Kozma Lajos (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozma Lajos
000b Kozma Lajos 1930.jpg
Született 1884. június 8.
Kiskorpád
Elhunyt 1948. november 26. (64 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása építész, építészeti szakíró, iparművész, grafikus, egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Lajos témájú médiaállományokat.
A Régiposta u. 13. sz. kapuja feletti dombormű

Kozma Lajos (sz. Fuchs) (Kiskorpád, 1884. június 8.Budapest, 1948. november 26.) építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Kozma Lajos 1902 és 1906 között a József Nádor Műegyetemen tanult. Mestere Jánszky Béla volt. 1909–1910 között ösztöndíjasként Párizsban Henri Matisse mellett tanult festeni. A fiatal építészek népies szecessziós irányú, a Kós Károly törekvései nyomán alakult szellemi körének – Fiatalok Társasága - volt a tagja. Kós Károllyal, Györgyi Dénessel, Jánszky Bélával és másokkal igyekeztek korszerű, egyben nemzeti jellegű építőművészetet megvalósítani. Somogy és Erdély tájairól gyűjtötték a népi építészet, a pásztor-faragóművészet díszítő motívumait. Vázlatokat, rajzokat, metszeteket készítettek a falusi épületekről, templomokról, kapukról és e stílusjegyeket beépítették terveikbe.

1910 és 1913 között Lajta Béla tervezőirodájában dolgozott, irodáját vezette. 1911-ben grafikáival, illusztrációival és bútorterveivel szerepelt a KÉVE[1] kiállításon. A Lajta tervei alapján épült Rózsavölgyi-ház - azóta elpusztult – biedermeier belsőépítészeti munkáit 1912-ben kivitelezte. Ekkor indult el iparművészeti munkássága. Más Lajta épületek külső díszítése is - Erzsébetvárosi Bank, Vas utcai iskola – nevéhez fűződik. Használati és berendezési tárgyakat készített a New-York kávéház részére is.

1913-ban az Iparrajziskola tanára lett és megalakította a Budapesti Műhelyt, amelynek a lakásművészet reformálása volt a célja. Bútortervei a 20-as években "Kozma barokk" néven váltak fogalommá, bútoraiért 1925-ben Iparművészeti Nagy Aranyéremmel tüntették ki, de stílusa már az art déco irányába mutatott.

A Tanácsköztársaság ideje alatt a Művészeti Direktórium tagja volt, majd a Műegyetemen 1919-ben induló Lakásművészeti Tanszék tanárává nevezték ki. Ezt a posztját azonban rövid idő múlva elvesztette, és csak 1947-ben kapta vissza.

Grafikusi tevékenysége is jelentős volt, pályája kezdetén könyvillusztrációkat készített. (Utolsó ábrándok, 1908, Ady illusztrációk, Csáth Géza, Móricz Zsigmond könyvcímlapok stb.) Szoros kapcsolatot alakított ki a híres gyomai Kner nyomdával, ahol szecessziós könyvgrafikákat tervezett (Kner Klasszikusok, Monumeta Litterarum). 1925-ben Kozma tervezte Gyomaendrődön, art déco stílusban Kner Imre lakóházát, ami ma Nyomdaipari Múzeum.

Kozma Lajos sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-2-1.

Az 1930-as években egyre inkább az épülettervezés felé fordult. 1930-ban a Divatcsarnok újjáépítését tervezte meg, később számos bérlakást épített. Letisztult formavilágú, gondosan tervezett családi házai, villái épültek többségében Budapest második kerületében. Ezek már az avantgárdhoz való csatlakozást mutatják. (Bimbó út 39-67, Berkenye u. 19. Csopaki u. 10., Hermann Ottó u. 10., Napraforgó u. 6-8., Trombitás u. 13. stb.). Legjelentősebb munkái: az ÁTRIUM ház, a Margit krt. 55. alatt, alsó szintjein filmszínházzal. Valamint az V. kerület Vadász utcai, úgynevezett Üvegházat, amely eredetileg kereskedelmi és raktárépületnek készült, ma zömmel lakások találhatók az épületben és kevéssé emlékeztet az eredeti tervekre. Egyik legismertebb munkája a maga számára épült. Lupa szigeti nyaraló. Az évente kétszer megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásárokon számos modern kísérleti jellegű pavilonépületet tervezett: Magyar Ház (1932-33,) Textil pavilon tornya, Idegenforgalmi pavilon (1936), Textilpavilon (1937) Magyar Lajos Gépszíj és Bőrárugyár Rt. pavilonja (1939, 1940) Tungsram pavilon, Weiss Manfréd Acél és Fémművek Rt. pavilonja (1940) Tungsram – Orion. "A fény pavilonja" (1941).

1941-ben, Svájcban jelent meg Das neue Haus című könyve, amelyben nemcsak a már elkészült épületeit közölte, hanem számos új szellemű tervrajzot is bemutatott. Utolsó jelentős munkáját, a Gyöngyösi és Ránky utca sarkára tervezett általános iskola épületét már halála után 1949-ben fejezték be.

1945-től a Magyar Művészeti Tanács Építőművészeti Szaktanácsának és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1946-tól az Iparművészeti Főiskola tanára és igazgatója volt. 1947-ben visszakapta katedráját a Műegyetemen. Az 1946-ban létrejött baloldali építészeket tömörítő Új Építészet Körének elnöke volt. A kör legjelentősebb munkája az 1948-ban a Nemzeti Szalonban megnyílt Új Csepel kiállítás volt. A kiállításon Kozma a csepeli általános iskola tervével szerepelt. 1948. november 26-án halt meg, Budapesten.

Emlékezete[szerkesztés]

Hamvait a Kerepesi temető 34/2-2-1 sírjában helyezték örök nyugalomra.

Művei[szerkesztés]

Megvalósult épületei[szerkesztés]

[2] Kozma Lajos házait sem kímélte meg az idő, legnagyobb részüket átalakították, emeletet építettek rá vagy lebontották.

  • 1913 Bp. V., Vécsey utca 1. – Szabadság tér 15. Budapesti Műhely portál és bemutatóterem (Dévényi Tamás a portált 1998-ban rekonstruálta)
  • 1924-1925 Bp. II., Zivatar u. 9. (átépítés)
  • 1924-1925 Bp. XIV., Stefánia u. 65. Lakóház, neobarokk stílusú
  • 1925 Gyomaendrőd, Kossuth út 15. Kner Imre egykori lakóháza. (Ma: Nyomdaipari Múzeum)
  • 1927 Bp. XIV., Stefánia u. 63/c Lakóház, art déco stílusú
  • 1927-1928 Bp. XII., Alkotás u. 41. Telcs Ede szobrászművész műteremlakása. (Lebontották, helyére irodaház épült)
  • 1928 Bp. II., Retek u. 32. lakóház
  • 1928 Bp. VII., Rákóczi út 72-76. Magyar Divatcsarnok. Udvar lefedése, belső átalakítás (elpusztult)
  • 1929 Kunszentmárton, Rákóczi út 16. családi ház
  • 1930 Bp. V., Kossuth Lajos u. 15. üzletportál (elpusztult)
  • 1930 Bp. II., Orsó u. 21. lakóház "fényképész háza"
  • 1931 Bp. II., Napraforgó u. 5. családi ház
  • 1931 Bp. II., Napraforgó u. 6-8. ikervilla
  • 1931 Bp. II., Hermann Ottó u. 12. lakóház
  • 1931 Bp. II., Hankóczy u. 2.– Ruszti u. 8/b lakóház
  • 1932 Bp. II., Levendula u. 16. lakóház
  • 1932-1933 Bp. II., Kavics u. 8/d lakóház
  • 1932-1933 Bp. II., Orsó u. 43. lakóépület. Nagy Imre egykori lakóháza, ma Nagy Imre Emlékház
  • 1933 Bp. V., Kossuth Lajos tér 13-15. Az Elysée kávéház kialakítása (elpusztult)
  • 1933 Bp. II., Bimbó u. 39. lakóház
  • 1933-1934 Bp. II., Erőd u. 7. Bérház
  • 1933-1934 Bp. II., Hermann Ottó u. 10 lakóház
  • 1934 Bp. XIII., Nyugati tér 5. Vígszínház kávéház kialakítása (elpusztult)
  • 1934 Pókaszepetk-Taszilópuszta (Zala megye) Fleiner-villa
  • 1934-1935 Bp. VII., Rákóczi út 72-76. Magyar Divatcsarnok átalakítása modern stílusban (elpusztult)
  • 1934-1935 Bp. V., Vadász u. 29. „ÜVEGHÁZ” Ifj. Weiss Gyula, üveg-nagykereskedő üzlet- és raktárháza. (átalakítva)
  • 1934-1935 Lupa sziget saját hétvégi háza
  • 1934-1935 Bp. II., Bimbó u. 67. lakóház
  • 1934-1935 Bp. II., Csopaki u. 10. lakóház
  • 1935-1936 Bp. II., Trombitás u. 23. családi ház (60-as években emeletet építettek rá).
  • 1935-1936 Bp. XIV., Laky Adolf u. 15. lakóépület
  • 1935-1936 Bp. II., Margit krt. 55. „ÁTRIUMHÁZ”, (lakások, irodák, filmszínház.)[3]
  • 1936 Bp. VI., Teréz krt. 24/b sorportál (átalakítva)
  • 1936 Bp. XIII., Alig u. 9. üzemi épület (ma a szomszédos orvosi rendelővel összeépítve)
  • 1936-1937 Bp. II., Berkenye u. 19. - Pajzs u. 3. lakóház
  • 1936-1937 Bp. II., Csalogány u. 39. bérház (utólag emeletet építettek rá)
  • 1936-1937 Bp. V., Régiposta u. 13. bérház. (Dénes Vilmossal)[4]
  • 1937-1938 Bp. XI., Somlói u. 33/a - Citadella u. 3. lakóépület (elpusztult)
  • 1937-1938 Bp. XIII., Véső u. 7. Cipőpasztagyár átalakítása és új üzemcsarnok
  • 1940 Bp. II., Pusztaszeri út 33/a lakóház (elpusztult)
  • 1940 Bp. XII., Dobsina út 15-17. lakóház
  • 1947-1949 Bp. XIII., Nővér u. 15-17. Kilián György utcai általános iskola (ma Németh László Gimnázium)

Főbb szakirodalmi művei[szerkesztés]

[5]

  • Kozma Lajos Signetkönyve,[6] Kner Imre előszavával, Gyoma, 1925)
  • Möbel und Baukunst (bevezette E.Kállai, Bécs, 1926)
  • Templom és iskola (Budapest, 1929)
  • Das Neue Haus (Zürich, 1939).
  • Az írás stílusváltozásai az építészet megvilágításában (Budapest, 1943)

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete. 1907-ben alapította Szablya-Frischauf Ferenc.
  2. Tervezett és megvalósult épületeinek a felsorolását tartalmazza. Nem tér ki iparművészeti, bútortervezési stb. tevékenységére
  3. Átrium mozi az 1990-es műemlék jegyzékben: „védett budapesti filmszínház”.
  4. Bp. V., Régiposta u. 13. sz. bérház, üzletekkel
  5. Magyar életrajzi lexikon alapján
  6. Alkalmazott grafika (Könyv- és Plakátművészet)
  • Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 697. o.
  • KOZMA LAJOS
  • KRÓNIKA. Szerkesztő: Kiss Csongor
  • Magyar életrajzi lexikon
  • Muladi Brigitta: Kozma Lajos (ARTPORTAL
  • Tér és Forma archív képek: (1929/7. sz. 278-282. és 282. old., 1931/3. sz. 81-83. old. és 11. sz. 305-326. old., 1932/8. sz. 240-242. old., 1932/11. sz. 360-363. old., 1933/12. sz. 369-377. old., 1934/9. sz. 252-257. old., 1935/2. sz. 49-56. old., 1935/8. sz. 234-236. old., 1935/12. sz. 355-358. old., 1936/9. sz. 260-264. old., 1936/5-6. sz. 127-151. old., 1937/11. sz. 319-323. old., 1938/12. sz. 342-345. old.)
  • Kozma Lajos szám (Új Építészet 1949/2-3. sz.)
  • Beke László - Varga Zsuzsa: Kozma Lajos (Akadémia Kiadó 1968. Architectura sorozat)
  • Koós Judith: Kozma Lajos munkássága (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975)
  • Kozma Lajos (1884-1948) építész emlékkiállítása. Szerk. Pusztai László (Budapest, 1984)
  • Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között.(Műszaki Könyvkiadó 1986. 26, 27, 28, 29, 54, 77, 84, 85, 86, 87, 113, 116, 117, 183, 184, 186, 197. oldal)
  • LAPIS ANGULARIS (Források a Magyar Építészeti Múzeum Gyűjteményeiből.OMvH. Magyar Építészeti Múzeum 1995, 126-173. oldal).
  • Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között. Budapest 1995. (47, 78, 82, 86, 100, 109, 111, 138, 149, 150, 163, 204, 11, 215, 216, 242, 271, 292, 403, 460, 510, 516, sorszámú épület)
  • Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Szerk. Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág – Prakfalvi Endre (Budapest, 2000)
  • Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Olh Éva): Pest építészete a két világháború között. Budapest 2001. (31, 47, 67, 110, 32, 471, 540, 556, 557, 575,588.1-2, 595 sorszámú épület)
  • Kozma Lajos modern épültei. Szerk. Horányi Éva (TERC kiadó 2006)

Külső hivatkozások[szerkesztés]