Fodor András (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fodor András
Fodor András.jpg
Élete
Született 1929. február 27.
Kaposmérő, Magyarország
Elhunyt 1997. június 27. (68 évesen)
Fonyód, Magyarország
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Fodor József (1885-1943)
Lieber Etelka
Házastársa Mátis Sarolta (1933-)
Gyermekei Dávid (1961)
János (1969)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek, esszék
Első műve Hazafelé (versek, 1955)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1956, 1973, 1981)
Radnóti-díj (1975)
SZOT-díj (1983)
Kossuth-díj (1992)
Hatottak rá Takáts Gyula, Fülep Lajos
Fodor András aláírása
Fodor András aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor András témájú médiaállományokat.

Fodor András (1947-ig: Fodor Andor) (Kaposmérő, 1929. február 27.Fonyód, 1997. június 27.) Kossuth-díjas magyar költő, esszéíró, könyvtáros.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Fodor József (1885-1943)[1] és Lieber Etelka voltak.[2] Kaposváron érettségizett 1947-ben, gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Az Eötvös Kollégiumban barátkozott össze életre szólóan Colin Mason angol zenetudósjelölttel, a későbbi Bartók-kutatóval. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szerkesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz szakos diplomát.

1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949-1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954-1956 között a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. 1957-től szabadfoglalkozású író lett. 1958-ban kiadott második kötetét politikai jellegű bírálat érte, emiatt 2-3 évre újra kiszorult az irodalmi életből. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki kiadvány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs szerkesztője. 1981-1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt.

Fodor András "A bábu vére" c.kötetének dedikált címlapja 1978-ból
Fodor András sírja Budapesten. Farkasréti temető: 10/1-1-74.

Magánélete[szerkesztés]

1953-ban házasságot kötött Mátis Saroltával. Két fiuk született: Dávid (1961) és János (1969).[2]

Munkássága[szerkesztés]

Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Zenéről írt tanulmányai és Igor Stravinskyról szóló könyve mellett 1959-1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Stravinsky, Anton Webern, Witold Lutosławski és a kortárs magyar szerzők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető Edgard Varèse-, Olivier Messiaen-, John Cage-, Karlheinz Stockhausen-, Iannis Xenakis-műveket.

Művei[szerkesztés]

  • Hazafelé (versek, 1955)
  • Józan reggel (versek, 1958)
  • Tengerek, dombok (versek, 1961)
  • Fordul az ég (versek, 1964)
  • Arcom útjai (versek, 1967)
  • A csend szólítása (válogatott versek, 1969)
  • Másik végtelen (versek, 1971)
  • Szólj költemény. József Attila élete és költészete (tanulmány, 1971)
  • Kettős rekviem (versek, 1973)
  • A nemzedék hangján (tanulmány, 1973)
  • Könyvtárosok véleménye az "Új Könyvek"-ről; OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központ; Bp., 1973
  • A barátság bére (versek, 1974)
  • Igor Stravinsky (tanulmány, 1976)
  • Pályakezdő költők, 1-2.; szerk. Fodor András; Magyar Írók Szövetsége, Bp., 1976-1981
  • A barátság bére. Tizenkét vers; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1977
  • Vallomások Bartókról (esszék, versek, 1978)
  • A bábu vére (versek, 1978)
  • Kélt újra jel. Válogatott versek. 1947-1977; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Futárposta (esszék, 1980)
  • Így élt József Attila (életrajz, 1980)
  • Magunkat zengeni (versek, 1980)
  • Drugata bezkrajnoszt (válogatott versek bolgár nyelven, 1981)
  • Kőnyomat (versek, 1982)
  • Magyar szépirodalom. 1945-1979; összeáll., szerk. Simon Zoltán nyomán Fodor András, Táborossy Zoltán, Vajda Kornél; NPI–OSZK KMK, Bp., 1982 (Könyvtári kis tükör)
  • Szó, zene, kép (válogatott és új esszék, 1983)
  • Somogyi krónika, szövegtervezet egy oratóriumhoz (összeállította, 1984)
  • Reményfutam (versek, 1985)
  • Ezer este Fülep Lajossal, 1-2. (naplóregény, 1986)
  • Sárközi lány; s.n., s.l., 1986
  • Elveszett évszak (versek, 1987)
  • ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Ny., Gyoma, 1988
  • Pünkösdi hírnök. Válogatott versek, 1944-1987; Magvető, Bp., 1989
  • Szülöttem föld (visszaemlékezések, tanulmányok, kritikák, 1990)
  • A Kollégium (Napló, 1947-1950) (1991)
  • Meggyfa (versek, 1992)
  • A révkalauz lámpái (esszék, 1994)
  • A hetvenes évek; Helikon, Bp., 1995-1996
  • Tóth László: Szó és csend. Tizenegy beszélgetés. Csiki László, Fodor András, Géczi János, Kukorelly Endre, Petőcz András, Somlyó György, Tornai József, Tőzsér Árpád, Vasadi Péter, Vörös István, Zalán Tibor; JAMK–Új Forrás Szerk, Tatabánya, 1996 (Új Forrás könyvek)
  • Megyek magam (versek, 1996)
  • Cingár Herkules. Emlékezés Fábián Zoltánra (szerkesztette: Mátis Líviával, 1996)
  • Szomjúság zenére (esszék, 1997)
  • Fodor András és Barcs János költők levelezése, 1967-1997; sajtó alá rend., szerk. Barcs János; Uránusz, Bp., 2000
  • A somogyi diák (Napló 1945-1947) (2000)
  • Kései rádöbbenés (hátrahagyott versek, 2001)
  • "... hűséges baráti ölelésemet küldöm...". Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947-1994; összeáll., jegyz., utószó Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2005 (Pannónia könyvek)
  • Veress Sándor László; szöv. Fodor András, Gerzson Pál, Wehner Tibor; Paletta, Bp., 2005
  • Fodor András és Takáts Gyula levelezése, 1948-1997; jegyz., névmutató, szerk. Pintér László, előszó Tüskés Tibor; Pro Pannonia, Pécs, 2007 (Pannónia könyvek)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése I. (2008)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése II. (2008)
  • Fodor András és Tüskés Tibor levelezése III. (2008)
  • Különös szép hajsza (összegyűjtött versek I.) (2013)
  • A párbeszéd oltalma (összegyűjtött versek II.) (2013)
  • Kulcsolt vállak tengelye (összegyűjtött esszék I.) (2014)
  • Megfejtett párhuzamok (összegyűjtött esszék II.) (2015)
  • Utam a zenéhez (összegyűjtött esszék III.) (2016)

Műfordításai[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakhelyén (VI. ker., Révay köz 4)

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Édesapja gyászjelentése
  2. a b Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda 1996, Biográf Kiadó, 1997
  • Csűrös Miklós: Fodor András. Akadémiai Kiadó, 1979. ISBN 963-05-1888-0
  • Csűrös Miklós: Emlékeinkből jövőt emelek. Somogy Megyei Könyvtár, 1989 ISBN 963-7551-96-4
  • "A működés több, mint a lét". Fodor András emlékezete; vál., szerk. Kelemen Lajos és Szeredy Ádám; Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság–Kortárs, Kaposvár–Bp., 1997
  • Fodor András emlékezete; Somogy Megyei Közgyűlés–Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság, Kaposvár, 1999
  • Konok idő. Fodor András emlékezete; vál., szerk., összeáll. Domokos Mátyás és Lakatos András; Nap, Bp., 2000 (Emlékezet)

További információk[szerkesztés]