Az elveszett frigyláda fosztogatói

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az elveszett frigyláda fosztogatói
(Raiders of the Lost Ark)
Rendező Steven Spielberg
Producer Frank Marshall
Forgatókönyvíró Lawrence Kasdan
Főszerepben Harrison Ford
Karen Allen
Paul Freeman
Ronald Lacey
John Rhys-Davies
Denholm Elliott
Zene John Williams
Operatőr Douglas Slocombe
Gyártás
Gyártó Paramount Pictures
Lucasfilm
Nyelv angol
Időtartam 110 perc
Költségvetés 18 millió dollár[1]
Forgalmazás
Forgalmazó amerikai Paramount Pictures
magyar Mokép (mozi)
magyar UIP-Duna Film (VHS)
magyar InterCom (DVD)
Bemutató USA 1981. június 12.
magyar 1985. október 24.
Díj(ak) 4 Oscar-díj
1 BAFTA-díj
1 Grammy-díj
Korhatár amerikai PG
Bevétel amerikai $242 374 454[1]
Earth flag PD.jpg $384 140 454[1]
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

Az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark), más címén Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói, egy 1981-es amerikai kalandfilm Steven Spielberg rendezésében, George Lucas produceri közreműködésével és Harrison Ford főszereplésével. Az Indiana Jones-franchise első filmjében Indiana Jones a nácikkal száll szembe, akik a szövetség ládáját kutatják, seregeik legyőzhetetlenné tételéért. A lelőhelyét mutató medalion Indy egykori szerelme, Marion Ravenwood (Karen Allen) birtokában van. A film további szereplői Paul Freeman mint Indiana ellensége, a francia régész, Rene Belloq, John Rhys-Davies mint Indiana segítője, Sallah és Denholm Elliot Indy kollégája, Marcus Brody megformálójaként.

A film ötlete Lucastól származik, aki szerette volna elkészíteni az 1930-as és '40-es évek sorozatainak egy modern változatát. Spielberg a főszerepre rögtön Fordot ajánlotta, azonban Lucas ellenvetett, mivel nem akarta, hogy a színész rendszeresen összefüggésbe kerüljön a filmjeivel. Meggyőzte a rendezőt, hogy keressenek valaki mást, így Tom Selleck kapta meg a szerepet, akinek azonban végül le kellett mondania a feladatot a Magnum című televíziós sorozathoz fűződő elkötelezettsége miatt. A film alapvetően az Elstree Studiosban készült, a forgatás pedig magában foglalta La Rochelle-t, Tunéziát, Hawaiit és az Egyesült Államokat is 1980 júniusa és szeptembere között.

Mikor 1981. június 12-én a mozikba került, a 20 millió dollárból forgatott produkció hatalmas sikert aratott, könnyedén válva az év legnézettebb filmjévé több mint 384 millió dolláros bevétellel világszerte, egyúttal a mindenkori listán is előkelő helyet szerezve magának. Nyolc Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film kategóriában, s ebből négyet nyert el (legjobb hang, vágás, vizuális effektusok és díszlet). A közönség és a kritikusok körében egyaránt népszerűnek bizonyult tehát, s rövidesen két folytatása is készült, az Indiana Jones és a végzet temploma és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, amiket Az ifjú Indiana Jones kalandjai című tévéfilmsorozat követett. 2008-ban, huszonhét évvel a frigyláda után került a mozikba a negyedik film, amely az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága címet viseli.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiana Jones a termékenységi bálvány megszerzésén ügyködik

1936-ban, a perui dzsungelben a kincsvadász régész, Indiana Jones csapdákon átverekedve magát megszerez egy aranybálványt egy ősi templomban. Kijutva riválisa, Rene Belloq fogadja egy csoport hovitóval, a helybeli bennszülöttekkel. A körülvett és számban felülmúlt Jones arra kényszerül, hogy átadja az ereklyét Belloqnak, de sikerül eljutnia a rá váró hidroplánhoz, s így megszöknie vetélytársa és a vérszomjas törzs elől.

Az amerikai főiskolán, ahol Jones tanít, két katonai hírszerző keresi fel. Elmondják, a nácik a régész egykori professzora, Abner Ravenwood után kutatnak, hogy okkult hatalmat nyerjenek küldetésükhöz. Ravenwood a legnagyobb szakértője Tanisz ősi egyiptomi városának, amit újra felfedeztek a nácik és úgy hiszik, ez a szövetség ládájának lelőhelye, amit a zsidók alkottak a Tízparancsolat őrzésére. Jones úgy gondolja, hogy a nácik azért keresik Ravenwoodot, mert nála van Pálcájának csúcsdísze, ami elengedhetetlen a láda pontos helyének meghatározásához. Munkatársa, Marcus Brody egy legendával magyarázza, hogy a láda hatalma legyőzhetetlenné tehet bármilyen hadsereget.

A beeső napfény megvilágítja a Lelkek Kútja lelőhelyét

Jones Nepálba repül, ahol megtudja, hogy Ravenwood meghalt; lányánál s egyben Jones csalódott szeretőjénél, Marionnál van a csúcsdísz, amit medálként hord. Jones és egy Toht nevű szadista náci ügynök között zajló lövöldözés eredményeképpen Marion kocsmája leég. Toht tenyerébe beleég a tűztől felforrósodott medál egyik oldala, de megszerezni nem tudja. A csetepaté után menekülniük kell, Marion úgy dönt, Indyvel tart. Kairóban találkoznak Sallah-val, egy képzett egyiptomi ásatóval, aki elmondja, hogy a nácik Belloq segítségével ásnak a láda vélt lelőhelyén. A náci kémek elrabolják Mariont és úgy intézik, hogy Jones halottnak higgye. Később Sallah és Jones megfejtik a csúcsdíszbe vésett írást. A fordításuk alapján rájönnek, hogy a nácik rossz helyen használták Rá Pálcáját, s így rossz helyen ásnak.

Indy és Sallah kiemelik helyéből a frigyládát

Jones rátalál Marionra egy sátorban az ásatások területén, ám biztosabbnak látja, ha nem szabadítja ki rögtön. Sallah-val beszivárognak az ásók közé, s egy kis csapattal elkezdik az ásást a megfelelő helyen. Néhány óra múltán ráakadnak az eltemetett Lelkek Kútjának tetejére. Jones a felfedezett templom aljára ereszkedik, ahol mérgeskígyók sokasága tekereg, s ez nagyon nincs ínyére a régésznek. Miután ő és Sallah kiemelik a ládát, Belloq és a nácik jelennek meg és elorozzák a tárgyat. Mariont Jones-hoz dobják a Kútba és a kőtetőt a helyére rakják. A szorult helyzetbe került párnak sikerül meglelnie a kiutat, s még éppen időben a felszínre érnek ahhoz, hogy a frigyládát Berlinbe szállító Luftwaffe repülő szárnyat a földön találják. Véletlenül felrobbantják a gépet, így a nácik teherautóval szállítják a ládát Kairóba, ahonnét majd hajóval jut el Berlinbe. Jones lóháton veszi üldözőbe a konvojt, ami a teherautót kíséri, s átvéve a jármű irányítását kereket old a ládával. Aznap este Jones és Marion elbúcsúznak Sallah-tól, s egy teherhajón indulnak Angliába a ládával.

A nácik egy eldugott szigeten teszik próbára a láda hatalmát
A láda isteni ereje megnyilvánul

Másnap reggel a Belloq és Dietrich náci tiszt parancsnoksága alatt álló tengeralattjáró megállásra bírja a hajót. Mariont és a Ládát magukhoz veszik, míg Jones titokban beszáll a tengeralattjáróba. Követi Belloq-ot és a ládát egy elszigetelt kanyonba, ahol a nácik azt tervezik, hogy próbára teszik az isteni tárgy hatalmát, mielőtt a Führernek ajándékozzák. Jones a láda szétlövésével fenyegetőzik, s követeli Marion szabadon eresztését, azonban Belloq tudja, hogy blöfföl, így a kalandor megadásra kényszerül. Marionnal együtt megkötözik, amíg Belloq és a nácik végrehajtják a láda szertartásos kinyitását. Szellemek emelkednek ki belőle; a nyitott tárgy természetfeletti erejét ismerő Jones figyelmezteti Mariont, hogy csukja be szemeit. A nácikat megsemmisíti a ládából kitárulkozó fantasztikus látvány, s a kétezer éves lelet egy mennydörgés kíséretében ismét lecsukódik.

Washingtonban a két hírszerző biztosítja a gyanakvó Jonest afelől, hogy „legjobb embereik” tanulmányozzák mélyrehatóan a frigyládát. Az ereklyét valójában faládába zárva egy hatalmas, számos hasonló faládát tartalmazó kormányzati raktárban helyezik el.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Indiana Jones
Kalandvágyó professzor és régész, aki gyakran indul veszélyekkel teli útra, hogy ritka leleteket gyűjtsön be. Kezdetben azt állítja, nem hisz a természetfelettiben, ám szkepticizmusa kihívás elé néz, mikor felfedezi a ládát. Spielberg javaslata volt Ford Jones szerepére, azonban Lucasnak először nem nyerte el tetszését az ötlet, mivel nem akarta, hogy Ford az ő „Bobby De Nirójává” váljon vagy „azzá a fazonná, akit minden filmembe belerakok”, amivel Martin Scorsesére utalt, aki gyakran dolgozott együtt Robert De Niróval.[2] Egy kevésbé ismert színészt képzelt el főhősnek, s meggyőzte alkotótársát, hogy segítsen neki a keresésben. A meghallgatott színészek között volt Tim Matheson, Peter Coyote, John Shea és Tom Selleck. Selleckre esett a választás, azonban ő végül nem tudta vállalni a munkát, mivel idejét lefoglalta a Magnum című sorozat, aminek címszerepét játszotta akkoriban.[2] 1980 júniusában, három héttel a forgatás megkezdése előtt,[3] Spielberg rábírta Lucast Ford szerződtetésére, miután Frank Marshall és Kathleen Kennedy producereket is lenyűgözte Han Solo megszemélyesítője A Birodalom visszavágban.[4]
Sallah
Indiana talpraesett egykori szerelme, Abner Ravenwood, Indy mentorának lánya, aki egy ivót vezet Nepálban. Allen a meghallgatáson Mathesonnal és John Sheával vett részt, ezután választották ki a szerepre. Spielberg a Party zóna című vígjátékban figyelt fel rá. Korábban Sean Young is versenybe szállt a szerepért,[2] míg Debra Winger visszautasította azt.[5]
Sallah „Egyiptom legjobb ásatója”, a nácik felbérlik segédkezni Tanisz kiásásában. Tart a láda erejétől, de régi jó barátja Indiana Jonesnak, így segít neki az ereklye megszerzésében. Spielberg először Danny DeVitót kereste meg Sallah szerepével, ám ő nem tudta vállalni egyéb elfoglaltságai miatt. John Rhys-Daviesre osztotta végül, miután látta a színészt a Shogunban.[2]
Múzeumkurátor, aki megvásárol minden leletet, amit Indiana a múzeum számára begyűjt. Az USA kormányzati ügynökei őt keresik fel a láda ügyében, s így ő irányítja őket Joneshoz. Spielberg nagy rajongója volt Elliottnak, ezért kérte őt fel a szerepre.[2]
Arnold Toht
Jones ősellensége, Belloq is régész, aki a nácik szolgálatában keresi a ládát. Maga is ki akarja élvezni a tárgyat, mielőtt átadják Hitlernek, azonban az isteni eredetű lelet természetfeletti ereje végez vele, mikor kinyitják.
Náci kihallgatótiszt, aki kínzással akar információhoz jutni Rá Pálcája csúcsdíszével kapcsolatban Mariontól, ám csupán úgy jut előrébb, hogy a dísz egyik fele beleég tenyerébe. A láda természetfeletti ereje végez vele is. Lacey Spielberget Peter Lorre-ra emlékeztette, így jutott a szerephez.[2]
Kegyetlen náci tiszt, aki a láda biztonságos szállításáért felel. A láda természetfeletti ereje végez vele is.
Satipo Jones egyik kísérője a dél-amerikai dzsungelben. Elárulja a régészt és magával viszi az aranybálványt, azonban a templom egyik csapdája megöli.

Frank Marshall producer játssza a pilótát a repülős verekedős jelentben. A kaszkadőrcsapat megbetegedett, így ő ugrott az eredetileg kijelölt személy helyére. A három napos feladatot a több mint 60 °C-os pilótafülkében végezte el.[2] Pat Roach alakítja a hatalmas méretű szerelőt, akivel Jones az említett jelenetben az ökölharcot vívja, illetve Toht egyik emberét Marion bárjában, így abban a kivételes helyzetben lehetett része, hogy kétszer hal meg egy filmben.[6] A speciális effekteket felügyelő Dennis Muren cameózik a repülőn, amivel Indiana Jones Nepálba utazik.[7]

Háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előkészületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1973-ban, George Lucas megírta a The Adventures of Indiana Smith-t (Indiana Smith kalandjai).[4] Ahogy a Csillagok háborúja esetében, ezúttal is a '30-as és '40-es évek sorozatainak modern feldolgozása volt a célja.[2] Lucas Philip Kaufmannal osztotta meg ötletét, akivel több héten át együtt dolgozott, s az ő ötlete volt a szövetség ládája mint a cselekmény mozgatórugója. A tervet jegelték, mikor Clint Eastwood felkérte Kaufmant A törvényenkívüli Josey Wales rendezésére.[4] 1977 májusának vége felé Lucas Mauin tartózkodott, hogy elmeneküljön a Csillagok háborúja hatalmas sikerével járó felhajtás elől. Barátja és kollégája, Steven Spielberg szintén ott volt, vakációját töltve a Harmadik típusú találkozások elkészülte után. Miközben homokvárat építettek Mauna Keán,[8] Spielberg kifejezte érdeklődését egy James Bond-film rendezését illetően. Lucas azonban meggyőzte róla, hogy egy olyan szereplőt talált ki, aki „jobb James Bondnál”, s elmagyarázta neki Az elveszett frigyláda fosztogatói koncepcióját. Spielbergnek megtetszett az elképzelés, mondván, olyan, mint „egy James Bond-film a technológia nélkül”,[9] de a főhős vezetéknevének megváltoztatását ajánlotta, mire Lucas a Jonesszal állt elő. Az Indiana nevet Lucas a kutyájától kölcsönözte.[2]

A következő évben Lucas egyszerre összpontosított a frigyláda fejlesztésére és a Csillagok háborúja-folytatásra, A Birodalom visszavágra, miközben Lawrence Kasdan és Frank Marshall is csatlakozott a projekthez, mint forgatókönyvíró, illetve producer. 1978. január 23. és 27. között, napi kilenc órán át folyt Lucas, Kasdan és Spielberg között a történet és a vizuális ötletek megbeszélése. Spielberg ötlete volt, hogy Jones egy guruló szikla elől menekül,[2] míg Lucashoz a tengeralattjáró és a náci módra szalutáló majom fűződik, illetve hogy Marion felpofozza Jonest Nepálban.[9] Kasdan száz oldalnyi írást használt fel társalgásukból a forgatókönyv első vázlatához,[4] amin hat hónapot dolgozott.[2] Egyes elképzeléseik végül túlzottan grandiózusnak bizonyultak, így ki kellett vágni őket: egy bányabeli üldözés,[10] egy sanghaj szökés egy hatalmas gong pajzsként használásával[11] és egy gumicsónakos kiugrás egy repülőből mind kimaradt, azonban helyet kapott a folytatásban.[2]

Spielberg és Lucas eltérően képzelte el Jones személyiségét: míg Lucas egy bondi playboyt látott benne, addig Kasdan és Spielberg úgy érezte, a professzor és kalandor összetétel már önmagában is kellően komplexszé tette. Spielberg sötétebb karakterisztikát vizionált; alkoholistaként jelenítette volna meg, hasonlóan Humphrey Bogart szerepéhez A Sierre Madre kincsében. A későbbi vázlatokban azonban ezt az elemet elhagyták.[9] Spielberg eleinte Toht-ot is máshogy képzelte el, ám a robotkéz ötletét Lucas elvetette, azzal érvelve, hogy ez már a science fiction körébe tartozik. Jim Steranko képregény-rajzolót kérték fel, hogy az előkészületi munkálatokhoz illusztrációkat készítsen, amik később nagy mértékben hatással bírtak Spielberg döntéseire a film látványvilágát és magát Indiana Jonest illetően is.[12]

Ahogy A Birodalom visszavág az utómunkálati fázisba lépett 1979 szeptemberében, Lucas elkezdett forgalmazási megállapodás után nézni Az elveszett frigyláda fosztogatói számára.[4] A stúdiók vonakodónak mutatkoztak, mivel Spielberg előző rendezése, a Meztelenek és bolondok bukásnak bizonyult, s nem bíztak benne, hogy a kért 20 millió dollárból tető alá hozná a filmet.[2] Még a szimpla forgalmazás elől is kitértek, miközben az alkotók nagyobb bevételi részesedést[4] és filmre szóló teljes körű tulajdonjogot irányoztak elő maguknak.[9] Abbéli aggodalmak ellenére, hogy pusztán a nyitójelenet többe fog kerülni 20 millió dollárnál,[13] a Michael Eisner irányítása alatt álló Paramount Pictures beleegyezett a finanszírozásba,[4] azzal a feltétellel, hogy a Lucasfilm legalább további négy folytatást készít a stúdiónak.[9] 1980 áprilisára elkészült Kasdan ötödik vázlata, a produkció pedig készen állt az Elstree Studiosbeli felvéltelek megkezdésére, Lucas kiadásmérséklő igyekezeteivel kísérve.[4] Négy illusztrátorával Az elveszett frigyláda fosztogatói lett Spielberg addigi pályafutásának legtöbb sztoribordját igénylő munkája, ami gazdaságosnak bizonyult a későbbiekben, s ő és Lucas szoros határidőket szabott meg, hogy stílusában kövessék a szombati matiné-sorozatok „gyors és piszkos” érzékletét.[2] „Nem vettünk fel egy jelentet 30-40-szer, csak általában négyszer. Olyan volt, mint egy némafilm – csak azt vedd fel, ami kell, ne pocsékolj,” – meséli Spielberg. „Ha több időm és pénzem lett volna, elbizakodott film lett volna belőle.” A másodstáb által rögzített anyagok egy részét Lucas rendezte.[14]

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A forgatás 1980. június 23-án vette kezdetét a franciaországi La Rochelle-ben, a náci tengeralattjárós jelenetekkel;[4] a vízi járművet a szintén akkortájt forgott A tengeralattjáró című filmből vették kölcsön. A tengeralattjáró-bunker valódi volt, ami még a második világháborúból maradt fenn.[2] A stáb ezt követően az Elstree Studiosba költözött,[4] ami a Lelkek Kútjának, a nyitójelenetben látható templom belsejének és Marion Ravenwood bárjának adott otthont.[15] A Lelkek Kútja-jelenethez hétezer kígyóra volt szükség, azonban a forgatáson ezek közül mérgezők csak a kobrák voltak, de az egyik stábtagot megmarta egy piton.[2] Ahhoz a jelenethez, amiben Indiana szemtől szembe kerül egy kobrával, egy üveglapot helyeztek Ford és a hüllő közé, ami részben láthatóvá válik a filmben, amikor a fény egy bizonyos szögből vetül rá.[2] Szerepével ellentétben, Ford nem irtózik a kígyóktól, ahogy Spielberg sem, de látván a rengeteg tekergőző állatot a díszletek között, „a hányinger kerülgette”.[2] A nyitójelenetben valódi óriáspókok szerepelnek: Alfred Molinának tűrnie kellett, ahogy a hátára helyezik őket, de a nyolclábúak csak akkor mozdultak, amikor egy nőstény is közéjük került. Molina meglehetősen ijesztőnek találta az élményt. A 6,7 méter átmérőjű vándorkövet, ami elől Indianának futnia kell, üveggyapotból készítették el; Spielberget olyannyira lenyűgözte John Reynolds díszlettervező megvalósítása, hogy arra kérte, növelje meg a szikla útját további 15 méterrel.[2]

Az egyiptomi jeleneteket és azt, amelyben Indiana egy kanyonban a láda felrobbantásával fenyegetőzik, Tunéziában rögzítették; a helyszínek közül számos köszön vissza a Csillagok háborújából, s a kihelyezett stábból is sokan dolgoztak mindkét filmen.[2] Egy konkrét példát kiemelve, a kanyon pontosan ugyanaz a terület, ahol R2-D2-t megtámadják a jawák az első Star Wars-moziban.[2] Az itteni forgatás próbára tette a készítőket a nagy meleg és a kórok miatt. Többen is megbetegedtek a színészek és stábtagok közül egyaránt; John Rhys-Davies például ennek következtében az egyik felvétel során jelmezébe székelt.[2] Spielberg azonban sosem esett ágynak, mivel csak olyan, konzervált ételt fogyasztott, amit Angliából vitt magával.[2] A rendező tetszését nem nyerte el a környék, így a hat hetesre tervezett forgatási időt négy és félre szorította. Sok improvizáció szorult a filmbe ezen szakaszban: az a jelenet, amikor Marion átöltözik és megpróbálja elhagyni Belloq sátrát, rögtönzött volt csakúgy, mint a teljes repülős megütközés. Utóbbi felvételekor Fordnak elszakadt egy ínszalag a bal lábában, mikor egy kerék áthajtott a térdén, de visszautasította az orvosi kezelést, s csupán jeget rakott rá.[2] A Kairóban játszódó verekedési jeleneteket Kairouanban vették fel; Ford ekkorra már vérhasban szenvedett. Elege lett, s nem volt hajlandó egy újabb küzdelemre a karddal támadó ellenféllel, s azt kérdezte Spielbergtől, „Miért nem lőjük le egyszerűen a szarházit?” A rendező beleegyezett, félredobta a jelenet további részét, majd felvették, amint Indiana hamarjában lelövi az útjába álló, karddal hadonászó rosszakaróját.[16] A terepjárós üldözést teljes egészében a másodstáb forgatta le, akik többnyire Spielberg sztoribordjait követték, de hozzátették azt, amint Indianát maga után húzza a dzsip. Később a közeliket Forddal már Spielberg vette fel.[2]

A Washingtonban helyet kapott belsőket a lépcsővel a San Franciscó-i városháza „alakította”. A főiskolaként, ahol Jones tanít, a kaliforniai Stockton városának egyik oktatási intézménye, a University of Pacific látható a filmben, míg a régészprofesszor otthonának ugyanezen államban, San Rafaelben találtak megfelelő helyszínt.[15] A nyitójelenet külső helyszíneit Kauain, Hawaiin vették fel, s a forgatás szeptemberben, 73 nap múltán fejeződött be, a kijelölt határidő előtt, kontrasztban Spielberg előző filmjével, a Meztelenek és bolondokkal.[4][9] A washingtoni exteriőr nem szerepelt az első vágásokban, s noha megjelent a szkript korai vázlataiban, valójában csak később került bele a filmbe, mikor az alkotók ráébredtek, hogy nem oldották meg Indy és Marion viszonyát.[17] A Douglas DC-3-asról készült felvételeket, amivel Indy Nepálba repül, a Lost Horizon című filmből kölcsönözték, míg egy utcai nézőpontos momentumot a Hindenburgból vettek át.[14]

Effektek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különleges effektusokért az Industrial Light & Magic felelt. Ezek javarészt a film tetőpontján jutnak szerephez, mikor a frigyláda kinyittatik és szellemek szállnak ki belőle, akik megtámadják a nácikat. Toht fejének elolvadását úgy oldották meg, hogy Ronald Lacey viaszbábu-mását egy hőlámpához helyezték, míg Dietrich fonnyadó feje egy üreges modell volt, amiből elszívták a levegőt. Az „R” (17 éven felülieknek csak szülői kísérettel) korhatár elkerülése végett Belloq felrobbanó fejét sűrű lángokkal takarták el. A szellemeket víz alatt vették fel, hogy kísérteties megjelenést kölcsönözzenek nekik.[7]

Ben Burtt, a hangeffektekért felelős vezető szakember egy .30-30 Winchester puska hangját adta Jones pisztolyának; a film során hallható különböző kézitusa-hangokat bőrkabátok és baseballkesztyűk baseballütővel való püfölésével érték el. A Lelkek Kútja kígyóseregletének sziszegését sajtostepsikkel és szivacsokkal generálták, a láda kinyitásának zaját pedig vécétartály felemelésével imitálták. A láda hangjaihoz Burtt szintetizátort használt, a benne rejlő kísértetekhez pedig delfinek és oroszlánfókák kiáltásait vegyítette.[18]

Filmzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elveszett frigyláda fosztogatói kísérőzenéje John Williams szerzeménye, legemlékezetesebb eleme a harsány és ikonikus „The Raiders March” („A fosztogatók indulója”) című kompozíció, ami egybeforrt Indiana Jonesszal. Williams két külön szakaszban alkotta meg az indulót; mikor Spielberg meghallgatta a végeredményt, mindkettő elnyerte tetszését, így kombinációjukból megszületett a ma jól ismert végső változat. Az anyag ezen felül három jelentős főtémával bír: ezek az egyszerre grandiózus és titokzatos „Ark Theme”, a Marionhoz kapcsolódó téma és a hangos, fellengzős náci induló, ami az 1940-es évek filmzenéit eleveníti fel. Williamst Oscar-díjra jelölték munkájáért, azonban az elismerést abban az évben Vangelis kapta a Tűzszekerek dallamaiért.[19]

Bemutató[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor 1981. június 12-én bemutatták, a 20 millió dolláros film hatalmas sikernek bizonyult, könnyedén vált (összesen 384 millió dollárral világszerte) az év legjövedelmezőbb filmjévé, s akkoriban az addigi filmgyártás egyik legtöbbet hozó produkciójává is egyben.[1] Nyolc Oscar-díjra jelölték 1982-ben, köztük a legjobb film kategóriában; végül négyet kapott meg (legjobb hang, legjobb vágás, legjobb vizuális effektek és legjobb díszlet), illetve egy speciális különdíjat a mára külön kategóriává avanzsált hangvágásért. Számos további díjat tudhat magáénak, egyebek mellett hét Szaturnusz-díjat.[20]

A filmet a kritikusok is jól fogadták. Vincent Canby a New York Timesban közölt írásában „a valaha készült legeszelősebb humorú, legszellemesebb és legstílusosabb amerikai kalandfilmek egyikének” titulálta Spielberg filmjét.[21] Roger Ebert a Chicago Sun-Timesban úgy nyilatkozott, „Két dolog teszi ugyanakkor Az elveszett frigyláda fosztogatóit többé, mint puszta technológiai diadal: humorérzéke és szereplőinek bohókás stílusa… Azon kapjuk magunkat, hogy meglepődve, megkönnyebbülve, hitetlenkedve nevetünk, mert a film képes arra, hogy kimeríthetetlen ötletek sorozatával építse egyik eseményt a másikra.”[22] Később a film felkerült Ebert „Great Movies”-listájára.[23] Stephen Klain a Varietytől szintén dicsérte a produkciót, azonban úgy érezte, meglepően erőszakos és véres „PG” korhatárú filmnek.[24] A Rolling Stone véleményezése szerint a film „a szombati akciómatinék netovábbja – annyira vicces és izgalmas, hogy a hét bármely napján élvezhető.”[25] Bruce Williamson a Playboy oldalain így írt: „Több izgalom van a Frigyláda első tíz percében, mint bármely más filmben, amit idén láttam.”[26] Ugyanakkor, Pauline Kael „személytelennek” találta a filmet,[23] s a gyors iram hatására úgy érezte magát, mint aki „egy zöldségmixerben ül.”[26] Ma számos kortárs kritikus úgy tekint Az elveszett frigyláda fosztogatóira, mint klasszikusra az akció és kaland műfaján belül. A Rotten Tomatoes oldalán a film 94%-os értékelésen áll.[27]

Hatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A produkció sikerét követően két újabb film is készült: az Indiana Jones és a végzet temploma a Frigyláda történései előtt, az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag pedig azt követően játszódik. Egy újabb folytatás, az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága 2008 májusában érkezik világszerte a mozikba. Az ifjú Indiana Jones kalandjai címet viselő tévésorozat Indy fiatalkori éveit és kalandjait taglalja. Jelentős számú könyv, képregény és videojáték is készült a film alapján.

1998-ban az Amerikai Filmintézet a 60. helyre sorolta Az elveszett frigyláda fosztogatóit a „100 film a mozi első évszázadából” listáján. 1999-ben az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára „kulturálisan, történelmileg vagy esztétikailag jelentősnek” ítélte, és felvette a Nemzeti Filmregisztráció listájára. Indiana Jones személye ikonná vált, az Entertainment Weekly harmadik kedvenc akcióhősének kiáltotta ki, egyúttal a film akciójeleneteit is méltatva.[28]

A filmet amatőr keretek között újraforgatta három ifjú rajongó, a Mississippi állambeli Ocean Springsből származó Chris Strompolos, Eric Zala és Jayson Lamb. A fiúk munkája hét évet ölelt fel, 1982-től és 1989-ig között. A Raiders of the Lost Ark: The Adaptation címre keresztelt produkció elkészülte után feledésbe merült, egészen 2003-ig, amikor is Eli Roth rábukkant,[29] maga Spielberg pedig elismerően nyilatkozott róla,[30] gratulálva a fiúknak kemény munkájukért, s abbéli reményét kifejezve, hogy nevüket majd a nagyvásznon viszontláthatja.[31] Scott Rudin producer és a Paramount Pictures megvásárolta a a trió történetének megfilmesítési jogait, s a remake készítésének kalandos útjáról filmet készítenek.[32]

Kapcsolt termékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetlen videojáték, ami e filmen alapszik, az Atari által az Atari 2600-as konzoljukra fejlesztett Raiders of the Lost Ark 1982-ből. Az 1994-ben, a JVC által Super Nintendo Entertainment Systemre készített, az Indiana Jones's Greatest Adventures címet viselő játék első harmada teljes egészében a Frigyládára épül. A film több jelenetsorát is újraalkották (köztük a guruló követ és a kairói kardossal való leszámolást), azonban több eltérés is mutatkozik, például náci katonák és denevérek jelenléte a Lelkek Kútjánál. A játékot a LucasArts és a Factor 5 fejlesztette. Az Indiana Jones and the Infernal Machine-ban egy bónuszpálya visszarepíti Indyt a film nyitójelenetének helyet adó perui dzsungelbe. Itt a játékos felfedezheti a barlangot és ráakadhat egy újabb bálványra. A LucasArts 2008 nyarán, az új film bemutatójával egyidőben jelentette meg a Lego Indiana Jones: The Original Adventurest.[33] Az év elején a Lego már piacra dobott több szettet is a Frigyládához kapcsolódóan.[34] 1981-ben a Kenner gyártásában került a boltokba egy 30 centiméter nagyságú Indiana Jones-játékfigura, a következő évben pedig további szereplők is, három játékszett, egy náci terepjáró és Indy lovának játékváltozata. Ugyanezen cég társasjáték formát is kölcsönzött a filmnek. 1984-ben a szereplők miniatűr fémmásai jelentek meg egy szerepjátékhoz, míg 1995-ben a Micro Machines gyártásában látott napvilágot a film járműveinek diecast-sorozata.[35] A Hasbro a Kristálykoponya királyságához kapcsolódóan 7-30 centis, a Frigyládából ismert szereplők játékfiguráival lépett piacra 2008. május 1-jén.[36]

Lakossági megjelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film hazájában VHS-en először csak panscan formában jelent meg, lézerlemezen pedig panscan és szélesvásznú verzióban is. Az 1999-es új VHS-kiadáshoz a filmet felújították THX hangrendszerrel és szélesvásznú képet is kapott; a borítón a címet Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatóira változtatták a másik két filmmel való egységesítésért.[37] A 2003-as DVD-megjelenésen[38] szintén e cím szerepel, magában a filmben ugyanakkor megmaradt az eredeti. 2008. május 13-án a többi résszel együtt Az elveszett frigyláda fosztogatói újra megjelent DVD-n, további extrákkal, amelyek az első kiadáson nem szerepeltek.[39]

Magyarországon a film az 1985-ös mozibemutatót követően 1990. május 8-án jelent meg VHS-en, majd az 1-es régiós premierrel közel egyidőben DVD-n is.[40]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Az elveszett frigyláda fosztogatói Box Office Mojo
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y (2003). Így készült az Indiana Jones-trilógia (DVD). Paramount Pictures.
  3. Tények és érdekességek a Frigyládáról Hivatalos oldal
  4. ^ a b c d e f g h i j k Marcus Hearn (2005). The Cinema of George Lucas. New York: Harry N. Abrams Inc, Publishers, 80. ISBN 0-8109-4968-7.
  5. Indiana Jones: 15 mókás tény Entertainment Weekly
  6. (2003). Az Indiana Jones kaszkadőrei (DVD). Paramount Pictures.
  7. ^ a b (2003). Fény és varázslat az Indiana Jones-ban (DVD). Paramount Pictures.
  8. Q&A: Steven Spilerberg Vainity Fair
  9. ^ a b c d e f Joseph McBride. (1997). "Rehab", Steven Spielberg. New York City: Faber and Faber, 309-322. ISBN 0-571-19177-0.
  10. Az elveszett frigyláda fosztogatói - Harmadik vázlat, 45-47. jelenet Movie-Page.com
  11. Az elveszett frigyláda fosztogatói - Harmadik vázlat, 148-155. jelenet Movie-Page.com
  12. "Raiders Of The Lost Ark", Empire, 2006-09-29, 72–82. oldal
  13. "Raiders Opening Salvo", Empire, 2006-09-29, 75. oldal
  14. ^ a b Dirr! Bumm! Egy mozi mozi Time
  15. ^ a b Indiana Jonesszal a Föld körül IndianaJones.com
  16. Az Indiana Jones városi legendái IndianaJones.com
  17. 25 indok, hogy újranézd a frigyládát IndianaJones.com
  18. (2003). Az Indiana Jones hangjai (DVD). Paramount Pictures.
  19. (2003). Az Indiana Jones zenéje (DVD). Paramount Pictures.
  20. Az elveszett frigyláda fosztogatói - Díjak és jelölések IMDb
  21. Az elveszett frigyláda fosztogatói-kritika The New York Times
  22. Az elveszett frigyláda fosztogatói-kritika Chicago Sun-Times, 1981
  23. ^ a b Az elveszett frigyláda fosztogatói-kritika Chicago Sun Times, 2000
  24. Az elveszett frigyláda fosztogatói-kritika Variety
  25. Rolling Stone, 1981. június 25.
  26. ^ a b Michael G. Ryan. "Raiders of the Lost Ark 20th Anniversary." Star Wars Insider.
  27. Az elveszett frigyláda fosztogatói Rotten Tomatoes
  28. 25 tuti akcióhős Entertainment Weekly
  29. Az elveszett frigyláda fosztogatói - tizenévesek remake-jének kritikája!!! Ain't It Cool News
  30. Idézetek a The Adaptationról The Indy Experience
  31. Elveszett frigyláda feltámasztva Austin Chronicle
  32. Néha a jó fiúk győznek!!! Az elveszett frigyláda fosztogatói remake-készítőinek élete filmen! Ain't It Cool News
  33. Lego Indiana Jones: The Original Adventures LucasArts
  34. Játékszettek indianajones.lego.com
  35. Indiana Jones kalandjai Cool Toy Review
  36. Hasbro-betekintés: G.I. Joe, Hulk, Vasember, Indy és Clone Wars Superhero Hype
  37. Indiana Jones gyűjtemény, VHS Amazon.com
  38. Indiana Jones gyűjtemény, DVD Amazon.com
  39. Az elveszett frigyláda fosztogatói DVD Amazon.com
  40. Az elveszett frigyláda fosztogatói InterCom

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatalos oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Információs oldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • film Filmportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap