Hans Ulrich von Eggenberg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hans Ulrich von Eggenberg portréja

Reichsfürst und herzog Hans Ulrich von Eggenberg und von Krumau (krumaui herceg Eggenberg János Ulrik) (Graz, 1568Laibach, 1634. október 18.) osztrák államférfi, tartományfőnök.

Élete[szerkesztés]

Gazdag protestáns családból származott. Édesapja Seyfried von Eggenberg zu Erbersdorf, édesanyja Anna Benigna Galler von Schwanberg. Előbb a hollandok ellen harcolt, majd Ferdinánd főherceg bizalmasa és pohárnoka lett. 1602-ben, amikor katolikussá lett, Krajna tartományi főnöke lett. 1605-ben a prágai udvarhoz ment, ahol Rudolf császár kedveltje lett. Többször megfordult fontos politikai küldetésben a spanyol udvarnál, 1615-ben főudvarmester és a titkos tanács elnöke lett. II. Ferdinánd alatt a spanyolellenes párthoz csatlakozott és hogy a liga és Miksa bajor herceg hatalmát ellensúlyozza, elősegítette egy önálló császári hadsereg felállítását Wallenstein vezérlete alatt, akinek végig pártfogója maradt. 1622-ben a cseh protestáns nemesek elkobzott vagyonából potom áron birtokokat szerzett és elnyerte a krumaui herceg címét. A krumaui birtok megvásárlásával egy több évszázados hagyományokkal rendelkező serfőzdét is vásárolt, melynek működését 1630-ban indította meg újra. Wallenstein megöletése után Laibachba ment.

Családja[szerkesztés]

1598. április 5-én, Graz-ban elvette Maria Sidonia von Thannhausen-t, aki hat gyermeket szült neki:

  • Maria Anna (?)
  • Maria Ottilia (?)
  • Maria Sidonia (?) férje: graf Julius Neidhard von Mörsberg
  • Maria Franziska (1607-1679?) férje: Karl Leonhard Harrach zu Rohrau und Thannhausen
  • Johann Anton (1610-1649) felesége: markgräfin Anna Maria von Brandenburg-Bayreuth
  • Maria Margarete Theresia (1617?-1657)

Híres Eggenberg-birtokok[szerkesztés]

Három mára híresebb kastélya maradt fenn. Ezek:

Ezek közül csehországi birtokáról vette előnevét, ugyanis Český Krumlov németül Krumau.