Vieste

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vieste
Vieste01.jpg
Vieste címere
Vieste címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Puglia
Megye Foggia (FG)
Irányítószám 71019
Körzethívószám 0884
Forgalmi rendszám FG
Népesség
Teljes népesség 13 946 fő (2017. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 80,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 43 m
Terület 167 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vieste (Olaszország)
Vieste
Vieste
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′, k. h. 16° 10′Koordináták: é. sz. 41° 53′, k. h. 16° 10′
Elhelyezkedése Foggia térképén
Elhelyezkedése Foggia térképén
Vieste weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vieste témájú médiaállományokat.
Vieste vázlatos térképe
Vieste óvárosa
A Pizzomunno kőtömb és a strand

Vieste város Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.

Földrajza[szerkesztés]

A Gargano-félsziget keleti részén az Adriai-tenger partján fekszik. A város közigazgatási területének jelentős része a Gargano Nemzeti Park területén fekszik. Területének 40%-a erdő, 20%-a macchia, 20%-a mezőgazdasági művelés alatt. Szikár, napos domboldalain honos az aleppóifenyő (Pinus halepensis), az örökzöld Pistacia lentiscus, s a garrigue gyűjtőnéven említett, alacsony növésű bozótnövények. Déli sziklás partvidékén helyenként előfordul a fatermetű kutyatej (Euphorbia dendroides). Az északi fekvésű, hűvösebb éghajlatú dombokon gyakori a magyaltölgy. Erődítményének sziklaszirtjein megtalálható az országos viszonylatban is rendkívül ritkaságnak számító jeges kristályvirág (Mesembryanthemum crystallinum).

Sziklás partszakaszain a vörhenyes fecske fészkel. A kígyófajok közül előfordul a leopárdsikló és az áspisvipera.

A város környéke főként dombvidéki jellegű, melynek legmagasabb pontja 815 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Kőzetének jelentős része kréta időszakban keletkezett mészkő, mely a földkéreg erőhatásai következtében emelkedett ki. Ezen geológiai erők hatására emelkedtek ki többek között partszakaszának meredek sziklafalai, a Pizzomunno mészkőtömb és néhány partközeli apró sziget is. Partvidékének egyedi sziklaalakzatait és tengeri barlangjait a tenger eróziója formálta. A partmenti sáv homok- és kavicsrétegei, valamint a völgyek breccsa lerakódásai a földtörténeti negyedidőszakban képződtek. A város déli partvidékén fekvő homokstrandot több helyütt kisebb patakok keresztezik, s torkollanak a tengerbe.

Éghajlata mediterrán, esős ősz és tél, változékony tavasz és nagyon száraz nyár jellemzi. A levegő éves átlaghőmérséklete 16,3 °C, az átlagos éves csapadék-mennyisége 504 mm. Leghűvösebb hónapja a január, 9,2 °C átlaghőmérséklettel, legmelegebb a július, melynek átlaghőmérséklete 24,7 °C. A nyári napok száma 123. Legcsapadékosabb hónapja a november. A térség jelentősebb légáramlatai az északnyugat felől áramló hűvösebb, csapadékos misztrál és a hideg légtömegeket mozgató északi szél, a tramontana, melyek főként ősszel és télen gyakoribbak, ezenkívül a nedvesebb, enyhe, délkeleti légáramlat, a sirokkó és a száraz, meleg áramlatokat hordozó déli szél, az ostro. A tengervíz sótartalma 37 g/l.

Hónapok I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Év
Középhőmérséklet (°C) 9,2 9,4 10,8 13,9 17,9 21,7 24,5 24,7 22,0 17,8 13,9 10,8 16,3

Óvárosa két részre tagolódik:

  • Punta di San Francesco – a város keleti partvidékéből kiinduló meredek, sziklás félsziget, melynek védelmében épült fel legrégibb, középkori városrésze. E műemlékekben gazdag városrészt szűk utcácskák, jellegzetes lépcsőzetek és az utcákon keresztülívelő boltozatok jellemzik.
  • Punta di Santa Croce – az északi partvidékből kiinduló félsziget illetve a Marina Piccola mögötti városrész a 19. században épült. Kikötője e félsziget északnyugati részén fekszik. A Marina Piccola-val szemben fekvő Santa Eufemia szigeten világítótorony található.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Vieste vidéke az újkőkorszak és bronzkor határán már lakott volt. Az ókorban Apeneste néven volt ismert, s a településről Klaudiosz Ptolemaiosz is említést tett feljegyzéseiben. A rómaiak idejében Veste néven volt ismert. A település névadója valószínűleg Vesta, a családi tűzhely, az otthon és a család istennője. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a szaracén kalózok többször is kifosztották. Védelmére a 12. században, II. Frigyes német-római császár építtetett egy erődöt. Az 1500-as években Turgut reisz csapatai fosztották ki és mészárolták le lakosságának nagy részét. A lakosság egy része a szikla tetején épült katedrálisban lelt menedékre. A sziklát azóta chianca amara-nak nevezik (magyarul: szomorú szikla) a véres esemény emlékére. Vieste a 10. századtól a 19. század közepéig püspöki szkehely volt.

2007 júliusában jelentős károkat okozó terjedelmes erdőtűz pusztított környékén. A hatóságok több ezer turistát menekítettek ki az érintett területről.

Demográfia[szerkesztés]

A lakosság számának alakulása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Bazilika. Az óváros déli részén levő háromhajós bazilikát a 11. század kezdetén építették, majd az évszázadok folyamán többször átépítették. Legrégibb épületrésze az északi homlokzat és bejárat. Rózsafüzér-kápolnájának oltárképe Manchelli alkotása 1581-ből. Belső terének festményei, díszítései főként a 17-18. századból származnak.
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom (olaszul Chiesa di San Giovanni Battista). Az óvárosban, a bazilika melletti templomot Alfanus építtette a 11. században, s a későbbi évszázadok folyamán többször átalakították.
  • Szent Ferenc tiszteletére szentelt kolostor és templom (olaszul Chiesa e convento di San Francesco). Az óváros keleti részén, a félsziget végén fekvő épületet a 15. században építették. Kezdetben a klarisszák kolostora. A török hódítók által a 15. század végén lerombolt épületet később újjáépítették. A 16. században a minoriták kolostora.
  • Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templom (olaszul Chiesa di San Lorenzo) a 12. századból.
  • Szent Mária tiszteletére szentelt templom (olaszul Chiesa di Santa Maria delle Grazie). A város déli részén levő templomot a 13. században építették.
  • Konstantinápolyi Szent Mária tiszteletére szentelt templom (olaszul Chiesa di Santa Maria di Costantinopoli). A kikötő közelében levő templomot a 17. század első felében építették.
  • A tengerparti halászat hagyományos faszerkezetű építménye, a Trabucco. A városban két helyen, a Szent Ferenc templomhoz közeli partmenti sziklákon és a kikötő mellett találhatóak.
  • Kagylómúzeum.
  • Kikötőjét északnyugat felől a tengerbe mélyen benyúló móló védi. Átlagos vízmélysége 3,5 m. Kikötőjében főként halászhajók és jachtok horgonyoznak. Ezenkívül a Tremiti-szigetekre tartó komphajó és a tengeri barlangok megtekintésére szakosodott turistahajók, motorcsónakok kiindulópontja. Rakpartján halpiacot is tartanak.
  • Világítótornya a Marina Piccolával szembeni Santa Eufemia szigeten áll. A létesítményt 1867-ben építették. Működtetését 1997-ben automatizálták.
  • Az óváros déli tőszomszédságában, a partvidékből kiemelkedő, a város jelképévé vált, 25 m magas mészkőtömb, a Pizzomunno. A fehér mészkőtömbhöz egy középkori legenda fűződik: Élt e városban egy szerelmespár, Pizzomunno a halászlegény és szerelmese, a szépséges Cristalda. Pizzomunno nap mint nap kihajózott a tengerre, s az egyik napon szirének bukkantak fel a habokból, énekükkel csábítgatva a halászlegényt, de annak oly nagy volt vonzalma Cristalda iránt, hogy visszautasította a szirének közeledését, akik még víz alatti birodalmuk királyi trónját is felajánlották neki. Aztán egy éjszaka, mikor a szerelmespár egy parthoz közeli szigetecskén találkozott, a szirének féltékenységükben szörnyű tettet követtek el. Magukkal ragadták a tenger mélyére Cristaldát. Pizzomunno utánuk eredt, de nem lelt kedvesére. Pizzomunnot másnap hajnalban halászok találták meg, bánatában kősziklává válva a tengerparton, mely kőszikla azóta nevét viseli.
  • Strandok. Az óvárostól délre fekvő partvidékén, a Pizzomunno mészkőtömbtől kezdődően hosszú homokstrand húzódik. Északnyugati partvidékét a San Lorenzo strand szegélyezi.

Gazdasága[szerkesztés]

Jelenkori gazdaságának alappillére az idegenforgalom. A várost évente több mint 1 millió személy látogatja meg. Mezőgazdaságának legjelentősebb terméke az olívaolaj, melynek termőterülete meghaladja a 2000 hektárt. Halászatának gazdasági szerepe csökkenő tendenciát mutat. A halász-zsákmány legjelentősebb részét a szardellafélék teszik ki, ezenkívül a szardínia, tonhal, makréla, spratt szintén gyakori.

Híres emberek[szerkesztés]

Képtár[szerkesztés]

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Istituto Nazionale di Statistica

További információk[szerkesztés]