Schmitt Pál

Schmitt Pál
Magyarország köztársasági elnöke
Hivatali idő 2010. augusztus 6. – 2012. április
Előd	Sólyom László
A Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke
Hivatali idő 2010. május 14. – 2010. augusztus 6.
Előd	Katona Béla
Utód	Kövér László
Született	1942. május 13. (81 éves) Budapest
Párt	Fidesz
Házastársa	Makray Katalin
Gyermekei	Schmitt Petra
Foglalkozás	sportoló, közgazdász, sportdiplomata, diplomata, politikus
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem (1960–1965, közgazdaság-tudomány) Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (–1992)
Vallás	római katolikus egyház
Díjak	a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje (1992) Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (1997) Japán Szent Hagyaték Arany-Ezüst Csillagja (1998) A Nemzet Sportolója (2014) a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje
Schmitt Pál aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Schmitt Pál témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek
Vívás
Olimpiai játékok arany 1968, Mexikóváros párbajtőr, csapat arany 1972, München párbajtőr, csapat Világbajnokság bronz 1967, Montreal párbajtőr, csapat ezüst 1969, Havanna párbajtőr, csapat arany 1970, Ankara párbajtőr, csapat arany 1971, Bécs párbajtőr, csapat ezüst 1973, Göteborg párbajtőr, csapat bronz 1974, Grenoble párbajtőr, csapat bronz 1975, Budapest párbajtőr, csapat

Schmitt Pál 2010. április 11-én

Schmitt Pál 2011. július 31-én a Formula–1 magyar nagydíj eredményhirdetésén

Heinz Fischer, Giorgio Napolitano, Danilo Türk, Ivo Josipović és Schmitt Pál Szlovéniában. (2011)

Schmitt Pál (Budapest, 1942. május 13.) Magyarország köztársasági elnöke, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó (1968, 1972), sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus. 1983 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, 1989-től 2010-ig elnöke. 1983-tól a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 1995 és 1999 között alelnöke. 1993–1997-ben madridi, 1998 és 2002 között berni nagykövet. 2003 és 2007 között a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alelnöke. 2004 és 2010 között az Európai Parlament tagja, 2009–2010-ben egyik alelnöke. 2010. május 14-től augusztus 5-ig az Országgyűlés elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság örökös tiszteletbeli elnöke.

2010. június 29-én az Országgyűlés több mint kétharmados többséggel a Magyar Köztársaság elnökévé választotta. Hivatalát augusztus 6-án vette át.

2012-ben nagy vihart kavaró plágiumügybe keveredett, amikor a HVG kiderítette, hogy kisdoktori disszertációja majdnem teljes egészében más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Március 29-én a SOTE visszavonta doktori címét.

Az ügy folyományaként 2012. április 2-án, az Országgyűlésben helyi idő szerint 13:00-tól tartott beszéde végén bejelentette lemondását.

Életpályája

Sportolói pályafutása

1955-ben kezdte párbajtőrvívó pályafutását a Budapesti Vörös Meteorban, illetve annak jogutódjában, az MTK-VM-ben. Első öttusaversenye 1958-ban volt Székesfehérváron. Pályafutása alatt kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965 és 1976 között 130 alkalommal szerepelt a magyar vívóválogatottban. Első nemzetközi sikerét 1967-ben érte el, amikor a magyar párbajtőrcsapat tagjaként világbajnoki bronzérmes lett.

Az 1968-as mexikóvárosi olimpián B. Nagy Pállal, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Nemere Zoltánnal olimpiai aranyérmet nyert a párbajtőrcsapat tagjaként. 1970-ben csapatvilágbajnok; ezt a sikerét 1971-ben is megismételte. Legnagyobb egyéni sikere a világkupa-győzelem volt 1971-ben. Az 1972-es müncheni olimpián a párbajtőrcsapattal sikerült megismételnie az olimpiai győzelmet, ekkor Erdős Sándorral, Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel és Osztrics Istvánnal. További sikerei: vb-ezüstérmes (1969, 1973), vb-bronzérmes (1974, 1975) csapatban. Részt vett az 1976-os montreali olimpián is, ahol az 1972-essel megegyező összetételű párbajtőrcsapattal 4. helyezést ért el. A válogatottól 1976-ban, az aktív versenysporttól 1977-ben vonult vissza, mert sokszor fájt a keze.

Visszavonulása után

1960-ban érettségizett. Utána felvették a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakára, ahol 1965-ben diplomázott. 1992-ben a Testnevelési Egyetemen védte meg egyetemi doktori disszertációját, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.

1964-ben 4 hónapos felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság súlyos közlekedési vétség miatt, minthogy mindössze kéthetes jogosítvány birtokában kocsijával megcsúszott és nekiment egy másik autónak, amelynek egyik utasa 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, és a kocsiban 2000 forintos anyagi kár keletkezett. Mindennek írásos nyoma maradt egy 1969-ben rögzített, a vívószövetséggel foglalkozó állambiztonsági jelentésben is. Későbbi köztársasági elnökké választását követően egyes sajtóorgánumok az ítélet tényét a jelentést megadva forrásként nyilvánosságra hozták, annak részletezése nélkül (mivel a jelentésben csak az ítélet ténye szerepelt, oka nem).

Diplomájának megszerzése után a Hungarhotels Vállalatban kapott állást szállodai munkatársként. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgatóhelyettesévé. 1980-ban kivált a szállodaiparból. 1981-ben a Népstadion és Intézményei (NSI) főigazgatójává nevezték ki, e tisztségben 1983-ig maradt.

Közéleti pályafutása

A Magyar Olimpiai Bizottságban első fontos tisztségét 1983-tól töltötte be. Ekkor választották a testület főtitkárává. 1989-ben a testület elnöke lett. 2006-ban aktív politikai részvétele miatt kritika érte, de a MOB elnökségének tagjai újra megerősítették elnöki tisztségében. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.

1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-ben a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett 1995-ig, amikor NOB-alelnökké választották. E posztjáról 1999-ben távozott, amikor megválasztották a NOB protokollfőnökévé. Emellett 1995-től a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 2001-ben indult a NOB elnöki posztjáért, a 4. helyen végzett. 2007 áprilisában Jacques Rogge elnök felkérésére ő vette át az ENSZ környezetvédelmi díját, „A Föld védelméért” díjat, amelyet a NOB-nak ítéltek. 1999–2007 között az Olimpikonok Világszövetségének (World Olympians Association) elnöke is volt.

Köztársasági elnökké választása után 2010. augusztus 5-én lemondott MOB-elnöki tisztjéről. 2010. november 20-án Borkai Zsolt MOB-elnökké választása mellett Schmitt a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke lett.

1983 és 1986 között a Magyar Népköztársaság sportot irányító központi hatóságának, az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) az elnökhelyettese volt miniszterhelyettesi rangban, ebbe az időszakba esett a Magyarország által politikai okokból bojkottált 1984. évi nyári olimpiai játékok (Los Angeles) is. Az olimpiai részvételről szóló szavazáson azonban nem vett részt.

Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, később 1995-ben akkreditálták Andorrába is. 1997-ben, négyéves megbízatásának lejártával hívták vissza mindkét helyről. 1998-ban megbeszélést kezdeményezett a Magyar Szocialista Párttal, felajánlva, hogy a párt képviseletében indul a budapesti főpolgármester-választáson. Még ebben az évben kiküldték Bernbe, úgyszintén nagyköveti rangban (1999-ben akkreditálták Liechtensteinbe is). Kovács László akkori külügyminiszter 2002-ben hívta vissza, miután Schmitt bejelentette, hogy indul Budapest főpolgármesteri tisztségéért. Formálisan független jelöltként indult, de ténylegesen az akkori parlamenti ellenzék két pártja, a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. A második helyen végzett a Szabad Demokraták Szövetsége által indított Demszky Gábor mögött, a szavazatok 35,85%-ával.

2003-ban bejelentette, hogy belép a Fideszbe, majd ugyanebben az évben megválasztották a párt egyik alelnökévé. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, az Európai Parlament tagjává választották, és a Fidesz EP-delegációjának vezetője lett. Az EU-Horvátország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség elnöke és a kulturális és oktatási bizottság első alelnöke volt. A bizottság 2007. szeptember 10-én nagy többséggel fogadta el „A sport szerepe az oktatásban” című Schmitt-jelentést. 2007. május 19-én, miután megválasztották a 2009-es EP-választási kampány vezetőjének, bejelentette, hogy visszalép a pártalelnöki posztra való jelöltségtől. A 2009-es EP-választáson ismét mandátumot szerzett. Az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlament alelnöki tisztségére jelölte; megválasztása után az EP eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség országos listáján indult, onnan szerzett mandátumot. Megválasztása után lemondott EP-képviselői székéről. Ezt követően a Fidesz képviselőcsoportja a 2010-ben megalakuló Országgyűlés elnökének jelölte. 2010. május 14-én választották meg.

Neve többször is felvetődött lehetséges köztársasági elnökként. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 2010. június 23-án Schmittet javasolta köztársasági elnöknek a Fidesz és a KDNP frakcióinak. Június 21-én hatvankét fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselő jelölte. Nyolc nappal később az első fordulóban 263 szavazattal megválasztották köztársasági elnökké. Ellenfele, a Magyar Szocialista Párt által jelölt Balogh András, 59 szavazatot kapott. Hivatalát augusztus 6-án vette át.

Elnökségének első hónapjaiban, 2010. december 31-ig Schmitt Pál közel száz, a Fidesz-KDNP többségű Országgyűlés által megszavazott törvényjavaslatot írt alá. Megfontolásra, normakontrollra – Göncz Árpád 1994-1998 közötti elnöki gyakorlatához hasonlóan – egyet sem küldött vissza a Parlamentnek, vagy kért normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.

2010 novemberében egyik legfőbb céljaként a magyar nyelv megőrzését és ápolását nevezte meg elnöki beszédében, és kiemelte, hogy ezt törvény által tenné kötelezővé. A köztársasági elnök kijelentése szerint nyelvünk a magyarságunk és összetartozásunk egyik legfontosabb jelképe. 2011 márciusában Schmitt kijelentette, hogy 2011-től kezdődően meghirdeti és kiosztja „A magyar nyelvért” elnevezésű díjakat. Ezt az elkötelezettséget azonban több ízben is számosan megkérdőjelezték a Schmitt Pál és munkatársai tolla alól kikerülő egyes írások nyelvi és helyesírási hibáinak sokasága miatt. A KEH szóvivője szerint ezeknek egy részét Schmitt személyesen írta, de közel sem mindegyiket.

2011. május 27-én XVI. Benedek pápa a vatikáni Liszt-koncert előtt magánkihallgatáson fogadta Schmitt Pált, aki köztársasági elnöki minőségében vett részt a vatikáni eseményen. A találkozó megbeszélésein Schmitt Pál ismételten magyarországi látogatásra invitálta a pápát.

2012. március 27-én Schmitt Pál köztársasági elnök felszólalt a nukleáris biztonsággal foglalkozó szöuli csúcstalálkozón: "Magyarországnak nagyon fontos a nukleáris energia használatának biztonsága, s a magyar tudósok mindig fontos szerepet játszottak a nukleáris technológia, azon belül a biztonsági intézkedések fejlesztésében".

A doctor universitatis címtől való megfosztása

2012. január 11-én HVG internetes oldalán cikk jelent meg arról hogy Schmitt Pál 1992-ben készült doktori disszertációja (Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése) jelentős részben megegyezik Nikolaj Georgiev bolgár sporttörténész 1987-ben francia nyelven megjelent tanulmányának (Analyse du programme olympique) szövegével. Schmitt Pál egy héttel később visszautasította a plágiumvádat.

2012. március 27-én nyilvánosságra hozták a Semmelweis Egyetem által felállított tényfeltáró bizottság eredményét. A testület szokatlanul nagymérvű szövegegyezéseket állapított meg, de végkövetkeztetése szerint a doktori eljárás formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A bizottság a jelentést állásfoglalásra elküldte a nemzeti fejlesztési miniszternek.

A hivatalos tényfeltáró bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatala után Schmitt Pál nyilatkozatában kijelentette, hogy a vizsgálati eredmény megerősítette őt korábbi döntésében és továbbra is posztján marad. A The Economist bővebben foglalkozott a témával, éles kritikát megfogalmazva az ügyet vizsgáló bizottsággal szemben. Rövidesen a MTA elnöke és a tudományos közélet több szervezete is nyilatkozatot adott ki. A Hallgatói Hálózat aktivistái demonstrációba kezdtek, követelve a doktori cím visszavonását.

2012. március 28-án az egyetem közreadta Fluck Ákos ügyvéd, a bizottság tagja különvéleményét, ahol az összefoglalóban idézi az egyetemi doktorátus megszerzésének azt a kritériumát, hogy a pályázati munka a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos, új, és a gyakorlatban hasznosított alkotás, márpedig véleménye szerint az „egykori pályázó” értekezése ennek a kritériumnak nem felel meg.

2012. március 29-én Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora bejelentette, hogy a doktori tanács kezdeményezi Schmitt Pál doktori címének visszavonását, és még aznapra összehívja az egyetemi szenátust. Az egyetem szenátusa ugyanaznap 33:4 arányban elvette Schmitt Páltól a doktori címet. Az események hatására Schmitt Pál 2012. április 2-án az Országgyűlésben bejelentette lemondását az államfői posztról.

Kitüntetések

A Köztársasági Elnöki Hivatal adatlapja szerint az alábbi kitüntetésekben részesült:

• A japán Szent Kincs rend arany-ezüst csillaga, 1998
• Spanyol Katolikus Izabella Nagykereszt, 1997
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje, 1992

Magánélet

Családja

Nős, felesége Makray Katalin tornász, az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes felemás korláton. Három lánygyermekük (Gréta, Petra, Alexa) és hat unokájuk (Gergő, Grácia, Vanda, Vendel, Vince, Flórián) van.

Nyelvismeret

A KEH adatlapja szerint angol, német, francia, spanyol és orosz nyelven beszél.

Források

• MTI ki kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest 2008, 963. old. ISSN 1787-288X
• Életrajz a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
• Olimpiai bajnoki adatlapja a Magyar Olimpiai Bizottság honlapján
• Schmitt Pál országgyűlési adatlapja
• Schmitt Pál az Európai Parlament honlapján
• Hivatalos életrajz a Köztársasági Elnök honlapján
• Schmitt Pálné Makray Katalin hivatalos életrajz a Köztársasági Elnök honlapján

További információk

• Schmitt Pál autogramja. (Hiv. beill.: 2011. május 28.)

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Schmitt Pál témájú médiaállományokat.

• 1968. évi nyári olimpiai játékok
• 1972. évi nyári olimpiai játékok

Elődje: Katona Béla

A magyar Országgyűlés elnöke 2010

Utódja: Kövér László

Elődje: Sólyom László

A Magyar Köztársaság köztársasági elnöke 2010–2012

Utódja: –