Teljesítménytúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A teljesítménytúra a természetjárás egy speciális ágazata, melynek során a szervezők által kijelölt útvonalat kell egy meghatározott időn belül végigjárni. A sikeres teljesítéshez a szintidő betartásán kívül az útvonalon elhelyezett ellenőrzőpontok érintése is szükséges. Ezt a menetlevélbe, a pontőrök által történő bejegyzések igazolják.

A teljesítménytúrák célja: a természetjárók fizikai teljesítőképességének, erőnlétének, állóképességének növelése, a rendszeres túratevékenységre való ösztönzés, és a szabadidő hasznos eltöltése.

Története[szerkesztés]

A magyar teljesítménytúrázás története 1980-ra nyúlik vissza, mikor a Kinizsi Természetbarát Egyesület Encián Magashegyjáró Szakosztályának öt tagja a nagyszombati százas túráról hazatérve úgy döntött, hogy a hazai természetjáró társadalommal is megismerteti a teljesítménytúrázás szépségeit. Egy évre rá, 1981-ben hirdették meg az első Kinizsi Százas teljesítménytúrát.

Az új sportág jó visszhangra talált, hatására az ország sok részén évről évre egyre többen hirdettek meg teljesítménytúrákat, némelyiken a résztvevők száma meghaladja az ezer főt.

Szolgáltatások[szerkesztés]

A teljesítménytúrák szervezői gyakran segítik a résztvevőket bizonyos szolgáltatásokkal, bár ezek eseményenként eltérőek. Tipikus ilyen szolgáltatások:

  • Útbaigazítás az ellenőrzőpontokon, a rosszul vagy bizonytalanul jelzett helyeken kiigazítás szalagozással, táblákkal vagy felragasztott feliratokkal
  • Frissítőpontok – leggyakrabban vajaskenyér vagy zsíroskenyér hagymával, alma, keksz, szőlőcukor, víz, illetve télen tea
  • Szállás a kiindulási és/vagy célpontban
  • Melegétel a célban
  • Szintidő mérése
  • Díjazás: általában kitűző vagy jelvény és emléklap vagy oklevél
  • Csomagszállítás, illetve -megőrzés
  • Tisztálkodási lehetőség biztosítása
  • Gyakran van szükség ideiglenes jelzések elhelyezésére is, például táblák vagy szalagok az útvonal mentén
  • A túraútvonal ellenőrzése és szükség esetén takarítása, az ideiglenes jelzések eltávolítása szintén a szervezők feladata

A menetlevél[szerkesztés]

A teljesítménytúra résztvevői a nevezési díj befizetésekor menetlevelet kapnak, ami általában ezeket az információkat tartalmazza:

  • A rendezőség elérhetőségét a rendezvény ideje alatt. Veszély esetén hívható telefonszámok.
  • A rendezvény által érintett településeken a busz- és vonatmenetrendek.
  • A túra útvonalának rövid leírása.
  • Térképvázlat
  • Szintmetszet
  • Az útvonal táv- és szintadatai táblázatos formában, feltüntetve az ellenőrző pontok nyitvatartását és a vízvételi lehetőségeket.
  • Az ellenőrző pontok érintését igazoló pecsétek helye is a menetlevélben található, általában a pecsételőhely nyitvatartásával együtt.

Mindezek mellett a menetlevél gyakran tartalmaz ismertetőt a szervező egyesület történetéről, a szervezés okáról, emléktúra esetén a felidézett személy életéről, munkásságáról. Egyes menetlevelekben számos hasznos tanácsot is olvashatnak a résztvevők (megfelelő ruházat, lábbeli stb.).

Teljesítménytúrázók minősítési rendszere[szerkesztés]

E rendszeres sporttevékenység népszerűsítése és méltó elismerése céljából a Teljesítménytúrázók Társasága évről évre meghirdeti az Év Teljesítménytúrázója címet és a Teljesítménytúrázók Minősítési Rendszerét. Pályázni a naptári évben teljesített túrákkal lehet, melyek pontértéke az adott túra hosszának és szintemelkedésének függvénye.

Teljesítménytúrák Magyarországon kívül[szerkesztés]

Közép-Európában több országban is elterjedt a teljesítménytúrázás, bár némileg eltérő szokásokkal.

  • Csehországban a teljesítménytúrák általában csak kevesebb ellenőrzőpontot tartalmaznak, általában csak 20-25 kilométerenként egyet

Külső hivatkozások[szerkesztés]