Füzesabony
| Füzesabony | |||
 | |||
| Római katolikus plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Füzesabonyi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Nagy Csaba | ||
| Irányítószám | 3390 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7170 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 162,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 46,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 20° 24′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 04″, k. h. 20° 24′ 32″ | |||
 Füzesabony
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Füzesabony weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Füzesabony témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Füzesabony város Heves megye keleti részén, az Alföld északi peremvidékén. A Füzesabonyi járás központja. Közlekedési csomópont mind közúton, mind vasúton.
Fekvése
Közlekedési csomópont, itt találkozik a 3-as, a 33-as főút és az M3-as autópálya. A füzesabonyi vasútállomás összeköti a 80-as (Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely), a 108-as (Füzesabony–Debrecen) és a 87a-s (Füzesabony–Eger) vasútvonalat.
Története
A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995-96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt.[2] Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.
1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.
1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves megye ötödik legnépesebb települése.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 7823 | 7707 | 7412 | 7190 | 7170 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
A város főbb látnivalói a következők:
- Keresztelő Szent János-templom
- I. világháborús emlékmű
- Helytörténeti gyűjtemény
- Trianon-emlékmű
- Vasútállomás, Pfaff Ferenc tervezte
- Pusztaszikszó, Szent Vendel-kápolna.
Képek
-
-
-
Füzesabony, vasútállomás -
Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona -
A Református templom
Híres emberek
- Itt született 1946. július 18-án Holczreiter Sándor olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő.
- Itt született 1911. szeptember 24-én Belon Gellért pécsi segédpüspök.
- Itt született 1913. február 8-án Dr. Gál István piarista szerzetespap, tanár.
- Itt töltötte kora gyermekkorát Koncz Zsuzsa énekesnő.
Források
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- Belon Gellért emlékkönyv
- Piarista Gimnázium honlapja
Külső hivatkozások
- Füzesabony honlapja
- Városi Televízió Füzesabony
- Remenyik Zsigmond Gimnázium
- Rádió Füzes A Város hangja
- Magda Henrietta:Füzesabony története a régészeti leletek tükrében, 1998, Budapest
- Légi felvételek - Füzesabony
| Kerecsend | Maklár | Szihalom |
| Kál |
|
Mezőszemere |
| Erdőtelek | Dormánd | Mezőtárkány |
