Foggia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Foggia
A katedrális
A katedrális
Foggia címere
Foggia címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Puglia
Megye Foggia (FG)
Frazionék Arpinova, L'Incoronata, Cervaro, Duanera La Rocca, Tavernola, Segezia
Irányítószám

71100

.529
Körzethívószám 0881
Forgalmi rendszám FG
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 153 143 fő (2013. dec. 31.)
Népsűrűség 303,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 76 m
Terület 507 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Foggia (Olaszország)
Foggia
Foggia
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 28′, k. h. 15° 34′Koordináták: é. sz. 41° 28′, k. h. 15° 34′
Elhelyezkedése Foggia megyében
Elhelyezkedése Foggia megyében
Foggia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Foggia témájú médiaállományokat.

Foggia város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Puglia északi részén fekszik a Cervaro és Celone folyók között. A Tavoliere delle Puglie központja.

Története[szerkesztés]

A város neve a latin fovea szóból ered, amelynek jelentése gödör, de valószínűleg a felszín alatti gabonatárolókra utal.

A város vidékét már a neolitikumban lakták. Az első települést a Magna Graeciába érkező görög telepesek alapították Argos Hippium név alatt (latin nevén Arpi). Első írásos említése azonban 1000-ből származik. A legendák szerint a várost a vidékre érkező parasztok (telepesek) alapították, akik egy három csóvával lángoló Szűzanya ikont találtak. A város címerében is található utalás erre a csodára. A település igazi fejlődésnek akkor indult, amikor Robert Guiscard parancsára a környező mocsarakat lecsapolták. A 12. században épült fel II. Vilmos szicíliai király parancsára a város katedrálisa. 1223-ban II. Frigyes egy palotát építtetett a városban, amelyben többször is megfordult. Néhány évig a szicíliai királyi udvar székhelye volt.

1447-ben V. Aragóniai Alfonz, nápolyi király felépítette a vámházat a helyi pásztorok megsarcoltatására, ami a helyi gazdaság hanyatlásához vezetett. Az elhanyagolt földek a terület elmocsarasodásához vezettek. A középkorban három erős földrengés rázta meg a várost (1534-ben, 1627-ben, 1731-ben), amelyek során az épületek nagy része elpusztult. A Bourbonok trónrakerülésével a Nápolyi Királyságban, a 18. századtól kezdődően a gazdaság ismét fejlődésnek indult. A 19. században megépült a város vasútállomása is, amely szintén hozzájárult a város fejlődéséhez. Foggia 1861-ben a Nápolyi Királyság részeként csatlakozott az újonnan alapított Olasz Királysághoz.

1924-ben, az apuliai vízvezeték megépítésével rendeződött a vidék vízellátásának a problémája, ami a mezőgazdasági területek további kiterjesztését segítette elő.

A második világháborúban, 1943. július 22 és augusztus 19 között a szövetségesek porig bombázták a város vasútállomás körüli negyedét, majd később dél-olaszországi hadjárataik egyik fő bázisává tették.

Népessége[szerkesztés]

A lakosság számának alakulása:


Nyelve[szerkesztés]

A városban a foggiai dialektust beszélik, amely eltér az irodalmi olasztól. A délolasz nyelvjárások közé tartozik, inkább a nápolyi és szicíliai nyelvekhez áll közel.

Főbb látnivalói[szerkesztés]

  • a Santa Maria de Fovea-katedrális
  • a Palazzo Dogana, az egykori vámház épülete
  • II. Frigyes diadalíve
  • a Passo di Corvo régészeti park

Híres foggiaiak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]