Broméliafélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Broméliafélék
Egy broméliaféle
Egy broméliaféle
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Broméliafélék (Bromeliaceae)
Juss.
Alcsaládok
Elterjedés
WorldBromeliadDistribution.PNG
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Broméliafélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Broméliafélék témájú kategóriát.

A broméliafélék (Bromeliaceae) a perjevirágúak rendjének (Poales) egyik családja. Korábbi rendszerekben teljesen más volt a megítélésük. A Soó- és Hortobágyi-rendszerben külön rendként szerepel lisztesmagvúak (Bromeliales, Farinosae) néven. A Borhidi-rendszerben a Zingiberidae alosztály (gyömbérvirágúak) Bromelianae főrendjébe tartozik az ananászvirágúak rendje (Bromeliales). A broméliafélék szorosabb rokonságot a perjevirágúak rendjén belül a gyékényfélékkel (Typhaceae) és a békabuzogányfélékkel (Sparganiaceae) mutatnak, melyekkel egységes, monofiletikus csoportot, kládot alkotnak, ezért e három családot ajánlatos kiemelni a Poales rendből, és Bromeliales néven külön rendet állítani nekik, ugyanis a Poales kládról elsőként váltak le, így a többi család együtt továbbra is monofiletikus lenne. A család jellemzői:

  • újvilági, trópusi növények, általában epifitonok, de akadnak köztük üstökösfák is (mint például az andoki xerofiton Puya raimondii, melyek törzsmagassága 4 m, a virágzattal együtt 10 m);
  • a levelek szorosan helyezkednek el spirális alakban, sokszor tölcsérszerűen, a vízraktározást és vízfelfogást elősegítve ezzel, a levelek felületén vastag viaszbevonatot is találunk, melytől sokszor ezüstösen csillogó a levélfelület;
  • a csoport növénykémiailag igen egységes, sejtjeikben kalcium-oxalát, gyanta- és olajtartó üregek, kovatestek találhatók;
  • a virágzat végálló, a virágok kétkörű lepel nagyságra is színre nézve is különbözik; a külső kör tagjai összenőttek, a belsők pedig tövüknél összenőttek;
  • a porzótáj két, háromtagú porzókörből áll, a termő háromrekeszű, felületén nektáriumokkal;
  • gyakori jelenség a madármegporzás;
  • a termés változatos alakulású, általában tok- vagy bogyótermés;
  • a magvak aprók, általában repítőkészülékkel rendelkeznek.

A broméliafélékhez tartoznak a broméliákon (Bromelia spp.) kívül, többek között a lándzsarózsák (Aechmea spp.), az ananászok (Ananas spp.), a bilbergiák (Billbergia spp.), a levélcsillagok (Cryptanthus spp.), a Guzmán-broméliák vagy guzmániák (Guzmania spp.), a Regel-broméliák vagy neorégeliák (Neoregelia spp.), a fészektőrózsák (Nidularium spp.), a szakállbroméliák (Tillandsia spp.) és a pikkelyvirágok vagy vrízeák (Vriesea spp.).

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan három alcsaládba sorolják őket: Pitcairnioideae, Bromelioideae és Tillandsioideae. Azonban genetikai elemzések azt mutatták, hogy míg a Bromelioideae és a Tillandsioidea alcsalád monofiletikus csoportok, addig a Pitcairnioidea alcsalád parafiletikus csoport, így ez utóbbiból több alcsaládot hoztak létre, melyek egyenként már monofiletikusak (a Pitcairnioidea alcsalád is megmaradt, de kevesebb nemzetséget tartalmaz). Ugyancsak a genetikai vizsgálatok tisztázták, hogy a korábban önállóan létező Ayensua nemzetség egyetlen faja, az Ayensua uaipanensis a Brocchinia nemzetséghez tartozik; a korábbi Brocchinia serrata faj viszont nem, emiatt az újonnan létrehozott Sequencia nemzetségbe sorolták át, amely még csak nem is a Brocchinioidea, hanem a Navioideae alcsalád része.[1]

A genetikai vizsgálatok eredményeit figyelembe véve a broméliafélék nemzetségei 8 alcsaládba sorolhatók, az alcsaládok ábécérendben a következők:[1][2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Taxonomy. bsi.org (a Bromeliad Society International honlapja) (angolul) Hozzáférés: 2015. aug. 27. (html)
  2. BROMELIACEAE Jussieu, nom. cons. (in: Peter F. Stevens: Angiosperm Phylogeny Website, version 13.). mobot.org/MOBOT/Research/APWeb (angolul) Missouri Botanical Garden (2015. aug. 14.) Hozzáférés: 2015. aug. 27. (html)
  3. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 292. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  4. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 292. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  5. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 315. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  6. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 318. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  7. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 348. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  8. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 348. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  9. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 395. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  10. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 434. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  11. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 435. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  12. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 475. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  13. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 390. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  14. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 363. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  15. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 459. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  16. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 473. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  17. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 387. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  18. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 523. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  19. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 539. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)
  20. Priszter Szaniszló. Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó, 539. oldal ISBN 963 9121 22 3 (1999)

Források és ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
  • Tuba Zoltán–Szerdahelyi József–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan
  • Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana
  • Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompediuma
  • Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II.
  • Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
  • Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan