Szegedi Csanád
| Szegedi Csanád | |
 | |
| Választási plakáton 2009-ben | |
| Született | 1982. szeptember 22. (43 éves) Miskolc |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | előadó, képzőművész, politikus, történész, EP-képviselő |
| Tisztsége | az Európai Parlament képviselője (2009. július 14. – 2014. június 30.) |
| Iskolái | Károli Gáspár Református Egyetem |
| Kitüntetései | Tiszteletbeli Székely, Bogdánffy Szilárd emlékérem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szegedi Csanád témájú médiaállományokat. | |
Szegedi Csanád (Miskolc, 1982. szeptember 22. –) volt magyar politikus, előadó, képzőművész, a Jobbik korábbi tagja (2003–2012), alelnöke (2006–2012) és egykori elnökhelyettese. 2009 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt. Több mint 120 alkalommal szólalt fel Brüsszelben, illetve Strasbourgban. 2012-ben tudomást szerzett zsidó származásáról, ezt követően kilépett a pártból.[1]
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Édesapja Szegedi Miklós pedagógus, nemzetközileg elismert népi iparművész, édesanyja számítástechnikai mérnök. Bátyja Szegedi Márton politikus. Anyai nagyanyja zsidó származású, akit származása miatt 1944-ben Auschwitzba deportáltak, ahonnan élve hazatért.[2][3] Anyai nagyapja munkaszolgálatosként élte túl a vészkorszakot. Szegedi zsidó származásáról – állítása szerint – 2012-ig nem tudott.
Miskolcon érettségizett, majd a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészkarán végzett.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
1999 és 2010 között erdélyi utakat szervezett, 2003-ban megalapította a Csalámbozó Magyar Kört. Fontosnak tartotta az ősi magyar nevek gyűjtését, 2002-ben kiadta Magyar Eredetű Keresztnevek Kincsestára című könyvet. 2006-ban megalapította a TURUL ruházati márkát, amelyet 2012-ben felszámolt.
Jobbik, szakítás a jobboldallal
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Jobbiknak alapításától kezdve tagja volt. 2005 októberétől a 2009-es EP-választásig vezette a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Jobbik alapszervezeteket. 2005 novemberében kinevezték a Határon Túli Magyarok Kabinet elnökének. A 2006-os választásokon Miskolcon volt képviselőjelölt. 2006. november 25-én a Jobbik Tisztújító Kongresszusa a párt országos alelnökének választotta. 2007-ben tagja volt annak a Magyar Gárda Egyesületnek, amely életre hívta a Magyar Gárdát. A 2009. január 11-ére és január 25-ére kiírt, ferencvárosi időközi országgyűlési képviselő-választáson a Jobbik őt indította. Az első fordulóban a párt addigi legjobb eredményét érte el 8,5%-kal[4]
A 2009-es Európai Parlamenti választásokon a Jobbik listájáról jutott be az Európai Parlamentbe.[5]
2010 őszén elindította a rovástábla állítási mozgalmat, amelynek eredményeképpen szerte a Kárpát-medencében több, mint 500 rovásírásos helynévtáblát avattak fel.
2012 júniusában egy a Jövőnk.info hírportálon kiszivárogtatott hangfelvétel arról tanúskodott, hogy Szegedi édesanyja zsidó származású.[6] Pár napra rá Szegedi Csanád maga erősítette meg ezt egy interjúban, hozzátéve, hogy csak 2012 áprilisában lett tudomása édesanyja származásáról.
2012. július 30-án Szegedi a pártból való kilépésről határozott. A Magyar Narancs hetilapnak adott interjúban azt nyilatkozta a Jobbikból való kilépésével kapcsolatban: „Az rémisztett meg a legjobban, hogy szembe találtam magamat magammal: kirekesztőből kirekesztett lettem! Hirtelen megéreztem, milyen a »másik oldalon« lenni. Azt gondolom, ez hozta el bennem a fordulatot.”[7]
2012 augusztusában felkereste Köves Slomó rabbit, akitől elnézést kért a korábbi, a zsidóságot esetlegesen sértő kifejezések használata miatt.[8] 2012-ben elvégezte a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének nyári kurzusát.
2013 folyamán ellátogatott feleségével Izraelbe, ahol Oberlander Báruch rabbi társaságában megtekintették Jeruzsálemben a holokauszt borzalmait bemutató Jad Vasem Múzeumot és ellátogattak a Siratófalhoz.
2014. január 15-én Strasbourgban, európai parlamenti felszólalásában – elismerve szélsőséges múltját – elhatárolódott a Jobbiktól, valamint az antiszemitizmus és a rasszizmus elleni fellépésre szólította fel képviselőtársait és a görög elnökséget. Több európai parlamenti felszólalásában támogatta Izrael és az EU szorosabb együttműködését.
2014 februárjában levelet írt az Európai Bizottságnak, amelyben többek között ezt írta: „Az antiszemitizmus és a rasszizmus romba dönti mindazt a pozitív álmot, amelyet a békés, fejlődő Európa képes nyújtani az európai embereknek, és amely az európai kultúrán keresztül példát mutathat az emberiségnek.” „A magyarországi Jobbik és a görög Arany Hajnal megnyilvánulásai magukban hordozzák az erőszakot, mások kirekesztését és az antiszemitizmust is, amelyekre az Európai Unióban számos példát látunk nap mint nap.”[9]
2014 májusában egy Manchesterben élő holokauszttúlélővel ellátogatott Auschwitzba, ahol több napot töltött, hogy tanulmányozza a náci haláltábor történetét. 2014 júliusában publicisztikát jelentetett meg „Kell a Jobbikba egy díszzsidó” címmel, amelyben többek között kifejti: „Nem lesz attól senki sem kevésbé »jó magyar«, ha reggelente imaszíjat köt vagy böjtöl Jóm kippurkor.”
2015 nyarán a Hír24.hu portálnak ezt nyilatkozta: „Egyszerű srác vagyok, aki belekerült egy szinte példátlan életszituációba, amit próbál tisztességesen megoldani. Az utókor majd eldönti, jól teszem-e, amit teszek.”[10]
A számára addig ismeretlen zsidó gyökereinek felkutatásáról, ezzel kapcsolatos belső utazásáról 2016-ban dokumentumfilm készült Keep Quiet címmel.[11]
Képzőművészet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2013 őszén a képzőművészet felé fordult. Több spirituális, bibliai témájú festményt készített. Festményeinek visszatérő elemei a meditáció, kabbala, judaizmus, misztikum, transzcendencia.
Előadások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2014 tavasza óta előadásokat tart saját történetéről, az abban rejlő egyetemes tanulságokról Magyarországon és külföldön egyaránt. Magyarországon elsősorban iskolákban fiataloknak tart előadást, hogy saját példáján keresztül elmagyarázza a diákoknak: ne engedjenek teret életükben a gyűlöletnek. Külföldön főleg az EU-ban, az USA-ban, Kanadában és Dél-Afrikában tart előadásokat. Előadásaiban keverednek a drámai, ironikus és humoros elemek.[forrás?]
Könyvei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szegedi Csanád (2002). Magyar eredetű keresztnevek teljes tára. 180. o.
{{cite book}}: Unknown parameter|subtitle=ignored (súgó) - Szegedi Csanád (2012). Hiszek Magyarország feltámadásában. Budapest: Szkíta Hadúr Kft. 316. o. ISBN 978-963-89544-0-4.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Hungarian anti-Semitic leader moves to Israel after discovering he is a Jew – International Business Times
- ↑ Szegedi Csanád az ellene zajlott karaktergyilkosságról, Barikád.hu, 2012. június 26.
- ↑ "Az számít, hogy ki hogyan viszonyul a magyarság ügyéhez" - anyai ági zsidó származásáról nyilatkozik Szegedi Csanád, Kuruc.info
- ↑ Érvénytelen Fidesz-győzelem a Ferencvárosban, Index, 2009. január 11.
- ↑ "Országos Választási Iroda". 2016. március 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 2.
- ↑ "Egy tanyasi beszélgetés miatt jelentették fel Szegedi Csanádot". index.hu. 2012. november 8. Hozzáférés: 2025. július 16.
- ↑ Vári György (2013. július 4.). ""Kirekesztőből kirekesztett lettem" - Szegedi Csanád a múltjáról és zsidó származásáról". Magyar Narancs.
- ↑ "Szegedi Csanád felkereste Köves Slomó rabbit - HVG online, 2012. augusztus 6" (magyar nyelven). Hozzáférés: 2012. augusztus 10.
- ↑ Eurológus, Peszto (2014. február 28.). "Szegedi Csanád beszállt a rasszizmus elleni harcba". index.hu. Hozzáférés: 2025. július 16.
- ↑ "Szegedi Csanád: Büszke magyar zsidó vagyok". 24.hu. 2015. szeptember 7. Hozzáférés: 2025. július 16.
- ↑ Mit tehet egy zsidó Magyarországon? – Origo.hu
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Andrassew Iván: Csanád és a család; XXI. Század, Bp., 2013
| Pártok, szervezetek |  | |
|---|---|---|
| Meghatározó politikusok, személyek | ||
| Ideológia, történelmi hagyomány | ||
| Meghatározó események | ||
| Kapcsolódó média | ||
| Kultúra | ||
