Ugrás a tartalomhoz

Fodor András (költő)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Fodor András (egyértelműsítő lap).
Fodor András
1983-ban
1983-ban
SzületettFodor Andor
1929. február 27.
Kaposmérő
Elhunyt1997. június 27. (68 évesen)[1]
Fonyód
Állampolgárságamagyar
HázastársaMátis Sarolta (1933-2022)
Gyermekeikét gyermek:
  • Dávid (1961)
  • János (1969)
Szülei
  • Fodor József (1885-1943)
  • Lieber Etelka
Foglalkozása
Tisztségealelnök (1981–1986, Magyar Írószövetség)
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1951, könyvtártudomány, ruszisztika)
Kitüntetései
Lista
SírhelyeFarkasréti temető (10/1-1-74)[2][3]
Írói pályafutása
Jellemző műfajokvers, esszé
Első műveHazafelé (versek, 1955)
Hatottak ráTakáts Gyula, Fülep Lajos
Fodor András aláírása
Fodor András aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor András témájú médiaállományokat.

Fodor András (1947-ig: Fodor Andor) (Kaposmérő, 1929. február 27. – Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, könyvtáros.

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Fodor József (1885–1943)[4] és Lieber Etelka voltak.[5] Kaposváron érettségizett 1947-ben, gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképző, az Eötvös Kollégium tagja lett, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Az Eötvös Kollégiumban barátkozott össze életre szólóan Colin Mason angol zenetudósjelölttel, a későbbi Bartók-kutatóval. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz szakos diplomát.

1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949–1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954–1956 között a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. 1957-től szabadfoglalkozású író lett. 1958-ban kiadott második kötetét politikai jellegű bírálat érte, emiatt 2-3 évre újra kiszorult az irodalmi életből. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs szerkesztője. 1981–1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt.

Fodor András "A bábu vére" c. kötetének dedikált címlapja 1978-ból
Fodor András sírja Budapesten. Farkasréti temető: 10/1-1-74.

Magánélete

[szerkesztés]

1953-ban házasságot kötött Mátis Saroltával. Két fiuk született: Dávid (1961) és János (1969).[5]

Munkássága

[szerkesztés]

Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Zenéről írt tanulmányai és Igor Stravinskyról szóló könyve mellett 1959–1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Stravinsky, Anton Webern, Witold Lutosławski és a kortárs magyar szerzők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető Edgard Varèse-, Olivier Messiaen-, John Cage-, Karlheinz Stockhausen-, Iannis Xenakis-műveket. Évtizedeken át szervezte a budapesti FÉSZEK Művészklub irodalmi és társművészeti estjeit.

Művei

[szerkesztés]
  • Hazafelé; Magvető, Bp., 1955
  • Józan reggel (versek, 1958)
  • Tengerek, dombok (versek, 1961)
  • Fordul az ég (versek, 1964)
  • Arcom útjai (versek, 1967)
  • A csend szólítása (válogatott versek, 1969)
  • Másik végtelen (versek, 1971)
  • Szólj költemény. József Attila élete és költészete (tanulmány, 1971)
  • Kettős rekviem; Szépirodalmi, Bp., 1973 (Mikrokozmosz füzetek)
  • A nemzedék hangján (tanulmány, 1973)
  • Könyvtárosok véleménye az "Új Könyvek"-ről; OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ; Bp., 1973
  • A barátság bére (versek, 1974)
  • Igor Stravinsky (tanulmány, 1976)
  • Pályakezdő költők, 1-2.; szerk. Fodor András; Magyar Írók Szövetsége, Bp., 1976–1981
  • A barátság bére. Tizenkét vers; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1977
  • Vallomások Bartókról (esszék, versek, 1978)
  • A bábu vére (versek, 1978)
  • Kélt újra jel. Válogatott versek. 1947–1977; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Futárposta (esszék, 1980)
  • Így élt József Attila (életrajz, 1980)
  • Magunkat zengeni (versek, 1980)
  • Drugata bezkrajnoszt (válogatott versek bolgár nyelven, 1981)
  • Kőnyomat (versek, 1982)
  • Magyar szépirodalom. 1945–1979; összeáll., szerk. Simon Zoltán nyomán Fodor András, Táborossy Zoltán, Vajda Kornél; NPI–OSZK KMK, Bp., 1982 (Könyvtári kis tükör)
  • Szó, zene, kép (válogatott és új esszék, 1983)
  • Somogyi krónika, szövegtervezet egy oratóriumhoz (összeállította, 1984)
  • Reményfutam (versek, 1985)
  • Ezer este Fülep Lajossal, 1-2.; Magvető, Bp., 1986
  • Sárközi lány; s.n., s.l., 1986
  • Elveszett évszak (versek, 1987)
  • ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Ny., Gyoma, 1988
  • Pünkösdi hírnök. Válogatott versek, 1944–1987; Magvető, Bp., 1989
  • Szülöttem föld (visszaemlékezések, tanulmányok, kritikák, 1990)
  • A Kollégium. Napló, 1947–1950; Magvető, Bp., 1991
  • Meggyfa (versek, 1992)
  • A révkalauz lámpái (esszék, 1994)
  • A hetvenes évek, 1-3.; Helikon, Bp., 1995–1996
    • Napló 1970–1972
    • Napló 1973–1974
    • Napló 1975–1979
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • Megyek magam (versek, 1996)
  • Cingár Herkules. Emlékezés Fábián Zoltánra (szerkesztette: Mátis Líviával, 1996)
  • Szomjúság zenére (esszék, 1997)
  • Fodor András és Barcs János költők levelezése, 1967–1997; sajtó alá rend., szerk. Barcs János; Uránusz, Bp., 2000
  • A somogyi diák. Napló 1945–1947; Pro Pannonia, Pécs, 1999 (Pannónia könyvek)
  • Kései rádöbbenés (hátrahagyott versek, 2001)
  • "... hűséges baráti ölelésemet küldöm...". Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947–1994; összeáll., jegyz., utószó Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek)
  • Veress Sándor László; szöv. Fodor András, Gerzson Pál, Wehner Tibor; Paletta, Bp., 2005
  • Fodor András és Takáts Gyula levelezése, 1948–1997; jegyz., névmutató, szerk. Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése I. (2008)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése II. (2008)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése III. (2008)
  • Különös szép hajsza (összegyűjtött versek I., 1946–1976, 2013)
  • A párbeszéd oltalma (összegyűjtött versek II., 1977–1997, 2013)
  • Kulcsolt vállak tengelye (összegyűjtött esszék I.) (2014)
  • Megfejtett párhuzamok (összegyűjtött esszék II.) (2015)
  • Utam a zenéhez (összegyűjtött esszék III.) (2016)
  • Egy film hiányzó képei (összegyűjtött esszék IV.) (2018)

Műfordításai

[szerkesztés]
Emléktáblája egykori lakhelyén (VI. ker., Révay köz 4)

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Édesapja gyászjelentése. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
  5. ↑ a b Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997
  • Csűrös Miklós: Fodor András. Akadémiai Kiadó, 1979. ISBN 963-05-1888-0
  • Csűrös Miklós: Emlékeinkből jövőt emelek. Somogy Megyei Könyvtár, 1989 ISBN 963-7551-96-4
  • „A működés több, mint a lét”. Fodor András emlékezete; vál., szerk. Kelemen Lajos és Szeredy Ádám; Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság–Kortárs, Kaposvár–Bp., 1997
  • Fodor András emlékezete; Somogy Megyei Közgyűlés–Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 1999
  • Konok idő. Fodor András emlékezete; vál., szerk., összeáll. Domokos Mátyás és Lakatos András; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fodor_András_(költő)&oldid=27586122”