Csavarpálma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Csavarpálma
Illatos csavarpálma (Pandanus tectorius)
Illatos csavarpálma (Pandanus tectorius)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Csavarpálma-virágúak (Pandanales)
Család: Csavarpálmafélék (Pandanaceae)
R. Br. (1810)
Nemzetség: Pandanus
Parkinson (1773)
Szinonimák
  • Athrodactylis J.R.Forst. & G.Forst.
  • Barrotia Gaudich. ex Brongn.
  • Bryantia Webb ex Gaudich.
  • Doornia de Vriese
  • Dorystigma Gaudich.
  • Eydouxia Gaudich.
  • Foullioya Gaudich.
  • Hasskarlia Walp.
  • Heterostigma Gaudich.
  • Hombronia Gaudich.
  • Jeanneretia Gaudich.
  • Keura Forssk.
  • Marquartia Hassk.
  • Pandanus Rumph. ex L.f.
  • Roussinia Gaudich.
  • Rykia de Vriese
  • Souleyetia Gaudich.
  • Sussea Gaudich.
  • Tuckeya Gaudich.
  • Vinsonia Gaudich.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csavarpálma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csavarpálma témájú kategóriát.

A csavarpálma (Pandanus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának csavarpálma-virágúak (Pandanales) rendjébe, ezen belül a csavarpálmafélék (Pandanaceae) családjába tartozó névadó típusnemzetség.

Előfordulásuk[szerkesztés]

A csavarpálmafajok eredeti előfordulási területe Afrika legnagyobb része, beleértve Madagaszkárt is. Ezen a kontinensen, csak Szahara nagy részéről és Afrika legdélebbi vidékeiről hiányzik. A benini előfordulása kétséges. A nemzetség egyéb őshonos területei Ázsiában találhatók; Indiától és Srí Lankától kezdve, északkeletre Dél-Kínáig, délre pedig a Fülöp-szigetekig és Indonéziáig tart. A csavarpálmák még őshonosak Új-Guineában, az Indiai- és a Csendes-óceán szigetvilágain, valamint Ausztrália legnagyobb részén, kivéve a déli közepét. Tasmaniáról és Új-Zélandról hiányzanak. Jemenbe, Floridába, Közép-Amerika egyes részeire és a Karib-térségbe néhány faját betelepítette az ember.

Rendszerezés[szerkesztés]

A nemzetségbe az alábbi 603-605 faj tartozik:

Érdekesség[szerkesztés]

  • A Pandanus veitchii (manapság valószínűleg a P. tectoriusnak egy termesztett változata 'Veitchii' név alatt) kétszer is felbukkan Esterházy Péter magyar írónál: a Pápai vizeken ne kalózkodj! és a Termelési-regény (kisssregény)[1] című művekben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. TrueY: [Könyv] Esterházy Péter: Termelési-regény. qltura.blog.hu (magyarul) (2011. ápr. 8.) (Hozzáférés: 2018. jún. 10.)

Források[szerkesztés]