Baj
| Baj | |||
 | |||
| Baj katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Tatai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Schunder Tibor[1][2] | ||
| Irányítószám | 2836 | ||
| Körzethívószám | 34 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2888 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Népsűrűség | 135,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 21,12 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 38′ 58″, k. h. 18° 21′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 58″, k. h. 18° 21′ 41″ | |||
 Baj
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Baj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Baj (németül Woj, illetve Wallern) község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai járásban. 2016-ban 2854 lakosa volt.
Fekvése
Baj a Gerecse nyugati lábánál, Tata Tóvárosi városrészének közvetlen keleti szomszédságában található. A szomszédos várossal a Baji út köti össze, mely a Petőfi Sándor utcában folytatódik és hossza (a község központjáig) 2,7 km. Baj közúton csupán Tatán keresztül közelíthető meg, távolsága a megyeszékhelytől 12 km. Tóvároskert megállóhely távolsága a község központjától 1,3 km. A sárga turistajelzés Baj főterén kezdődik és a Gerecse túraútvonalai felé teremt kapcsolatot; a Tatabányához tartozó Koldusszállásig vezet.
Baj 21,13 km²-es községterületének 2/3-át a Gerecse erdőségei foglalják el. Nyugatról Tatával, délről Vértesszőlőssel, keletről Vértestolnával, északkeletről rövid szakaszon Tardossal, északról a Tatához tartozó Agostyánnal, északnyugaton pedig (szintén rövid szakaszon) Szomód községgel határos. Keleti határát az Öreg-Kovács és a Szénás-hegy keleti lejtője alkotja, Tatával közös határának egy-egy része pedig az Agostyáni úttal, illetve a Budapest-Bécs vasúti fővonallal párhuzamos.
Baj enyhén hullámos térszínre települt, keletről vízfolyásokkal felszabdalt, lösszel borított dombvidék övezi, itt alakult ki a baji szőlőhegy. Ettől keletre a Gerecse meredeken emelkedik és felszínre kerül a hegység mészkőtömege (Lábas-hegy, Kecske-hegy, Meszes-bükk), majd a Málhás-árok után az Öreg-Kovács 554 méterig emelkedő fennsíkja következik. A falutól délre hullámos homokfelszín húzódik a vasútvonalig, melynek nagy része gazdaságilag gyenge értékű terület, ezért itt legelőterület illetve katonai lőtér létesült. A Tatára vezető út mentén a felszín alatt vastag agyagréteg található, melyet a tatai tégla- és cserépgyárak dolgoznak fel. A község északi részét homokfelszín, valamint löszön kialakult mezőségi talaj borítja, utóbbin szántóföldi művelés, illetve szőlő- és gyümölcstermesztés folyik.
Hely- és dűlőnevek[4]
- Budáni-hegy (Steinbruch) - a baji szőlőhegy középső része, a falu központjával egy vonalban, magyar nevét az egykori budai országútról, német nevét pedig a valaha itt működő kőbányáról kapta.
- Bükk-völgy - a völgyet zömmel bükk borítja. Itt halad a piros turistajelzés útja a Pusztatemplomtól Vértesszőlős felé.
- Grófi-kút - kút a Málhás-árok alsó végénél.
- Hideg-kút - kút a tata-tarjáni országút közelében, a piros turistajelzés mellett. Nevét hideg vizéről kapta.
- Homok-dűlő - a központi belterülettől közvetlenül délre eső határrész.
- Kappan-bükk (Khappen-bükk, 534 m) - az Öreg-Kovács fennsíkjának déli kiemelkedése. Tetejét sapkaszerűen bükk borította, innen származik az elnevezése.
- Kecske-hegy (Ziegenberg) (384 m)
- Kereszt-hát (428 m) - a Pusztatemplomtól északnyugatra emelkedő hegy.
- Kis-hegy - a baji szőlőhegy része, a Kecske-hegy közvetlen folytatása. A környező hegyek közül ez a legalacsonyabb, innen kapta a nevét.
- Közép-dűlő (Greibenacker) - a határrész közepén fekszik, német neve az egykori téglagyári gödrökre utal. Később a katonai gyakorlótér része lett.
- Lábas-hegy - a Gerecse nyugati peremén fekszik, közvetlen folytatása a szőlőhegy. Védett erdőrész.
- Ló-kút - kút a Bükk-völgy felső részén. Itatáskor oldala beszakadt és egy ló belecsúszott a kútra, azóta nem használják itatásra.
- Málhás-árok - a Pusztatemplomtól az Öreg-Kovács fennsíkjának nyugati oldalában húzódó völgy.
- Meszes-bükk - az Öreg-Kovács fennsíkjának nyugati lejtőjének erdőrésze. A hegy oldalában mészkősziklák vannak, a csúcs felé bükkös erdő húzódik.
- Öreg-Kovács (Altschmied, 554 m) - a Nyugati-Gerecse legmagasabb hegye. Mátyás király és az öreg szénégető mondája fűződik a hegyhez. Kovácsi régi, már elpusztult Árpád-kori település volt, amely a település keleti határán feküdt. Neve 1364-ben tűnt fel az oklevelekben, egy királyi ember, Marco de Koacy nevében. 1366-ban olyan faluként említik amely Tardostól délre, Tardos és Tolna közt feküdt, mint Agostyán keleti szomszédja. Az egykori település nevét az Öreg Kovács-hegy elnevezése őrzi.
- Pusztatemplom - Az Öreg-Kovács nyugati oldalán, Haláp középkori település feltételezett helyén található templomrom (más néven Kovácsi templomrom). Közelében található a Baji vadászház.
- Sánc-hegy (160 m)[5] - a Bécs-Budapest vasútvonal és az 1-es főút mellett, a vértesszőlősi határ szomszédságában található határrész. A falutól délre található hullámos homokfelszín legmagasabb kiemelkedése.
- Sikár-hegy - a baji szőlőhegy legészakabbi határrésze, az agostyáni határ szomszédságában. Nevének eredete ismeretlen.
- Simon halála - erdőrész, a Meszes-bükk déli folytatása. Orvvadászok itt lőtték agyon a Simon nevezetű erdészt.
- Szénás-hegy v. Széna-hegy (549 m) - az Öreg-Kovács fennsíkjának központi kiemelkedése. Jó minőségű erdei kaszálójáról kapta a nevét.
- Szentandrási-hegy - a baji szőlőhegy legdélebbi része, nevét a szőlők védőszentjéről, Szent Andrásról kapta, akinek kőszobrot is állítottak itt. Folytatása a Szent András-dűlő és a vértesszőlősi határ közelében a Szent András-tó.
- Vizes-bükk - erdőrész az Öreg-Kovács fennsíkján, vizenyős terület, bükkös borítja.
Története
A település és környéke ősidők óta lakott hely. Határában bronzkori telepet, kelta sírt is találtak.
Első írásos említése 1228-ből való Bay néven. A falu neve az ótörök gazdag (bey) szóból ered. A 13-14. században a Garai család birtoka volt. 1408-as oklevelében Baj Garai Miklós nádor birtoka, melyet 1461-ben Garai (László fia) Jób a nagyatyja Miklós nádor által a budai Nagy-Boldogasszony egyháza mellett temetkezési helyül épített, s Mindenszentek tiszteletére szentelt kápolnának hagyományozott.
A török hódoltság idején elnéptelenedett, ekkor pusztult el a vele szomszédos, de mára már Baj területére eső Haláp Árpád-kori település is. Az 1533-as összeírás Bajt is lakatlan településként említi. 1622-ben református vallású magyarokkal telepítették újra a települést, mely 1623-ban 4, 1689-ben pedig 3/4 porta után adózott. 1683-ban a török ismét felégette Bajt.[6]
A 18. század elején az Esterházy család birtoka lett a falu, a Habsburg-párti Esterházy József 1715-1720 között elüldözte Baj református lakosságát és 1730-ban Moson vármegyei birtokairól katolikus vallású német telepeseket költöztetett ide.
Baj községi szervezete 1742-ben alakult meg, első német nyelvű pecsétje 1745-ből maradt fent. 1784-ben már volt temploma is, az 1784-87-es összeíráskor 738 lakosa volt. A 19. században a falu gazdasági fejlődésnek indult, nagy kiterjedésű szőlői és híres bortermelése volt. Az Esterházy-uradalom mintagazdaságot és nagy pincészetet működtetett itt, 1860-tól pedig gőztéglagyár is üzemelt Bajon. A pincészet nevezetessége volt az 1832-ben készült 2150 akós óriáshordó. 1910-ben megalakult a helyi Hangya-szövetkezet.
A két világháború közötti időszakban Baj továbbra is német többségű község volt, melynek kéttantermes iskolája és saját könyvtára is volt. 1926-tól Német Népművelési Egylet, 1929-től önkéntes tűzoltóegyesület, 1942-től gazdakör is működött Bajon. A község villamosítása már az 1920-as években megkezdődött.
A háborús események következményeként 1944 decemberében, illetve 1945 január közepén sokan elmenekültek a községből.
A második világháború harcai 1945. március 20-án értek véget Bajon. 1946-tól a német lakosság egy részét kitelepítették, helyükre szülőföldjük elhagyására kényszerített szímői magyarok érkeztek. 1948-ban Bajon alakult meg az első termelőszövetkezet a mai Komárom-Esztergom megye területén. Az 1970-es évek végén egyesült a szomódi és tardosi termelőszövetkezetekkel Gerecse TSz néven (a téesz 1992-ben vált szét).
A második világháború után létesült Baj határában a szovjet déli hadseregcsoport laktanyája és lőtere, mely mellett kisebb lakótelepet is építettek.
Az 1956-os forradalom idején, október 27-én sortűz dördült el a laktanyánál, amely azonnal kioltotta nyolc bányász életét és megsebesített több, mint tízet.
Baj 1945-ig Komárom vármegye Tatai járásához tartozott. A járás megszűnése után, 1975-1988 között Tata városkörnyékéhez tartozott. 1984 őszén népszavazás utasította el Baj Tatához csatolását és továbbra is önálló tanácsú község maradt.[7]
A vezetékes ivóvízhálózat 1957-ben épült ki Bajon. 1992-1994 között a községben kiépült a teljes szennyvízhálózat és a gázvezeték-rendszer.
Népesség
A 2011-es népszámláláskor Baj lakónépessége 2784 fő volt. A lakosság 13,7%-a vallotta magát német nemzetiségűnek; 64,0% római katolikus, 10,0% református vallású volt.
Az egyetlen lakott külterületen, a Szőlőhegyen 51 lakást, 32 nem lakott üdülőt és 135 állandó lakost írtak össze.
Baj lakossága 1990 óta növekvő tendenciát mutat; míg 1990-ben 2064, 2001-ben 2618, 2009-ben 2838, 2016-ban már 2854 fő volt az állandó lakosság száma.[8]
Önkormányzat
A község tanács 1950-ben, az önkormányzat 1990-ben alakult meg. 1995 eleje óta Bajon német kisebbségi önkormányzat (5 fő) működik. A polgármester (2010-ben) Schunder Tibor, a képviselőtestület (az alpolgármesterrel együtt) 9 tagú.
A község címere kék színű pajzs, melyen aranyszínű bőségszaru látható. A szaru nyílásából egy szőlőlevél bújik elő, valamint egy kilenc szemből álló szőlőfürt.[9]
Oktatás, egyházi élet, kultúra
A községben általános iskola (Szent István Általános Iskola) és óvoda (1899 óta) egyaránt működik. Baj első iskolája 1770-1774 között épült, egytantermes, egy tanítós, német nyelvű iskola volt. Az 1920-as években kéttantermes, két tanerős római katolikus iskolája volt a falunak. A mai nyolctantermes iskolaépület 1989-1990 során épült meg.
Vallási szempontból a lakosság többsége római katolikus, az egyházi közigazgatás szempontjából, a település a Győri egyházmegye tatai espereskerületéhez tartozik, s mint ilyen, az egész egyházmegye legkeletibb fekvésű településeinek egyike. A település a Győri egyházmegye határán fekszik, és határos a Székesfehérvári,- és az Esztergom-budapesti egyházmegyekkel is. A környező települések közül Tata, Agostyán, Szomód, és Vértestolna a győri, Vértesszőlős a Székesfehérvári egyházmegye, Tardos pedig az Esztergom-budapesti főegyházmegye fennhatósága alá tartozik.
Hagyományosan minden év április 22.-n, dalostalálkozó keretében emlékeznek meg az 1745-ben, a településre érkezett Sváb ősökre. Május 25.-n, a szőlőtermesztők, és borászok védőszentje, Szent Orbán napján, a Szőlőhegyen adnak hálát a gazdák, és szeptemberben hagyományos szüreti felvonulást rendeznek; A település búcsúját október elején, Assisi Szent Ferenc-napját követő vasárnap tartják. A településen a katolikus vallás, és a sváb hagyományok egymást éltető kapcsolatban léteznek évszázadok óta. A hit, és a hagyományok összekapcsolódása folytán a mai napig fennmaradtak a községben olyan szakrális tradíciók, és Sváb hagyományok, melyeket minden évben megtartanak.
Gazdaság
Baj gazdasági életében sokáig meghatározó volt a mező- és erdőgazdálkodás (elsősorban a szőlőtermesztés és a bükkfa kitermelése), valamint a helyi agyagkészleteket feldolgozó téglagyártás. A 20. század során meghatározó lett az ingázás, az 1990-es években már a lakosság 4/5-e naponta ingázott a községen kívüli munkahelyére.
A községben az élelmiszeripart a Gerecse nyúl- és bárányvágóhíd képviseli.
Nevezetességei
- Szent Ferenc katolikus templom: Assisi Szent Ferencnek szentelt műemlék római katolikus temploma régebbi templom helyén épült 1764-1795 között copf stílusban, építője Fellner Jakab és Anton Gott volt. Berendezése 1790 körül készült, szintén copf stílusban.
- Az első világháborúban elesett 44 katona tiszteletére 1928-ban állították fel a Hősök emlékművét.
- A második világháború 48 baji áldozatának emlékművét 1994-ben állították.
- Az 1848-as és az 1956-os forradalom együttes emlékkopjafáját 1993-ban állították.
- A Közösségi Ház falán 2008-ban helyezték el a kitelepítettek és kiűzöttek kétnyelvű emléktábláját.
- Az óvoda régi épületének falán (Jókai Mór utca) két emléktáblát is elhelyeztek (1958-ban illetve 1999-ben).
- A baji vadászház közelében találhatóak a középkorban itt állt Ágoston-rendi kolostor romjai (Pusztatemplom v. Kovácsi templom), melyet az 1993 óta folyó ásatások tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma.
- Geistagi (látó hegyi) keresztút 2008-ban állított stációi, és a golgota.
- A Szőlőhegyen található az 1745-ben Fellner Jakab által épített uradalmi szőlőpince épülete.
- A Közösségi Ház udvarán látható egy 1760-ban készült fa szőlőprés.
- A Honfoglalás 1100. és az újratelepítés 250. évfordulójának emlékművét 1996-ban állították.
- 1991-1999 között, valamint 2008-tól ismét itt halad át a Kinizsi Százas teljesítménytúra.
Szakrális kisemlékek
- A község területén számos feszület található:
Képtár
-
Baj központjában -
Községháza -
Óvoda -
Posta -
Baj központja a katolikus templommal -
Tűzoltószertár -
Közösségi ház -
Régi faprés a Közösségi ház udvarán -
Egészségház -
Gyógyszertár -
A régi óvoda épülete -
Petőfi utca -
Petőfi utca -
Régi téglák az egykori baji téglagyárból (Petőfi u.) -
Régi házszám a Jókai utcában -
Jókai utca -
Hagyományos építkezés a Jókai utcában -
Béke utca -
Temető - ravatalozó
Szent Ferenc katolikus templom
Emlékművek és szakrális kisemlékek
-
Első világháborús emlékmű (részlet) -
Második világháborús emlékmű -
1848-as és 1956-os emlékkopjafa -
Honfoglalási és újratelepítési emlékmű -
Paulini Béla emléktáblája -
A kitelepítettek és meghurcoltak emléktáblája -
A templom előtt álló feszület -
Petőfi utcai útmenti feszület (1922) -
Temetői vörösmészkő nagykereszt -
Temetői vaskereszt (1924) -
Temetői fakereszt
,_Baj.jpg)
,_iron,_Baj.jpg)
Híres emberek
- Paulini Béla (1883-1945) - író, újságíró, a Gyöngyösbokréta néptáncmozgalom vezetője Bajon hunyt el. Emléktábláját 1981-ben helyezték el az új óvoda épületének falán.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Baj települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Baj Község. www.baj.hu. (Hozzáférés: 2018. június 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Komárom megye földrajzi nevei, Magyar nyelvtudományi társaság, Budapest, 1985
- ↑ A Gerecse turistatérképe, Cartographia, Budapest, 2004
- ↑ Baj Község. www.baj.hu. (Hozzáférés: 2018. június 10.)
- ↑ http://www.baj.hu/
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=29212
- ↑ http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-baj.shtml
Források
- Komárom-Esztergom megye kézikönyve, Alfadat-Ceba, 1997
