Kunmadaras

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Perroldinho (vitalap | szerkesztései) 2019. február 17., 00:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások)
Kunmadaras
A főtér a községházával, a Református Általános Iskolával, mögötte a református templom tornyával
A főtér a községházával, a Református Általános Iskolával, mögötte a református templom tornyával
Kunmadaras címere
Kunmadaras címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállásnagyközség
PolgármesterGuba László Albert (Fidesz - KDNP)[1]
Irányítószám5321
Körzethívószám59
Népesség
Teljes népesség4989 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület153,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′, k. h. 20° 48′Koordináták: é. sz. 47° 26′, k. h. 20° 48′
Kunmadaras (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Kunmadaras
Kunmadaras
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Kunmadaras weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunmadaras témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kunmadaras nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában. Magyarország legnagyobb területű nagyközsége.

Fekvés

A Nagykunság egyik települése a 34-es számú főútvonal mentén. Vasúton a Karcag–Tiszafüred vonalon közelíthető meg. Budapesttől közúton 140 km-re, vasúton 180 km-re helyezkedik el.
Keletről a Hortobágyi Nemzeti Park határolja.

Története

A községháza

A honfoglalás előtt szkíták, szarmata jazigok, hunok, avarok, bolgárok, sőt a római birodalmi időkben római zsoldosok is eljutottak a vidékre, és hosszabb-rövidebb ideig be is népesítették azt.

A honfoglalás idején Kunmadaras környékén kabar nemzetségek folytattak nomád életet, akik a 9. század végén az előre nyomuló magyarokkal együtt jöttek az országba, és Hohat (más források szerint Ohat) vezér vezetésével Kunmadarastól északra fekvő területeken telepedtek le. Szálláshelyük központjának nevét Ohatpuszta ma is jelzi.

A közvetlenül a honfoglalás után, a 10. században az Üllő nemzetség birtokába került.[3]

A község létezésének első írásos emléke 1393-ból származik. Eszerint Madaras György jászkapitány birtokába adta a területet Luxemburgi Zsigmond. Innen ered a település elnevezése. 1571-ben török kézre került, majd Eger eleste után a törököket támogató krimi tatár martalóc csapatok felégették a falut, és így Kunmadaras pusztává lett. Később, a Rákóczi-szabadságharc idején (1705 május 24-én) a szerb csapatok újra felperzselték. A szabadságharc bukása után a lakosság visszatért és 1711-ben megkezdődött a falu újjáépítése, bővítése. Új templom és iskolák épültek.[4]

A település 1811-ben mezőváros lett.

1944-ben a német hadsereg egy repülőteret épített a falu határában, amit a háború végétől a szovjet hadsereg vett birtokba. A kunmadarasi repülőtérhez 1951-ben egy új felszállópályát építettek a Magyar Légierő igényei szerint. A repülőtéren 1956 és 1991 között szovjet csapatok állomásoztak; Vándor Károly Légierő társbérletben című könyve szerint egyike volt azon katonai létesítményeknek, amikben a hidegháború idején atomfegyvert tároltak.[5]

Népesség, népcsoportok

Kunmadaras népessége: 1990-ben 6134 fő, 2001-ben 5989, és 2011-ben 5722, 2018-ban pedig 5306 fő állandó lakosa volt.

2011-ben 14 év alatti lakosság 1136 fő, 15-39 éves korig 1833 fő, 40-59 éves korig 1456 fő, 60-69 éves korig 570 fő és 70 éves kor felett 458 fő.[6]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7]

2011-ben 4741 fő vallotta magát magyarnak, 1076 fő cigány nemzetiségűnek és 11 fő német nemzetiségűnek.

Nevezetességei

Látnivalók

Itt született híres emberek

  • Gelei József, focista (1938– ) (MTK), tizenegyszeres válogatott, olimpiai bajnok
  • Bódi Klára, csipkekészítő, népi iparművész
  • Birkás István (1947–2018), festő, szobrász
  • Elek Lívia (1954– ), képzőművész, illusztrátor (2006-ban Ferenczy Noémi-díj)
  • Gyarmati Imre (1934–1997) sakkmester
  • Barna Márta (1955– ) filmesztéta, filmkritikus, író, költő, szakíró.
  • Sipos János (1990– ) , sprinter, többszörös magyar bajnok síkfutó.

Jegyzetek

  1. ↑ Kunmadaras települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kormos László: Kunmadaras története - A Damjanich Múzeum közleményei, Szolnok, 1967. 7-8. old.
  4. ↑ Kormos László: Kunmadaras története - A Damjanich Múzeum közleményei, Szolnok, 1967. 38-41. old.
  5. ↑ Tóth-Szenesi Attila. „A Néma Szektorban tárolták az atomtölteteket”, Index, 2004. május 14. (Hozzáférés: 2008. augusztus 22.) 
  6. ↑ [1]
  7. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások

Commons:Category:Kunmadaras
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunmadaras témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kunmadaras&oldid=20991415”