Broméliafélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Broméliafélék
Egy broméliaféle
Egy broméliaféle
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Broméliafélék (Bromeliaceae)
Juss.
Alcsaládok
Elterjedés
WorldBromeliadDistribution.PNG
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Broméliafélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Broméliafélék témájú kategóriát.

A broméliafélék (Bromeliaceae) a perjevirágúak rendjének (Poales) egyik családja. Korábbi rendszerekben teljesen más volt a megítélésük. A Soó- és Hortobágyi-rendszerben külön rendként szerepel lisztesmagvúak (Bromeliales, Farinosae) néven. A Borhidi-rendszerben a Zingiberidae alosztály (gyömbérvirágúak) Bromelianae főrendjébe tartozik az ananászvirágúak rendje (Bromeliales). A broméliafélék szorosabb rokonságot a perjevirágúak rendjén belül a gyékényfélékkel (Typhaceae) és a békabuzogányfélékkel (Sparganiaceae) mutatnak, melyekkel egységes, monofiletikus csoportot, kládot alkotnak, ezért e három családot ajánlatos kiemelni a Poales rendből, és Bromeliales néven külön rendet állítani nekik, ugyanis a Poales kládról elsőként váltak le, így a többi család együtt továbbra is monofiletikus lenne. A család jellemzői:

  • újvilági, trópusi növények, általában epifitonok, de akadnak köztük üstökösfák is (mint például az andoki xerofiton Puya raimondii, melyek törzsmagassága 4 m, a virágzattal együtt 10 m);
  • a levelek szorosan helyezkednek el spirális alakban, sokszor tölcsérszerűen, a vízraktározást és vízfelfogást elősegítve ezzel, a levelek felületén vastag viaszbevonatot is találunk, melytől sokszor ezüstösen csillogó a levélfelület;
  • a csoport növénykémiailag igen egységes, sejtjeikben kalcium-oxalát, gyanta- és olajtartó üregek, kovatestek találhatók;
  • a virágzat végálló, a virágok kétkörű lepel nagyságra is színre nézve is különbözik; a külső kör tagjai összenőttek, a belsők pedig tövüknél összenőttek;
  • a porzótáj két, háromtagú porzókörből áll, a termő háromrekeszű, felületén nektáriumokkal;
  • gyakori jelenség a madármegporzás;
  • a termés változatos alakulású, általában tok- vagy bogyótermés;
  • a magvak aprók, általában repítőkészülékkel rendelkeznek.

A broméliafélékhez tartoznak a broméliákon (Bromelia spp.) kívül, többek között a lándzsarózsák (Aechmea spp.), az ananászok (Ananas spp.), a bilbergiák (Billbergia spp.), a levélcsillagok (Cryptanthus spp.), a Guzmán-broméliák vagy guzmániák (Guzmania spp.), a Regel-broméliák vagy neorégeliák (Neoregelia spp.), a fészektőrózsák (Nidularium spp.), a szakállbroméliák (Tillandsia spp.) és a pikkelyvirágok vagy vrízeák (Vriesea spp.).

Rendszerezésük[szerkesztés]

Hagyományosan három alcsaládba sorolják őket: Pitcairnioideae, Bromelioideae és Tillandsioideae. Azonban genetikai elemzések azt mutatták, hogy míg a Bromelioideae és a Tillandsioidea alcsalád monofiletikus csoportok, addig a Pitcairnioidea alcsalád parafiletikus csoport, így ez utóbbiból több alcsaládot hoztak létre, melyek egyenként már monofiletikusak (a Pitcairnioidea alcsalád is megmaradt, de kevesebb nemzetséget tartalmaz). Ugyancsak a genetikai vizsgálatok tisztázták, hogy a korábban önállóan létező Ayensua nemzetség egyetlen faja, az Ayensua uaipanensis a Brocchinia nemzetséghez tartozik; a korábbi Brocchinia serrata faj viszont nem, emiatt az újonnan létrehozott Sequencia nemzetségbe sorolták át, amely még csak nem is a Brocchinioidea, hanem a Navioideae alcsalád része.[1]

A genetikai vizsgálatok eredményeit figyelembe véve a broméliafélék nemzetségei 8 alcsaládba sorolhatók, az alcsaládok ábécérendben a következők:[1][2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Taxonomy. bsi.org (a Bromeliad Society International honlapja) (angolul) (Hozzáférés: 2015. aug. 27.) (html)
  2. BROMELIACEAE Jussieu, nom. cons. (in: Peter F. Stevens: Angiosperm Phylogeny Website, version 13.). mobot.org/MOBOT/Research/APWeb (angolul). Missouri Botanical Garden (2015. aug. 14.) (Hozzáférés: 2015. aug. 27.) (html)
  3. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 292. o. ISBN 9639121223  
  4. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 292. o. ISBN 9639121223  
  5. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 315. o. ISBN 9639121223  
  6. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 318. o. ISBN 9639121223  
  7. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 348. o. ISBN 9639121223  
  8. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 348. o. ISBN 9639121223  
  9. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 395. o. ISBN 9639121223  
  10. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 434. o. ISBN 9639121223  
  11. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 435. o. ISBN 9639121223  
  12. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 475. o. ISBN 9639121223  
  13. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 390. o. ISBN 9639121223  
  14. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 363. o. ISBN 9639121223  
  15. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 459. o. ISBN 9639121223  
  16. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 473. o. ISBN 9639121223  
  17. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 387. o. ISBN 9639121223  
  18. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 523. o. ISBN 9639121223  
  19. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 539. o. ISBN 9639121223  
  20. Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 1999. 539. o. ISBN 9639121223  

Források és ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
  • Tuba Zoltán–Szerdahelyi József–Engloner Katalin–Nagy János: Botanika II. – Rendszertan
  • Borhidi Attila: A zárvatermők fejlődéstörténeti rendszertana
  • Bagi István: A zárvatermő növények rendszerének kompediuma
  • Urania Növényvilág III. – Magasabbrendű növények II.
  • Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
  • Soó Rezső: Fejlődéstörténeti növényrendszertan