Apatelek
| Apatelek (Mocrea) | |
 | |
| A Solymossy-kastély Klösz György felvételén, 1895 és 99 között | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Borosjenő város |
| Irányítószám | 315301 |
| SIRUTA-kód | 9556 |
| Népesség | |
| Népesség | 831 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 45 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 23′ 07″, k. h. 21° 49′ 21″46.385388°N 21.822583°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 07″, k. h. 21° 49′ 21″46.385388°N 21.822583°E | |
| Apatelek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apatelek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apatelek (Mokra, románul: Mocrea, szlovákul: Mokrá) falu Romániában, Arad megyében, Borosjenőtől 5 km-re délre.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar Apa személynévből ered (1169: villa Apa), de 1198-ban Macra néven szerepel, melyet a román név őrzött meg. Ez a szláv *mokr (= nedves) szóból származik. Az Apatelek név először 1796-ban jelenik meg.
Története
[szerkesztés]1214-től szőlőhegyei az aradi káptalan birtokai, majd a Losoncziaké. A település évszázadokig a Mokra-hegy szőlőiről volt híres. Határában feküdt a középkorban Borostelek és Gyarak falu, mindkettőt a török égette fel.
1786-ban görögkatolikus románok és református magyarok lakták. 1798-ban 594 holdnyi úrbéres szőlőjén 323 család gazdálkodott, közülük 201 bebíró.
1800 körül br. Péterffy János békéscsabai szlovákokat telepített be. 1803-ban Atzél István vásárolta meg, aki uradalmat alakított ki köré. 1883-ban az Atzél családtól br. Solymossy László vette meg az uradalmat.
A 19. század végén a szőlők kétharmada már kisbirtokosok tulajdonában volt. A lakosság megélhetését a szőlőmunka, a fuvarozás, a selyemhernyó-tenyésztés, a seprűkötés és a kosárfonás adta. A 22383 holdas Solymossy-uradalomban a bortermelés mellett szarvasmarhát tenyésztettek. Andezitbányája 1893-ban 4284 m³ épület- és 3318 m³ törmelékkövet, kavicsbányája 1801 m³ törmelékkavicsot termelt.
Zaránd vármegyéhez, majd Arad vármegye Borosjenői járásához tartozott.
Lakossága
[szerkesztés]1900-ban 1267-en lakták, közülük 803 román, 231 szlovák és 225 magyar anyanyelvű; 705 görögkatolikus, 299 evangélikus, 118 római katolikus, 107 ortodox, 21 református és 17 zsidó vallású.
2002-ben 895 lakosából 659 román, 136 cigány, 72 magyar és 22 szlovák nemzetiségű; 708 ortodox, 56 római katolikus, 56 pünkösdista és 40 evangélikus vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Az 1636-ban I. Rákóczi György parancsára sziklába vájt, eredetileg hétezer hektoliter bor befogadására alkalmas ún. Rákóczi-pince ma több teremre osztott, kocsival is járható pincekomplexum.
- A Borosjenő felé vezető út mellett áll az 1834-ben, klasszicista stílusban épült Solymossy-kastély. Rossz állapotú; 1957 óta elmegyógyintézet működik benne. Park veszi körül.
- Az evangélikus templom 1783 és 1791 között épült, 1885-ben átépítették. Az ortodox templom 1866-ban épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A falu a "www.virtualarad.net" oldalon (románul)
- A pszichiátria honlapja, képekkel (románul)
.svg){kind=small}