-Amerika országai
- Európa országai
- Észak-Amerika országai
- A világ fővárosai
Megjegyzések
- ↑ a b c d Az országok lakosságának és népsűrűségének forrása: USA Népszámlálási Hivatala
- ↑ a b c d Az országok GDP-jének forrása: CIA The World Factbook
- ↑ a b c d A városok lakosságának forrása: www.demographia.com
- ↑ Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia és Kazahsztán egész területük adataival szerepelnek, bár egy kisebb részük földrajzilag Európához tartozik. Az Egyiptom területének 6%-át alkotó Sínai-félsziget (61 100 km²) földrajzilag Ázsia részét képezi, de politikai szempontból Afrika területéhez tartozik, ezért a táblázatban nem szerepel.
- ↑ Oroszország ázsiai részének lakosságával együtt.
- ↑ Hongkongot és Makaót is beleértve.
- ↑ Az adatok Oroszország ázsiai részére vonatkoznak (a GDP kivételével). Oroszország teljes területe 17 075 400 km², 2005-ben a teljes lakossága 142 900 000 fő, teljes területének népsűrűsége 8 fő/km² volt. Oroszország ázsiai részének legnépesebb városa Novoszibirszk.
- ↑ Óceániához is sorolják.
- ↑ Széleskörűen függeténként elismert, de facto korlátozott szuverenitású államalakulat, az ENSZ-ben megfigyelői státusszal rendelkezik.
- ↑ a b Grúzia területén, nem elismert de facto állam.
- ↑ Brit szuverén támaszpontok Ciprus-szigetén.
- ↑ 2005-ös adat
- ↑ Ciprus területén, nem elismert de facto állam.
- ↑ Azerbajdzsán területén, nem elismert de facto állam.
- ↑ 2005-ös adat
- ↑ a b Ausztrál külbirtok.
- ↑ 2008-as adat
- ↑ 24 ország ismeri el független államként.
- ↑ Csak a Srí Lankán élő tamilok ismerik el független államként.
- ↑ Egyiptom két kormányzósága: Észak-Sínai és Dél-Sínai.