Graz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Grác szócikkből átirányítva)
Graz
16-07-06-Rathaus Graz Turmblick-RR2 0275.jpg
Graz címere
Graz címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Stájerország
Polgármester Siegfried Nagl (ÖVP)
Irányítószám A-801x, A-802x, A-803x, A-804x, A-805x
Körzethívószám 316
Forgalmi rendszám G
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 273 838 fő (2015. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 353 m
Terület 127,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Graz (Ausztria)
Graz
Graz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 04′, k. h. 15° 26′Koordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 15° 26′
Graz weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Graz témájú médiaállományokat.

Graz (magyarul: Grác) Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen 35 000 hallgatóval). 1999-ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, 2003-ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO „Dizájn városa” címét.[1]

A környező területeken élő népek nyelveiben a városnak sokféle névváltozata él, így szlovénul Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca a neve. A német elnevezés a szlovénből származik, ahol Gradec jelentése "váracska". Magyarul előfordul a közvetlenül a német névre visszavezethető Grác változat is, de a gyakoribb és hivatalosan elismert a német helyesírásnak megfelelő írásmód. A 17. században Gréc, még korábban Gerec volt a magyar neve.[2]

Történelem[szerkesztés]

A 6. században a szlávok érkezésekor avar uralom volt a vidéken. A szlávok adták a város nevét a Gradec, azaz kis vár szóból.

I. Ottó, a Német-római Birodalom császára 955-ben a magyarok legyőzésével megszerezte a várost is magának. A császár egészen a Közép-Mura vidékéig terjeszkedett.

1122 fontos év volt Stájerország számára. Az Eppensteiner dinasztia kihalt és új földbirtokos érkezett a Traungerek személyében.

1281-ben kapott városi rangot.

1585-ben alapították az egyetemet. Ebben az időben érkeztek olasz művészek és építészek a városba. 1594 és 1600 között a város protestáns iskolájában tanított Johannes Kepler.

Földrajz[szerkesztés]

Fekvés[szerkesztés]

Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazi-hegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a medence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a medencére.

A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét.

Kerületek[szerkesztés]

A város területe 17 kerületre van osztva. Az első kerület, a belső városrész köré rendeződik a II. kerület St. Leonhard, a III. kerület Geidorf, a IV. kerület Lend az V. kerület Gries és a VI. kerület Jakomini. Az óvárostól eltekintve a hat legfontosabb kerületből történelmileg öt kerület fejlődött.

Belvárosi központok, ahonnan a fejlődés kiindult: Murplatz, Südtirolerplatz, Jakominiplatz.

A többi kerület alkotja Graz külső gyűrűjét: Liebenau (VII. kerület), St. Peter (VIII. kerület), Waltendorf (IX. kerület), Ries (X. kerület), Mariatrost (XI. kerület), Andritz (XII. kerület), Gösting (XIII. kerület), Eggenberg (XIV. kerület), Wetzelsdorf (XV. kerület), Straßgang (XVI. kerület) és Puntigam (XVII. kerület).

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Közlekedése[szerkesztés]

A városban helyi autóbuszjáratok és villamos is közlekedik, a legnagyobb vasútállomás a Graz Hauptbahnhof.

A város polgármesterei[szerkesztés]

A grazi városháza főhomlokzata

Kultúra és látnivalók[szerkesztés]

  • Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábelvontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Török-kút.
  • Belváros: Városi Múzeum, Városháza (1888-1893), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi Múzeum, Mária-oszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm (1438-1462), II. Ferdinánd mauzóleuma
  • Eggenberg – kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. 1623–ban Hans Ulrich von Eggenberg birodalmi herceg építtette, mérete: 80 m x 65 m, épült 1525-1656.
  • Dóm (Szt. Ägidius)
  • Színház
  • Művészetek Háza (Kunsthaus)
  • Ferences-rendi kolostor és templom
  • Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824)
  • Szt. Leonard templom
  • Jézus szíve templom
  • Botanikus kert
  • Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett.
  • Repülőmúzeum
  • „Érzékelés” Múzeuma (Museum der Wahrnehmung - MUWA)
  • Operaház (Ausztria 2. legnagyobb operaháza)

Graz írója[szerkesztés]

A város középkori hagyományt felélesztve-megújítva évente választ magának egy írót, aki egy évig a grazi Várhegyen álló Cerrini-kiskastélyban, a város vendégeként élhet és alkothat. (A középkorban a „város írója” a tanácsülések protokolláris vezetője volt.) 2008-ban Zilahy Péter, 2014-ben Garaczi László nyerte el ezt a megtisztelő címet és lehetőséget.[3]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Régi Galéria (22 terem, 300 képzőművészeti alkotás a 13-18. századból)
  • Új Galéria
  • Városi múzeum
  • Művészház
  • Camera Austria
  • Néprajzi múzeum
  • Püspöki múzeum
  • Irodalomház
  • Frida&Fred gyerekmúzeum
  • Villamosmúzeum
  • Krimimúzeum
  • Repülőmúzeum

Sportegyesületek[szerkesztés]

  • Grazer AK (futball)
  • SK Sturm Graz (futball)
  • EC Graz 99ers (Jégkorong)
  • Graz Giants (Amerikai futball)
  • Graz Gladiators (Lacrosse)

Híres emberek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Városkép[szerkesztés]

Graz egy panorámaképe a várhegyről
Graz egy panorámaképe a várhegyről

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.graz.at/cms/beitrag/10166641/3750944/
  2. Beckl János Miklós: Ausztriai magyar helynevek a Várvidék ("Burgenland") nélkül. Debreceni Egyetem.
  3. http://www.metropol.hu/kultura/cikk/1219646

További információk[szerkesztés]


Előző:
Brugge, Salamanca
Európa kulturális fővárosa
2003
Következő:
Genova, Lille