Orbán Dezső (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Orbán Dezső
Született Oesterreicher Dezső
1884. november 26.
Győr
Elhunyt 1986. október 5./október 8. (101 évesen)
Sydney, Ausztrália
Állampolgársága ausztrál
Foglalkozása
Kitüntetései Brit Birodalom Rendjének tisztje

Orbán Dezső (szül. Oesterreicher, Győr, 1884. november 26.Sydney, Ausztrália, 1986. október 5./október 8.) magyar avantgárd festő, grafikus, művészetpedagógus.

Életpályája[szerkesztés]

Előbb bölcsésznek indult, aztán képzőművészeti tanulmányokat folytatott Párizsban, Paul Cézanne és Henri Matisse művészete volt rá nagy hatással. Az 1900-as években és az 1910-es években posztimpresszionista stílusú csendéleteket, aktokat, tájképeket festett, később stílusa színesebbé és dekoratívabbá vált, majd ausztráliai emigrációja idején elmozdult az absztrakt expresszionizmus felé.

1912-ben belépett a Neuschloss, a Régi Hívek szabadkőműves páholyba.

Kiállító művész volt Bécsben, Berlinben, Kölnben. Itthon csatlakozott a Nyolcakhoz, velük állított ki. A budapesti Könyves Kálmán Szalonban mutatkozott be 1917-ben, 1918-tól többször is az Ernst Múzeumban, majd 1923-ban a Helikonban. Budapesten megalapította az Atelier tervező- és műhelyiskolát, amelyben alkalmazott és reklámgrafikát oktatott.

1939-ben a magyarországi faji üldöztetés miatt Ausztráliába emigrált családjával együtt, ott mint művészetpedagógus működött, s megalapította az Orbán Galériát (Orban’s Studio). Megírta autodidaktáknak szóló útmutatóját a kreatív művészethez angol nyelven.[1] Kiadták Sydney-ben 1957-ben. Kiállításai voltak Sydneyben (1943, 1974, 1975); Londonban 1980-ban.

Korai műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, s több vidéki múzeum.

1984-ben a Műcsarnokban tárlatot rendeztek a külföldön élő magyar képzőművészek munkáiból, erre a tárlatra Orbán Dezső is küldött egy képet, amelyet a kiállítás után a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozott.

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1995. április 26. és 2010. január 1. közt a győri Vár Art Galéria rendezett emlékkiállítást tiszteletére.
  • Szülővárosában, Győrben, a Városi Művészeti Múzeum főépületében, az Esterházy-palotában november 20-án nyitottak meg tiszteletére kiállítást Egy európai, vándorúton címmel, a kiállítás 2010. január 10-ig volt megtekinthető.
  • 2010. június 19-étől 2010. június 30-áig a budapesti Symbol Art Galériában Barna Sándor gyűjteményének muzeális értékű darabjaiból rendeztek kiállítást „Az én múzeumom” címen, ezek közt Csók István, Bartha László, Rudnay Gyula, Perlmutter Izsák, Halápy János, Schéner Mihály, Frey Krisztián alkotásai mellett Orbán Dezső képek is voltak.

Művei (válogatás)[2][szerkesztés]

  • Passaui utca (olaj, vászon, 66 x 50 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • Templomkert (1908; olaj, vászon, 56 x 69 cm; Janus Pannonius Múzeum, Pécs)
  • Csendélet almákkal és virágokkal (c. 1908; olaj, vászon, 80 x 63 cm; magántulajdonban)
  • Csendélet zöld körtével (1909; olaj, vászon, 56 x 69 cm; magántulajdonban)
  • Csendélet (1911; olaj, vászon, 64 x 80 cm; MNG, Budapest)
  • Magányos fa[3]
  • Hozsánna (c. 1964, triptichon, szakrális mű)
  • Zúzmarás idő (1975, alumínium, papíron, 95×126 cm)

Társasági tagság[szerkesztés]

  • Nyolcak
  • Contemporary Art Society of Australia[4] (elnök, 1948)
  • UNESCO ausztráliai képzőművészeti tanácsának vezetője (1953)

Díjak, elismerések (válogatás)[szerkesztés]

  • Blake-díj[5] (1964, 1971)
  • Officer of the British Empire cím (1975, az angol királynő kitüntetése)
  • Új-Dél-Walesi Armidale Egyetem díszdoktora, Ausztrália (1984)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Angol nyelven: A Layman's Guide to Creative art.
  2. Lista a hungart.hu és az artportal i.m. nyomán.
  3. Győri Városi Múzeum honlapján, i.m.
  4. Ausztráliai Kortárs Művészeti Társaság
  5. A szakrális művek elismerésére alapított díj.

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Andor Győző kiadása, 1935. Orbán Dezső lásd 234. p.
  • Művészeti lexikon. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967. Orbán Dezső lásd 613. p.
  • A XIX-XX. századi magyar festészet. Szerk. Ibos Éva. Kisújszállás, Pannon-Literatura Kft., 2007. Orbán Dezső lásd 116. p. ISBN 978-963-9677-95-1
  • Magyar Életrajzi Index

Külső hivatkozások[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ausztrália és Új-Zéland magyar világa. Főszerk. Dr. Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Bp., Médiamix Kiadó, 2005.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
  • Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
  • Magyar Album. Szerk. Incze Sándor. Elmhurst, American Hungarian Studies Foundation, 1956.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átd., bőv. kiad. Szerk. Hermann Péter. Bp., Kossuth, 1981.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Magyar művészeti kislexikon. Főszerk. Körber Ágnes. Bp., Enciklopédia Kiadó, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988. Szegedi ny.
  • Művészeti kislexikon. [Szerk. Lajta Edit]. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. ;
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Don Péter: Magyar zsidó históriák. Anekdota lexikon. Szerk. és életrajzi lexikonnal kieg. Raj Tamás. Bp., Makkabi, 1997.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.