A testrablók támadása (film, 1978)
| A testrablók támadása (Invasion of the Body Snatchers) | |
| 1978-as amerikai film | |
| Rendező | Philip Kaufman |
| Alapmű | The Body Snatchers |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | W. D. Richter |
| Főszerepben | |
| Zene | Denny Zeitlin |
| Operatőr | Michael Chapman |
| Vágó | Douglas Stewart |
| Gyártás | |
| Gyártó | United Artists |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | San Francisco |
| Játékidő |
|
| Költségvetés | 3 500 000 $ |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | United Artists |
| Bemutató |  1978. december 22. |
| Bevétel | 24 946 533 $ (USA) |
| További információk | |
A testrablók támadása (eredeti cím: Invasion of the Body Snatchers) 1978-ban bemutatott amerikai sci-fi-horrorfilm, melyet Philip Kaufman rendezett. A forgatókönyvet W. D. Richter írta, Jack Finney 1955-ös The Body Snatchers című regénye alapján. Ezt volt a mű második filmes adaptációja, az 1956-os azonos című feldolgozás után. A főbb szerepekben Donald Sutherland, Brooke Adams, Veronica Cartwright, Jeff Goldblum és Leonard Nimoy látható.
A történet középpontjában egy San Franciscó-i közegészségügyi ellenőr és kollégája áll, akik felfedezik: a városban élő embereket egy földönkívüli létforma érzelemmentes klónokkal helyettesítette.
Az Amerikai Egyesült Államokban 1978. december 22-én mutatták be a mozikban. Bevételi és kritikai szempontból is sikeres lett.[1] Két további feldolgozás követte: a Testrablók (1993) és az Invázió (2007).
Cselekmény
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egy zselatinszerű, parazita földönkívüli faj elhagyja haldokló bolygóját és a Földre utazik, egy rózsaszín virágú növény alakját felvéve.
Elizabeth Driscoll, a San Franciscó-i közegészségügyi hivatal laboratóriumi tudósa hazavisz egy ilyen virágot. Másnap reggel felébredve párja, Geoffrey ridegen és tartózkodóan viselkedik. A nő ezt megbeszéli kollégájával és barátjával, Matthew Bennell közegészségügyi ellenőrrel, mert imposztornak véli Geoffrey-t. Matthew tanácsára Elizabeth felkeresi David Kibner pszichiátert, aki épp könyvbemutatót tart. Odafelé autózva egy hisztérikusan viselkedő férfi figyelmezteti őket a veszélyre, de a tömeg üldözőbe veszi. A zavart férfit nemsokára elgázolják, a balesetet érzelemmentes nézőközönség figyeli.
A könyvbemutatón Kibner megnyugtatja Elizabeth-et, de egy másik nő is hasonló félelmeiről számol be. Matthew barátja, a feltörekvő és excentrikus író, Jack Bellicec az ellenőr segítségét kéri egy bizarr ügyben: feleségével, Nancyvel közösen üzemeltetett iszapfürdőjükben egy felnőtt ember nagyságú, de mégis embriószerű testet találtak, mely Jackre hasonlít. Matthew figyelmeztetni akarja Elizabeth-et, de a nő otthonában is talál egy rá hasonlító, félig kifejtett duplikátumot. Matthew megszökteti a házból barátját és hívja a rendőrséget, de mire azok kiérnek, a duplikátumok már eltűntek.
Elizabeth rájön, hogy a virágoknak közük lehet egy ügyhöz és megvizsgál egyet a laborban. A növény teljességgel ismeretlen fajba tartozik. Mindeközben Matthew kormányszerveket próbál telefonon figyelmeztetni a veszélyre - sikertelenül. Több olyan emberrel is találkoznak, akiket duplikátumokkal helyettesítettek, Matthew, Elizabeth, Jack és Nancy kis híján ugyanerre a sorsra jut, de Matthew lakásában elrejtőznek. Itt felfedezik és elpusztítják saját kifejlődő klónjaikat, majd Matthew ismét értesíti a rendőröket, de rá kell jönnie: a klónok átvették a hatalmat a városban.
A „gubóemberek” – földönkívüli bábokból kialakult lények, melyek alvó emberek alakját és emlékeit veszik el, majd a gazdatestet szétbomlasztják – üldözőbe veszik Matthewet és társait. Jack és Nancy eltereli a figyelmüket, Matthew és Elizabeth munkahelyükön keresnek menedéket és amfetaminnal igyekeznek ébren maradni. Jack és Kibner klónjai rajtuk ütnek és benyugtatózzák őket, eközben „Kibner” elmagyarázza az idegenek tervét - az emberiséget érzelemmentes másolatokra lecserélni. Elizabeth megöli „Jacket”, Matthew pedig egy fagyasztókamrába zárja „Kibnert”, majd elmenekülnek.
Rátalálnak Nancyre, aki érzelmei elrejtésével meg tudta téveszteni a gubóembereket. A módszer beválik, de Elizabeth meglát egy emberfejű kutya hibridet, egy sérült gumó bizarr eredményét és sikoltozásával magukra vonja a figyelmet. Ismét különválnak Nancytől és egy teherautóra felkapaszkodva a kikötőbe mennek, ahol az idegenek a gubókat termelik. Elrejtőznek a kikötő mellett és Matthew szerelmet vall Nancynek, mialatt próbálja ébren tartani. Egy közeli hajóra az idegenek gubókat rakodnak, hogy a világ többi részén is terjeszkedjenek. Elizabeth elalszik és Matthew karjai közt elporlad a teste. A dühös Matthew elmenekül a nő duplikátuma elől, betör a raktárba és porig égeti a gubókat tartalmazó épületet.
Másnap Matthew belép a közegészségügyi hivatalba, ahol Elizabeth és többi kollégája klónjai tartózkodnak. Az utcán a klónok iskolás gyerekeket visznek lemásolni és további gubókat készítenek elő világuralmi terveikhez. Nancy észreveszi az utcán Matthew-t és örömittasan megszólítja. A férfi ekkor rámutat és a klónok fülsiketítő sikolyát hallatja.
Szereplők
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Színész | Szerep | Magyar hang[2] |
|---|---|---|
| Donald Sutherland | Matthew Bennell | Helyey László |
| Brooke Adams | Elizabeth Driscoll | Horváth Lili |
| Jeff Goldblum | Jack Bellicec | Szabó Sipos Barnabás |
| Veronica Cartwright | Nancy Bellicec | Bíró Kriszta |
| Leonard Nimoy | Dr. David Kibner | Szersén Gyula |
| Art Hindle | Dr. Geoffrey Howell | |
| Lelia Goldoni | Katherine Hendley | |
| Tom Luddy | Ted Hendley | |
| Stan Ritchie | Stan | |
| David Fisher | Mr. Gianni | |
Don Siegel, az 1956-os film rendezője a Matthewre és Elizabethre rendőrt hívó duplikátum taxisofőrt, míg Kevin McCarthy, a korábbi mű főszereplője a klónok elől hisztérikusan menekülő férfit alakítja.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Invasion of the Body Snatchers (1978)". Rotten Tomatoes. 1978. december 22. 2019. augusztus 14. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2019. május 11.
- ↑ A testrablók támadása az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ Salisbury, Mark (2021. október 22.). "Pod people: the legacy of Invasion of the Body Snatchers" (angol nyelven). British Film Institute. Hozzáférés: 2024. január 14.
{{cite web}}: Italic or bold markup not allowed in:|publisher=(súgó)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Invasion of the Body Snatchers (1978 film) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A testrablók támadása a PORT.hu-n (magyarul)
- A testrablók támadása az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- A testrablók támadása az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A testrablók támadása a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A testrablók támadása a Box Office Mojón (angolul)
 |
Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |