Sámánfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Sámánfa
Guanacaste, Costa Rica
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Ingeae
Nemzetség: Albizia
Durazz., 1772
Faj: A. saman
Tudományos név
Albizia saman
(Jacq.) Merr.
Szinonimák
Szinonimák
  • Acacia propinqua A.Rich.
  • Albizia saman (Jacq.) F. Muell.
  • Albizzia saman (Jacq.) Merr.
  • Calliandra saman (Jacq.) Griseb.
  • Enterolobium saman (Jacq.) Prain
  • Feuilleea saman (Jacq.) Kuntze
  • Inga cinerea Willd.
  • Inga salutaris Kunth
  • Inga saman (Jacq.) Willd.
  • Mimosa pubifera Poir.
  • Mimosa saman Jacq.
  • Pithecellobium cinereum Benth.
  • Pithecellobium saman (Jacq.) Benth.
  • Pithecellobium saman var. saman (Jacq.) Benth.
  • Pithecolobium saman (Jacq.) Benth. [Spelling variant]
  • Samanea saman (Jacq.) Merr.
  • Zygia saman (Jacq.) A.Lyons
  • Zygia saman (Jacq.) Lyons
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sámánfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sámánfa témájú médiaállományokat és Sámánfa témájú kategóriát.

A sámánfa vagy samánfa (Albizia saman) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj. A "samán" elnevezés közép- vagy dél-amerikai eredetű, "esőfa" vagy "az eső fája" jelentéssel bír, egyes források szerint a magyar "sámán" szóra csak hasonlít, így a sámánfa elnevezés kerülendő; azonban a Priszter Szaniszló magyar botanikus növénynévszótárában „sámánfa”-ként[1] van megnevezve.

Előfordulása[szerkesztés]

A sámánfa sok helyütt meghonosodott; őshazája Közép-Amerika, egészen az Amazonas-medencéig.

Megjelenése[szerkesztés]

Koronája terebélyes, a magasságánál jelentékenyen szélesebb. Az ágakat csaknem mindig epifitonok borítják. A virágzatok púderpamacsszerűek, kívül rózsaszínűek, belül fehérek. Legfeljebb 30 méter magas fa, törzse többnyire csak néhány méteres, ágai lapos szögben emelkednek felfelé. A korona körülbelül 50 méter átmérőjű, ernyő alakú, laposan boltozott. Kétszeresen szárnyalt, levélkéi kisméretűek, ép szélűek, kissé ferde-elliptikusak, éjszaka és erősen felhős időben páronként összecsukódnak. A levelek szórt állásúak. A virág kisméretű, a „púderpamacsot” nagyszámú porzószál és kevés bibeszál alkotja, a többi virágszerv jelentéktelen. A virágok körülbelül 5 centiméter átmérőjű, fejecskeszerű virágzatokban fejlődnek. Termése megnyúlt, akár 30 centiméter hosszú, gyakran gyengén görbült, nagyméretű babhüvelyre emlékeztet.

Egyéb[szerkesztés]

A sámánfa alatt olykor napos időben is úgy érezzük, hogy esik az eső. Egy tajtékos kabócafaj él rajta, amely megszúrja a fát annak nagy cukortartalmú levéért, a fölösleges vizet pedig azonnal kiüríti magából. Egyenként ezek a cseppecskék alig érzékelhetők, ám ha a rovarok tömegesen elszaporodnak, szinte „esőzik” a korona. Mivel a samánfa impozáns méreteket ér el, ezért többnyire egyesével, terekre ültetik.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 294. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  

Források[szerkesztés]