Vajdaszentivány
| Vajdaszentivány (Voivodeni) | |
 | |
| A Zichy-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Maros |
| Község | Vajdaszentivány |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 547650 |
| Körzethívószám | 0265 |
| SIRUTA-kód | 120325 |
| Népesség | |
| Népesség | 1381 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 982 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 42′, k. h. 24° 38′Koordináták: é. sz. 46° 42′, k. h. 24° 38′ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdaszentivány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vajdaszentivány (románul Voivodeni, németül Johannesdorf) falu Romániában, Maros megyében, Vajdaszentivány község központja.
Fekvése
Az erdélyi Mezőség és Maros mente határán található Marosvásárhelytől 18 km-re északra illetve Szászrégentől 10 km-re délnyugatra a Lúc-patak jobb partján. Toldalag tartozik hozzá. Román neve alapján könnyen összetéveszthető más romániai falvakkal: a Maros megyei Vajdaszentivány és a Szilágy megyei Vajdaháza román neve is Voivodeni.[2]
Lakossága
1992-ben 1768 lakosából 1124 magyar, 578 román, 63 cigány, 3 német. Mint a szomszédos falvakban, itt is a magyarok és a cigányok református, míg a románok ortodox vallásúak. 2002-ben 1673-an lakták. A község lakossága a 2002-es évi 1957-ről 2007-re 1832-re csökkent.[3]
Története
1332-ben Sancto Johanne néven említik először, ekkor már egyházas hely volt. Mai nevén 1366-ban szerepel Marosszentiványa alakban. Zichy-kastélya a Maros egykori medrének meredek partján épült a 18. században klasszicizáló barokk stílusban. 1910-ben 1729, többségben magyar lakosa volt, jelentős román és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott.
Vajdaszentiványi táncrend
A faluban 1997-óta évente rendeznek tánctábort.
A helyi táncrend következő táncokból áll:
- Verbunk (1/4=140-150): A táncrend nyitó táncaként szerepelt, de gyakran járták a táncok közbeni szünetekben is rendelésre a zenekar előtt. Két formája ismert: az egyiket, mely kötetlen szerkezetű, szólóban járják, a másikat körben járva csoportosan táncolják. Ez utóbbi már szabályozottabb, kötöttebb. A tánc két fő részből áll: a bevezető vagy pihenő részben körben sétálnak I I I I I ritmusú tapssal kísérve, melyet figurázó és csapásoló rész követ. Ezek a részek egymás után periodikusan vissza-visszatérnek.
- Sebes forduló (1/4=112-118): A táncrend kezdő és a többi páros tánca is a forgós, forgatós páros táncok közé tartozik. A sebes forduló motivikájára a zárt fogású páros forgás, a nő kar alatti forgatása jellemző. Maga a tánc a "pihenő" résszel (egyes csárdás) kezdődik, melyet a balra forgó ricálás (értsd: riszálás) követ, mint a forgatások bevezetője. A kar alatti forgatásokhoz a nők legtöbbször kendőt tartanak a kezükben, a férfi kendőnél fogva fordítja meg a párját. Ezután következik egy zárt fogású jobbra történő páros forgás, mely után aztán újra indíthatja a ricálást. A táncok részenként nem hosszúak, viszont gyakran cserélődnek, visszatérnek.
- Lassú (1/4=152-180): A lassú szerkezetileg megegyezik a sebes fordulóval: pihenő rész (kettes csárdás), zárt páros forgás jobbra-balra, kar alatti forgatások. Motivikájának ritmusa viszont változik, igazodik a zene lüktetéséhez.
- Korcsos (1/4=84-96): A korcsos az ún. Marosszéki forgatós helyi változata, melynek lassúból való zenei átmenete folyamatosan történik, tehát a táncot sem kell megszakítani. Motívumkincse megegyezik a lassúval.
- Csárdás (gyors csárdás, 1/4=150-190): A táncrenden belül a csárdás a leggyorsabb tempójú tánc, ha magyarok táncolják a tempója 1/4=150-170 lehet, a cigányok esetében viszont elérheti a 190-es tempót is. A korcsos lezárása után újraindítják a zenét a csárdással. A tánc felépítése és motívumai szintén megegyeznek a lassúval. Ritkán, de kibővülhet külön táncolással is, melynek figurái apró cifra változatok lehetnek, vagy akár a verbunk figuráit is alkalmazhatják.
- A Batukát (1/4=120-142) a románok táncolták (bâtuta), de idővel átcserélődött a magyarok által járt táncokra. Motivikailag és szerkezetileg is megegyezik a sebes fordulóval.
Látnivalók
- Zichy-kastély
- Sáté-tó
Térkép
Híres emberek
- Itt született 1852. február 7-én Bod Lajos főreáliskolai tanár.
- Itt született 1935. június 28-án Samu Pál természetvédő, biológiai és földrajzi szakíró.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
- ↑ Erdélyi és moldvai helységnévtár. [2014. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 30.)
- ↑ Országos Statisztikai Hivatal népességadatai megyékre és településekre bontva http://www.webcitation.org/query?url=https%3A%2F%2Fwww.webcitation.org%2F5mq2Aw0UT%3Furl%3Dhttp%3A%2F%2Fwww.insse.ro%2Fcms%2Frw%2Fresource%2Fpopulatia_stab_1%2520iulie2007.htm&date=20100117020035 2007.júl.
Maros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}