Maui

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Maui
Maui egy műholdképen
Maui egy műholdképen
Közigazgatás
Ország Amerikai Egyesült Államok
Állam Hawaii
Székhely Wailuku
Népesség
Teljes népesség 144 444 fő (2010)
Népsűrűség62 fő/km²
Földrajzi adatok
Fekvése Csendes-óceán
Terület1883,5 km²
Hosszúság77 km
Szélesség43 km
Legmagasabb pont Haleakalā
Időzóna UTC-10
Elhelyezkedése
Map of Hawaii highlighting Maui.svg
Maui (Hawaii-szigetek)
Maui
Maui
Pozíció a Hawaii-szigetek térképén
é. sz. 20° 48′, ny. h. 156° 20′Koordináták: é. sz. 20° 48′, ny. h. 156° 20′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maui témájú médiaállományokat.

Maui a Hawaii-szigetcsoport második legnagyobb szigete, amit hat vulkán hozott létre körülbelül 70 millió évvel ezelőtt. Hawaii szigettől északra, Honolulutól délkeletre helyezkedik el.

Történelme[szerkesztés]

A szigeten az első lakosok polinéz hajósok voltak, akik utódai ma is Mauin élnek. A polinézeknél taburendszer uralkodott, ami meglehetősen szigorú volt.

1778-ban James Cook volt az első európai, akinek sikerült eljutnia Mauira. 1823-ban érkeztek az első misszionáriusok Új-Angliából, akik teljesen átalakították a mauiak kultúráját, történelmét, de cserébe megtanították őket írni és olvasni.

1849-ben hozta létre az első cukornádültetvényt George Wilfong. 1852-ben kínai munkásokat hozatott a földek művelésére. A cukornád telepítése ezután hosszú időn keresztül folytatódik, bár egyes területeket emiatt öntözni kellett és nagy távolságból szállították ide az ehhez szükséges vizet. 1876-ban öntözőrendszert hoztak létre a cukornádültetvények öntözésére, amihez a vizet a 27 km-re lévő Haikuból a szárazabb Wailukuba szállították. Körülbelül ebben az időszakban Claus Spreckels sivatagos földet vásárolt Puunene közelében a bennszülöttektől olcsó áron, mivel ők azt elátkozott helynek tartották. Spreckels majdnem 50 km-es öntözőrendszert építtetett, ami a csapadékos Haikuból Puunene-be napi 200 000 m³ vizet szállított.

A cukornád kereskedelme még inkább fellendült 1876-ban, amikor Kalakaua király egyezményt kötött az Egyesült Államokkal a cukornád eladásáról.

1891-ben Kalakaua király a szigettől északra fekvő, „hideg” San Franciscóba látogatott, ahol megfázott és a Sheraton Hotel királyi lakosztályában elhalálozott. A trónt nővére, Liliuokalani örökölte. 1893. január 17-én amerikai cukornád-ültetvényesek és misszionáriusok leszármazottai amerikai tengerészek támogatásával házi őrizetbe helyezték a palotájában Liliuokalani királynőt. A királyság korszaka ezzel véget ért. Az újonnan létrejött köztársaság első vezetője Sanford Dole, maga is cukornád-ültetvényes volt. 1898-ban Hawaii területét az Egyesült Államokhoz csatolták.

Az ültetvényesek szerződéssel még több munkást hozattak a szigetre, akik származási helye Puerto Rico (1900), Korea (1903) és a Fülöp-szigetek (1907–1931) volt. A legtöbb bevándorló tartósan letelepedett és családot alapított. Ezalatt a bennszülöttek földnélkülivé váltak és kisebbségbe kerültek a saját szülőföldjükön.

Ezután nagyjából 100 évig a cukornádültetvények határozták meg Maui gazdaságát és társadalmát, a sziget gyakorlatilag az USA gyarmata volt.

1941. december 7-én japán repülőgépek megtámadták az amerikai Pearl Harbor támaszpontot. Ez Maui szigetén is azonnali változást hozott: hadiállapotot hirdettek ki, és az ültetvényesek egy nap leforgása alatt elvesztették a hatalmukat a sziget irányítása fölött. A japán és német származású amerikaiakat internálták, Hawaii éjszakánként teljesen elsötétült az esetleges bombatámadások elkerülése miatt, a Waikiki Beach köré szögesdrótot vontak és az Aloha Tower álcázást kapott.

A második világháború után rövid idő alatt gyökeres változások következtek be. A háborúban harcolt hawaii katonák ízelítőt kaptak a külvilágból. Hazatérve magasabb béreket, jobb munkakörülményeket követeltek. A királyság megdöntése óta uralkodó fehéreket választásokkal eltávolították a hatalomból, és a Demokratikus Párt munkás vezetőit nevezték ki.

1959-ben Hawaii az Egyesült Államok teljes jogú tagjává vált. Még ugyanabban az évben 250 000 turista érkezett a szárnyait bontogató államba.

1960-ban az Amfac, a Pioneer Sugar Co. tulajdonosa a Lahaina melletti területben fejlesztési lehetőséget látott (a területet addig a cukornádipar szeméttelepének használták). Elhatározták, hogy itt luxuskörülményeket teremtenek a Kaanapali nevű területen a turisták számára, akik hamarosan özönleni kezdtek.

Egy évtizeddel később az Alexander & Baldwin cég (a legnagyobb cukornádültetvény tulajdonos) a Kihei nevű helytől délre általuk birtokolt kopár, száraz területen létrehozta a Wailea nevű üdülőövezetet. Az 1970-es évek közepére egy millió ember látogatott évente Mauira. Tíz évvel később ez a szám két millióra növekedett.

Földrajza[szerkesztés]

Itt található a 3000 méteres Haleakala vulkán. Nevének jelentése: „a Nap háza”. Ez a világ egyik legnagyobb, nyugalomban lévő vulkánja. A legközelebbi kitörése 200 éven belül várható.

Éghajlata[szerkesztés]

Maui a trópusi zóna szélén fekszik. Csak két évszaka van: száraz évszak („nyár”: áprilistól októberig), esős évszak („tél”: novembertől márciusig). Eső majdnem minden nap esik valahol. Nyáron a legmelegebb hőmérséklet 29°C, télen 26°C. A nyugati és déli oldala a szigetnek rendszerint melegebb és szárazabb. A keleti és északi fele hűvösebb és nedvesebb. A hegyeknek és völgyeknek köszönhetően változatos a mikroklíma; néhány kilométer távolságon belül található nedves és sivatagos terület is.

Az idő mindig kellemes, mivel a passzátszél kilenc hónapon át fúj.

Növény- és állatvilága[szerkesztés]

Az alacsony részeken ligetek láthatók; 300–600 m magasságban a trópusi fák alkotják az erdőket; 1800 méter magasságig a koa-akácfa és a Metrosideros jellemzik az erdőket; 2800 méternyi magasságon túl a fák eltűnnek. Sajátságos flórája Maui szigetnek a magas, tőzeges részek.

A szigeten található növények: a 15 méter magasra megnövő, piros virágú afrikai tulipánfa; a 6 méter magas „angyal trombitája” (hawaii neve: nana-honua, fehér vagy rózsaszín, trombitára emlékeztető virágai vannak - a növény minden része mérgező); a flamingóvirág (Anthurium), ami február és július között virágzik; a fügefa, ami a törzsén kívül lefelé növő gyökereivel stabilan áll a trópusi viharokban is; a murvafürt; a 20 méter magasra növő trópusi kenyérfa (Artocarpus altilis); a broméliafélék; a kávé; a gyömbér; a rákollóvirág (Heliconia); a hibiszkusz; a zsakaranda; a 20 méter magasra megnövő makadámdió; a terebélyes sámánfa; az „éjszaka virágzó cereus” (sziklafalak közelében növő kaktuszféle, virága fehér színű); a kosborfélék mindenféle színben; a csavarpálma (Pandanus); a frangipáni (Plumeria), aminek magja mérgező; a próteafélék; a „silversword” (am. „ezüst kard”); a taró.

Az emlősök közül két faj endemikus: a deres denevér és a Hawaii szerzetes fóka. Ez a szerzetes fóka a karibi és földközi-tengeri, meleg vizekben élő fókafélék rokona. A 19. században majdnem teljesen kiirtották a bőre és olaja miatt. Manapság védett állat.

Az első polinéziaiak élelmezési célból hoztak magukkal kutyákat, sertést és baromfit. Ezek ma is megtalálhatók a szigeten.

Az állatvilág gazdag madarakban, de a 19. századtól a 21. századig a madárfajok egyharmada kihalt, és a megmaradtak is veszélyeztetett státuszban vannak. Az aeo, a hawaii gázlómadár mintegy 40 cm hosszú, feje és háta fekete, a hasán fehér, lábai hosszúak és rózsaszínűek. Védett lápokban él, például a Kanaha vadasparkban és a Kealia Pond-ban. A nene Hawaii állami madara. A kihalás széléről hozták vissza szigorú védelmi törvényekkel és fogságban való szaporítással. A nene a kanadai lúd rokona, mintegy 60 cm magas, feje fekete, orcája sárga. Mindössze 500 nene él a Hawaii szigeteken: Mauin a Haleakala nemzeti parkban, a nagy szigeten a „Mauna Kea State Recreation Area” madárrezervátumban, és a Mauna Kea lejtőin. A Hawaii réti fülesbagoly, a pueo 30-40 cm magas, hajnalban vagy alkonyatkor látható. Helyi hiedelem szerint a megpillantása szerencsét hoz.

A hosszúszárnyú bálnák télen Hawaii felé vándorolnak, és általában novembertől áprilisig láthatók. Ezen a legnagyobb testű bálnán kívül más bálnafajok egész évben előfordulnak a közei vizekben, például a gömbölyűfejű delfin, a nagy ámbráscet, a kis kardszárnyúdelfin, a fehérajkú kardszárnyúdelfin, a törpe gyilkos bálna. Nagyjából 40 cápafaj fordul elő, köztük sok teljesen ártalmatlan, mint a cetcápa, de ritkán előfordul a veszélyes nagy fehércápa is.

A tengerben mintegy 680 halfajta található, ezekből 450 a partközeli vizekben él, 120 halfaj csak itt található meg, máshol nem fordul elő. A halak közül jól ismert a nyársorrú hal, a kardhal és a tonhal. Mindegyikből több alfaj megtalálható, például hatféle kardhal a 10 kilós fajtól a 900 kg-osig.

Többféle korall van a tengerben, ezek itt kemény, sziklaszerű képződmények.

A szigetről[szerkesztés]

Lanai, Kahoolawe és Molokai is Mauihoz tartozik. A négy szigetet együttesen Maui Nuinak nevezzük .

Maui legnagyobb városa Kahului 26 337 fős lakossággal (a 2010-es népszámlálás szerint).

A vulkánok közti jó termőföld található.

Gazdaság[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

A 21. század elejére a turizmus a sziget vezető gazdasági ágazatává vált, a második helyre szorítva a mezőgazdaságot.

Közlekedés[szerkesztés]

A sziget legfőbb repülőtere a Kahului repülőtér, ami Kahului várostól keletre található. Kisebb repülőtere a nyugati parton található Kapalua repülőtér (helyi neve: Kapalua West Maui Airport), ami csak kisebb gépek fogadására alkalmas és a helyi légiforgalmat bonyolítja le (például Honoluluból). Egy másik kisebb repülőtér a Hana repülőtér, ami a sziget keleti szélén található.

Tömegközlekedés nincs a szigeten. Bérelt autóval vagy taxival lehet közlekedni. Mivel csak néhány nagyobb út van, az üdülők és strandok közelében közlekedési dugók alakulnak ki. A Kihei és Wailea felé vezető Mokulele Highway (Hwy. 311) veszélyes útnak számít, ahol sok a baleset. Hasonlóan veszélyes a Honoapiilani Highway (Hwy. 30) országút.

A gyalogosoknak mindenhol elsőbbségük van, a gyalogátkelő helyeken kívül is.

Kultúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A Hawaii oktatási rendszer lehetővé teszi a gyerekek számára, hogy az óvodától a főiskoláig hawaii nyelven tanuljanak.

Turisták figyelmébe[szerkesztés]

  • A szigeten sok helyen található mosoda, ahol a ruházatot ki lehet mosni vagy mosatni.
  • A szállodák, éttermek és egyéb nyilvános helyek engedékenyek a ruházatot illetően, a legtöbb helyre be lehet menni rövid nadrágban és pólóban.
  • A hegyekben hajnalban akár +4°C is lehet a hőmérséklet.
  • 15-20 cm-es, barna színű, és 5-7 cm-es, kék százlábúak találhatók a nedves, árnyékos helyeken. Szúrásuk kellemetlen, amit zárt cipővel lehet megelőzni. A csípést lehetőség szerint jegelni kell, hogy ne gyulladjon be. Orvoshoz csak komolyabb tünet, például erős fájdalom, szédülés esetén kell fordulni.
  • Ritkán skorpiókkal lehet találkozni a száraz, meleg helyeken. A táborozók által kirakott cipőben, ruházatban bújhatnak meg, ezeket használat előtt ki kell rázni. A skorpió csípését komolyan kell venni; azonnali tünet lehet a légszomj, szédülés, verejtékezés. A szúrásra hideg borogatást kell tenni és azonnal orvoshoz fordulni.
  • Az erős napsugárzás miatt minden bőrtípusra ajánlott SPF 30-as napvédő faktorral rendelkező (vagy erősebb) krém vagy naptej használata, amit 2 óránként érdemes megismételni. Könnyű, a nyakat is elfedő, világos kalap, és UV-szűrős napszemüveg viselése nélkülözhetetlen.
  • 1779 óta mindössze 100 cápatámadást jegyeztek fel, ennek 40%-a volt halálos (szakértők szerint az áldozatok egy része, akik például magas szikláról estek a tengerbe, már halott volt, amikor cápa támadta meg). Nem ajánlott napfelkeltekor és napnyugtakor úszni a tengerben, továbbá ott, ahol iszapos a víz.
  • Tengeribetegség: a hajókirándulás előtti napon kerülendő az alkohol, a koffein, a zsíros vagy erősen csípős étel fogyasztása. Ajánlott korán lefeküdni. A kirándulás reggelén alkalmazzuk a magunk számára legmegfelelőbb módszert: korábban már használt gyógyszer, akupresszúrás csuklószorító, gyömbértea. A hajón mindezeket már késő elővenni. A hajón érdemes a hajó középvonalának közelében tartózkodni. Kerüljük a motor füstjét, szívjuk be a friss levegőt és nézzünk a horizont irányába. Olvasni nem ajánlatos.
  • A tengerben a portugál gálya nevű medúza (a vízfelszín fölé nyúló, süvegszerű gázhólyagja átlátszó vagy halvány lilás-rózsaszínes, esetleg kékes színű) csápjai akár 15 m-re is elnyúlnak, ezek érintése kellemetlen, csalánszerű, de csak ritkán veszélyes. Évente több ezer csípés történik, a gyakoribb előfordulásukra táblák figyelmeztetnek. Csípés esetén bottal vagy hasonló szerszámmal távolítsuk el a csápok esetleges maradványait, a sérülést mossuk le tiszta vízzel és fájdalom esetén tegyünk rá jeges borogatást. A fájdalom 15-20 perc múlva még kezelés nélkül is elmúlik, de a csápok érintési helyén a vöröses csíkok egy darabig megmaradnak. Az angol nevén Box jellyfish-nek nevezett medúza még veszélyesebb méreggel rendelkezik, ennek csípése halálos is lehet. Nevét kissé kockaszerű hólyagjáról kapta, amit a vízben nehéz észrevenni, mert átlátszó. Csápjai 3 méterre is elnyúlhatnak. Telihold után 8-10 nappal jelenik meg a sziget szélárnyékos oldalán, és mindössze 3 napig aktív, főleg a reggeli órákban. A csípés utáni fájdalom esetleg 10 perc után megszűnik, de akár 8 órán át is tarthat. Komolyabb tünet esetén (légszomj, izomgörcs) orvoshoz kell fordulni.
  • Tengerisünök: általában a tenger alján, vagy sziklák oldalán helyezkednek el. Tüskéik hegyesek, amik a bőrbe fúródva rendszerint beletörnek. A fajok kisebb része mérgező. A bőrbe fúródott tüskéket csipesszel nagyrészt el lehet távolítani. A maradékot az emberi szervezet feloldja, vagy az néhány nap vagy hét alatt kilökődik. Légszomj, erős elszíneződés, vagy vérerek közelében lévő befúródás esetén orvoshoz kell fordulni.[1]
  • Vágások: a vágások gyakori oka a korallok érintése, ezt kerüljük el. A vágás a meleg tengervízben lévő nagy számú baktérium miatt orvosi kezelést igényelhet.
  • Mauin nincsenek nudista strandok, a ruhátlanul mutatkozás törvénybe ütközik, a vétkest letartóztatják.
  • A marihuána fogyasztása illegális.
  • Heiau, vagyis ókori templom helyszínének felkeresése esetén nem szabad a sziklára felmászni, leülni rá, virágot szedni, vagy akár egy követ felvenni a földről. A mások által áldozatként elhelyezett ételhez vagy gyümölcshöz nem szabad nyúlni.
  • A hawaiiak ritkán használják az autójuk dudáját, inkább csak akkor, ha egy ismerőst üdvözölnek, sohasem a másik autós kioktatására.
  • Mauin, mivel közel van az Egyenlítőhöz, a Nap a mérsékelt égövben megszokotthoz képest gyorsan lemegy. Ha a naplementét nézi valaki, készüljön fel rá, hogy 10-15 perc múlva sötét éjszaka lesz.
  • Az olcsóbb, „Bread and Breakfast” (a szállás mellé reggelit adó) szállásoknál (és a magánházaknál) az a szokás, hogy a lábbelit a bejáratnál leveszik.

Ünnepek[szerkesztés]

A nagyobb ünnepek alatt a szövetségi, állami és megyei irodák zárva vannak.

  • A legnagyobb, leghosszabb ünnep az Aloha fesztivál, ami 500 kulturális eseményt foglal magába és augusztustól októberig tart.

Állami és megyei irodák zárva vannak az alábbi helyi ünnepek napján:

  • március 26. - Kuhio herceg napja, születésnapja emlékére, Hawaii első képviselője volt az Egyesült Államok kongresszusában
  • június 11. - Kamehameha király napja, a Nagy Kamehameha egyesítette a szigeteket (1795-től 1819-ig uralkodott)
  • augusztus harmadik pénteke - Annak emlékére, hogy Hawaii az USA 50. állama lett 1959. augusztus 21-én

További nevezetes napok, amikor azonban a hivatalok nyitva vannak:

  • Kínai újév (dátuma változó)
  • március 3. - Lányok napja
  • április 8. - Buddha születésnapja
  • április 15. - Damien atya napja
  • május 5. - Fiúk napja
  • augusztus - a szamoai zászló napja
  • december 7. - Pearl Harbor napja

Érdekességek[szerkesztés]

  • A sziget egy helyi félistenről kapta a nevét.
  • Maui korábban a Molokai Lanai-szigetek nevet viselte.
  • A szigetet James Cook Sandwich-szigeteknek nevezte Earl Sandwich gróf után, aki az utazását finanszírozta.
  • A hawaii wiki szó jelentése: „gyors”.
  • A sárga hibiszkusz Hawaii „hivatalos” virága.
  • A legtöbb helyen tilos dohányozni, még a strandokon is (ahol az eldobott csikkért büntetés jár).
  • Nincs nyári időszámítás.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Lonely Planet: Maui, 2010

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maui témájú médiaállományokat.