Országút (városrész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Országút
Az „Átriumház” a Margit körút 55. alatt
Az „Átriumház” a Margit körút 55. alatt
Közigazgatás
Település Budapest II. kerülete
Kerület Budapest II. kerülete
Népesség
Teljes népesség 11 740 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Országút (Budapest)
Országút
Országút
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 19° 01′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 41″, k. h. 19° 01′ 38″

Országút Budapest II. kerületének egyik városrésze. Egyike a hagyományos, mégis kevéssé ismert városrész-neveknek.

Noha több ismert budapesti közterület, mint például a Széna tér, vagy a Margit körút egy része, vagy épp a Széll Kálmán tér II. kerületi oldala is ebben a városrészben található, a valódi neve helyett a köznyelvben leginkább a „Rózsadomb aljaként” emlegetik.

Fekvése[szerkesztés]

A Rózsadombtól délre és a Vízivárostól északra fekszik, nyugaton a Budapest Szállóig (Körszálló), keleten pedig a Duna partjáig, a Bem térig húzódik.

Határai[szerkesztés]

A Rómer Flóris utca a Zivatar utcától – Margit utca – Margit körút – Frankel Leó utca – Bem József tér (az északi és a déli oldalon álló épületek kivételével) – Duna folyam – Bem József utca – Margit körút – Széna tér – Vérmező út – Várfok utca – Szilágyi Erzsébet fasor – Lorántffy Zsuzsanna lépcső – Trombitás út – Garas utca – Marczibányi tér (az északnyugati és északkeleti oldalon található épületek kivételével) – Keleti Károly utca – Kitaibel Pál utca – Bimbó út – Ady Endre út – Zivatar utca a Rómer Flóris utcáig.

A név eredete[szerkesztés]

A területen húzódó, Bécsbe vezető országútról (az 1894-ben kialakított Margit körút Széll Kálmán tér és Bem József utca közti szakaszáról) kapta a nevét, amit hivatalosan Országútnak (németül Landstrasse; 1874 előtt Felső Országút / Obere Landstrasse) neveztek.

Története[szerkesztés]

Épületdísz a Margit körút és a Jurányi utca sarkán álló lakóházon (2010)

Országutat Buda 1686-os bevételét követően röviddel, még a 17. században betelepítették, jórészt katolikus németekkel.

Eredetileg a mainál jóval nagyobb területet foglalt el, mivel a mai Felhévíz városrész is hozzá tartozott; Felhévíz egyébként a területen létező, gazdag, városias középkori település neve volt, ami a török időkben elpusztult.

Az Országút az egész 18-19. század folyamán vidéki jellegű terület volt, lakóinak zöme a Rózsadombon lévő szőlők művelésével foglalkozott.

Lakossága még 1851-ben is mintegy 90%-ban német volt. Nagyobb változások csak a század végén történtek: a Margit híd 1876-os megépítése, a szőlőket 1880-ban kipusztító filoxéravész és a Margit körút 1894-es kialakításával párhuzamosan zajló területrendezések máig meghatározzák a városrész képét.

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7