Vörhenyes fecske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vörhenyes fecske
Golondrina dáurica Cecropis daurica 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Fecskefélék (Hirundinidae)
Alcsalád: Valódi fecskeformák (Hirundininae)
Nemzetség: Hirundinini
Nem: Cecropis
Faj: C. daurica
Tudományos név
Cecropis daurica
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Hirundo daurica

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vörhenyes fecske témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörhenyes fecske témájú médiaállományokat és Vörhenyes fecske témájú kategóriát.

A vörhenyes fecske (Cecropis daurica) a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezés[szerkesztés]

Eredetileg a Hirundo nembe sorolták Hirundo daurica néven.[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Európa déli részétől, Ázsián keresztül Japánig honos. Telelni Afrikába és Indiába vonul. Kóborló példányai eljutottak Ausztráliába is.

Alfajai[szerkesztés]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16-18 centiméter, testtömege 18-21 gramm. Feje teteje és háta kékesfekete, tarkója és farcsíkja vörösessárga. A torka, melle és hasi része sárgásfehér. Farka hosszú és villás. Lassabban repül mint a sarlósfecske és jobban igénybe veszi a meleg levegő felhajtóerejét.

A földön
és a levegőben

Életmódja[szerkesztés]

A levegőben kapja el rovarokból álló táplálékát.

Szaporodása[szerkesztés]

Víz közelében lévő hidak alá, barlangokban, kőfalakon, ritkábban épületekre építi fészkét. A nedves agyagból formázza bejárat után kiöblösödő költőhelyét, melynek a hossza a félmétert is elérheti. Fészekelja 3-6 tojásból áll, melyen 11-16 napig kotlik.

A fészke a bejárattal
és fehér tojásai

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon ritka tavaszi és nyári vendég.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2016. november 6.)
  2. ^ a b c A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2016. november 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]