Ugrás a tartalomhoz

Sör

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hitachi-Hu (vitalap | szerkesztései) 2021. május 24., 15:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. május 24.) ezen a változaton alapul.
Búzasör

A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, alkoholtartalmú ital.

Története

Kézműves sörmester a Miskolci Kocsonyafesztiválon – 2015

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. Szintén agyagkorsóban, az észak-kínai Jiahuban is találtak mintegy 9000 éves sörmaradványokat, amelyeket mézzel, galagonyával és szőlővel ízesítettek.[1] Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a Kr. e. 5. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól a gazdagokig népszerű ital volt. Ebben az időben árpakenyérből készítették. A kenyeret vízben áztatták el, megerjesztették, majd datolyával vagy datolyalevéllel ízesítették. A késztermék zavaros, darabos ital lett, amelyet szűrve és szűretlenül is fogyasztottak. Általában kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívták ki, a Közel-Keleten elterjedt a szopókás, saját szűrővel ellátott fedeles korsó. Az ókori Egyiptomban a sör valóban folyékony, tartósított kenyér volt és élelmiszerként fogyasztották.

Sörfajták

A sörkészítés legrégibb írásos bizonyítéka, a „monument Bleu” Mezopotámiából, az i. e. 3. évezredből származik. A sörkészítést ekkor már törvényben szabályozták. A sörök minőségét biztosító szabályokat Hammurápi törvényoszlopán szabályozták, a babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. A szabályok megszegőit súlyosan büntették.

Az Égi Tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint Ré főisten az Elephantiné-szigeti papok és a sör segítségével mentette meg az emberiséget. Erről az áradás évszaka első hónapjának 20. napján emlékeztek meg; ez a nap volt a „Részegség ünnepe”. A sör és az élelem neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek”. A Démotikus álmoskönyvben több, sörrel kapcsolatos álom magyarázata is megtalálható, így például meleg sörrel álmodni fájdalmat jelent.[2]

Kodolányi János magyar író sumér mítoszok alapján készült regényeiben, mint pl. a Vízözönben, vagy az Új ég, új földben is a szereplők gyakorta fogyasztanak sört, mindezt az író a történelmi tényekre alapozta.

Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást.

Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A középkorban a sörfőzés terén a kolostorok álltak az élen.[3] A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. A mézsör készítését a szerzetesek vitték tökélyre, továbbá a chartreuse és a Bénédictine likőrt is a szerzetesek fejlesztették ki. A pezsgőt (champagne) egy 17. századi bencés szerzetes találta fel. [3]

Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik (1509-1547) uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül. Később a hozzávalók közé felvették az élesztőt is.

A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek. Ezekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Készítése

A sörfőzés folyamatának diagramja
Forróvíz
Cefréző
Főzőtartály
Szűrés
Az élesztő
hozzáadása,
majd erjesztés
Hűtő
Palackozás
Hordóba
töltés

Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: maláta, komló, élesztő és víz. Amennyiben a gyártó nem ragaszkodik a tisztasági törvényhez, akkor ún. pótanyagot is felhasználhat a sör gyártásához. Leggyakrabban használt pótanyag a kukoricaőrlemény, a rizs, az árpa és különböző szénhidrát tartalmú termékek.

A maláta előkészítése (malátázás)

A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőződik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 – 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják. A kiszárítási folyamat időtartama és hőmérséklete meghatározza az elkészült maláta típusát. Malátakészítéskor tulajdonképpen olyan enzimek aktiválódnak és termelődnek, amelyek a sörfőzés azaz más néven cefrézés során a malátában található keményítő és egyéb makromolekulák bontását végzik.

Kristálymaláta

A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, ezért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelső emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A végső aszalási hőmérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 °C, a bécsi típusúnál 88-100 °C, a bajor típusúnál pedig 94-112 °C. A pilseni típusú maláta világos sárga marad, a bécsi típusú aranysárga lesz, a bajor típusú azonban sötétebb színűvé válik.

Az aszalt malátát most csírátlanító és fényező gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 °C-ig hevítik fel. Az előkészített malátát mindenekelőtt megőrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Ennek célja, hogy cefrézéskor a cefréző víz minél nagyobb felületen hasson.

Cefrézés

Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. Erre Észak-Európában, Angliában és Amerikában az ú.n. infúziós eljárást, míg Közép-Európában a dekokciós eljárást alkalmazzák. A dekokciós eljárás esetén a malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik. Ez abból vehető észre, hogy a cefre jódoldattal nem adja a keményítőre jellemző kék színeződést.

Az infúziós eljárás esetében, az egész cefrét egyszerre melegítik fel a kellő 65-72 °C-os hőmérsékletre.

Jódpróba

A sörlé szűrésére szolgáló szűrőkádak kettős fenekű nagy kerek kádak, melyeknek felső feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik, ahol a lerakódott törköly szolgál szűrőrétegként. A leszűrt cefrének ún. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebből 74-82% erjeszthető, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz. Ezt a szűrt levet vezetik aztán a komlóforraló üstbe, ahol folytatódik a sör előállításának menete.

Komlózás

A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. Az illóolaj és a keserű anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlődését gátolja.

A komlóval való főzés célja a fehérjék kicsapása, a sörlé töményítése és sterilizálása. A cefrét a komlóval 1–1,5 óráig erősen forralják. A főzött sörlevet újból szűrik, azután hűtik. A hűtésnél fontos, hogy a sörlé levegőt vegyen fel – erre az élesztőnek van szüksége –, azután gyors legyen a lehűlés, különösen a veszélyes hőfokok között (50-30 °C), hogy tejsavas, illetőleg vajsavas infekció bajt ne okozzon.

Erjesztés

Erjesztőtartály

Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. Az erjesztés két nem élesen elkülöníthető részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. Az alsó erjesztésű élesztővel készülő sört 5-9 °C, a felső erjesztésű élesztővel készülő sört 10-25 °C között erjesztik. Eközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár több ezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehűtött és élesztővel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd és vastag, sűrű, nyálkás hab borítja felületét. 4-7 nap múlva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul, ezzel jelzi, hogy a főerjedés túl van a tetőpontján. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprőről). Az élesztő-üledék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ún. „magélesztő”. Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák és ezzel oltják be a következő főzés friss sörlevét.

Ászokolás

A főerjedés után lefejtett sör ászokolása (utóerjedése) és ezzel az érése az ászok pincében történik. Ezeket a pincéket állandóan 0 °C-on tartják, ahol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll és hosszadalmas utóerjedésen megy át. A 2-5 hónapos ászokolás alatt lezajlik az utóerjedés, a sör megtisztul és szén-dioxiddal telítődik, kialakul habszerkezete és jellegzetes íz harmóniája.

Palackozás

A kész sört rendszerint zárt cellulózszűrőn átsajtolva szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba és ott később savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztőrözik 60-70 °C-on, hogy tartósabb legyen. A kész sör alkohol- és extrakttartalma természetesen attól függ, hogy milyen sűrű cefrét készítettek és mennyire erjesztették el. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a sörök alkoholtartalma 2,5-5% közt ingadozik. Az erjedésnél az alkalmazott élesztő-típus szerint a dextrinek, esetleg maltóz is maradhat elerjedetlenül (például az édes bajor söröknél).

A palack színe

A sörben található egy izohumulon nevű anyag, ez egy úgynevezett alfasav, – a komlóból kerül a sörbe, ennek a keserű íz kialakításában van fontos szerepe – az UV-sugárzás hatására lebomlik, ha a reakcióban segíti megfelelő mennyiségű riboflavin, ami reakcióba lép a sörben levő kénnel, végeredményként létrejön a 3-metilbut-2-én-1-tiol nevű molekula, röviden 3-MBT. Ennek az anyagnak az a jellegzetessége, hogy kellemetlen, büdös szaga van. Ezt megelőzendő használnak a palackozáshoz barna vagy zöld színű üvegeket.

Léteznek átlátszó palackozással készülő típusok (például Corona, Miller), ezeket a gyártók dihidro-izohumulonnak nevezett adalékanyagokkal teszik „fényállóvá”.[4]

A sör színe

A sör általában árpából készül, de búzából, zabból, rozsból és más gabonából is előállítható, ez is befolyásolja a sör színét. Legfőképp azonban a pörkölés van hatással a színére. Minél sötétebbre pörkölik a gabonát, annál barnább lesz a sör.

Alapanyagai

A sör gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos és a sörgyártási, valamint az étkezési célnak megfelelő minőségű, a következőkben felsorolt anyagok használhatók fel.

  • Alapanyagok
  • Pótanyagok (a sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból)
    • Árpa
    • Csírátlaní­tott kukoricaőrlemény
    • Rizs
    • Szénhidráttartalmú termékek
  • Ízesí­tő- és színezőanyagok
    • Komló (az ízét, színét és illatát elsősorban ez adja meg)
    • Komlókészí­tmények
    • Színezékek
    • Karamellmaláta és színezőmaláta
  • Technológiai segédanyagok

Sörfajták

Bővebben: Sörfajták
Néhány Lambic sörfajta palackozva
Sörfajták, típusok

A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztéshez használt élesztő magasabb hőmérsékleten (20°C körül) dolgozik. Pont ezért elterjedt típus a házi illetve kisüzemi sörfőzés területén, mivel az erjedéshez szükséges körülmények megteremtése általában nem kerül plusz erőfeszítésbe. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő viszonylag alacsony hőfokon dolgozik (5-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik. A nagyüzemi söröknek ez kedvező, mivel az alacsony hőmérsékleten történő erjesztés és tárolás megelőzi, hogy egyéb nemkívánatos baktériumok, kórokozók szaporodjanak el a sörben és így tönkremenjen.

Spontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek)

A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a 15. században született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami meggy, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakori ízesítő anyag még az őszibarack és a feketeribizli.

Felső erjesztésű sörök (Ale)

Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes, „fekete” Stout, és a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, amely a téli hónapok itala.

Alsó erjesztésű sörök (Lager)

A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsó erjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a 13–14. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bockká.

Hibrid, különleges eljárással készülő sörök

Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felső erjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsó erjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felső erjesztésű söröktől. Szintén említésre méltó a gőzsör, amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felső erjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten. Illetve egyéb speciális szezonális sörök, különböző fűszerekkel, valamint a füstölt sörök, amelyek füstös aromájukat, í­züket a kemencében szárí­tott árpamalátától kapják.

Alkoholmentes sörök

A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt egyébként (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot) az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.

Bio sörök

A felhasznált alapanyagok (maláta, komló) kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származhatnak. Igazoltan GMO-mentes sörélesztők és enzimek felhasználhatók, néhány adalékanyag pedig csak külön engedéllyel. A bio sörök és a nem bio sörök íze nem különbözik. A sörfőzdének be kell jelentkeznie az ellenőrzési rendszerbe.

Negatív hatásai

Lásd még: Alkoholizmus

A túlzott alkoholfogyasztás hosszú távon számos betegséget okoz, károsítja a májat, az idegrendszert, és megrövidíti az élettartamot. Az alkohol rövid távú hatásai közé tartozik a koncentráció csökkenése és a reakcióidő megnövekedése, sörfogyasztás után néhány órán belül ezért tilos járművet vezetni. Mindezek miatt elterjedt az alkoholmentes sörök készítése, amelyekben aromákkal próbálják utánozni az alkoholos sör ízét.

Mint minden más folyadék, a sör is képes nagy mennyiségben fulladást, épületkárokat, más sérüléseket okozni. Ez történt 1814-ben a londoni sörözönben.

Pozitív hatásai

A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike. A sörben lévő alkoholmennyiség hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, többnyire elenyésző.

A sörnek nagyon sok pozitív hatása van. Nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek az alkohollal együtt a szervezet enzimaktivitását, az anyagcsere folyamatok jótékony gyorsítását eredményezik. Nátriumban szegény, nem tartalmaz zsírokat és 92%-nál több vízből áll.

Jótékony hatásai:

  • Jelentős antioxidáns-tartalmú,
  • Vízhajtó és vesekő-képződést megelőző,
  • Nyugtató, altató hatású, feszültségoldó,
  • Magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H),
  • Jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz,
  • Vírusfertőzések ellen véd,
  • Stimulálja az immunrendszert (xanthohumoltartalma miatt),
  • Magas tápértékű, normál fogyasztása nem hizlal.

Két európai országban Lengyelországban és Csehországban a súlyos vesekő betegségben szenvedőknek orvosok előírhatják fogyasztását.[5]

Egy 200 000 fő bevonásával készült vizsgálat szerint azoknál, akik napi egy korsó sört fogyasztottak 3,1 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki szívbetegség a sörben lévő fenolok következtében. Ugyanakkor a sör ilyenféle jótékony hatásai elsősorban a 45 évnél idősebb férfiakra és az 55 évnél idősebb nőkre vonatkoznak, a fiatalabb korosztályoknál elenyésző ezen hatása. A mérsékelt alkoholfogyasztás (nőknél napi 2, férfiaknál napi 4 dl sör) mellett mutathatóak ki legkedvezőbb hatásai. A sör a magas vérnyomás kialakulásának megakadályozásában is szerepet játszik egy harvardi tanulmány alapján.[6] Egy ugyancsak harvardi kutatás során úgy tűnt, hogy a középkorú férfiaknál akár 25%-kal is csökkentheti a cukorbetegség kialakulásának esélyét.[7]

Vitamintartalma

Vitamin Napi szükséglet (mg) 1 liter sörben található mennyiség (mg)
B2 (riboflavin) 1,5-1,8 0,2-1,3
Nikotinsavamid 22 3-14
B6 1,8-2,2 0,07-1,7
Pantoténsav 8 0,04-2
Folsav 0,2 0,04-0,6
Biotin 50-100 µg 2-15 µg

Magyar sörök

Sörgyárak

Kisebb főzdék, kézműves és biosörök

  • Szent András Sörfőzde – Békésszentandráson működik 1993 óta.[10]
  • Körös-Maros Biofarm – Alakor biosör: a receptet és technológiát a BCE Sör és Szeszipari Tanszéke fejlesztette, az alapanyagként felhasznált alakor búzát az MTA ATK nemesítette (Mv Alkor), a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft. termelte. A teljes folyamatot a nemesítéstől és vetőmag szaporítástól kezdve az alapanyag termelésén, feldolgozásán keresztül a sörfőzésig a Biokontroll (HU-ÖKO-01) ellenőrizte az ALKOBEER PROJEKT keretében.[11]
  • A zirci ciszterci apátságban több évszázados hagyománya van a sörfőzésnek, az első helyi sör 1735-ben készült el. Később ez a tevékenység megszűnt, de 2015-ben újraindították a sörfőzést.[12]
  • Hedon sörfőzde, amely Balatonvilágoson készíti klasszikus és újhullámos söreit. A főzde Németh Antal „vándor gerilla” főzdéjéből nőtte ki magát, és 2015 közepén kezdte el működését a magyar tenger partján. Egyik terméke a híres filmes alak után elnevezett Charlie Firpo.[13]
  • Szarvasi Sörfőzde – 2010-ben kezdte meg tevékenységét Szarvason.[14]
  • Balatonszentgyörgyi Sörművek[15]
  • SteamCraft Brewery – Pécs első kisüzemi sörfőzdéje 2017-ben kezdte működését. Főként prémium minőségű ale söröket főznek. Termékek: IpiAPAche-APA, Prancing Pony-IPA, Fat Hamster-Amerikai búza, Utopia-Pilseni típusú, Dark Steam-Stout, CaliBEER-Cream Ale.
  • Igazi Csíki Sör – a székelyföldi Csíkszentsimonban gyártják 2014 óta.[16]
  • RothBeer Kraft Sörök [1]
  • Bäder Sörfőzde
  • Hübris Sörfőzde
  • Mad Scientist Sörfőzde
  • Horizont Sörfőzde
  • Reketye Sörfőzde
  • Harapunk Sörfőzde
  • Hopfanatic Sörfőzde
  • Fehér Nyúl Sörfőzde
  • Hoptop Sörfőzde
  • Oázis Sörfőzde
  • MONYO Sörfőzde
  • The FIRST Sörfőzde
  • Beertailor Sörfőzde
  • Ninka Archiválva 2020. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Sörfőzde – gluténmentes sörök

A világ vezető söripari cégei

  • Anheuser-Busch (USA)
  • Heineken (Hollandia)
  • InBev (Belgium)
  • SAB Miller (Dél-Afrika)
  • Brasseries Kronenbourg (Franciaország)
  • MolsonCoors (Kanada-USA)

Külföldi sörök

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Erdei T. Lilla: A koccintást kérjük mellőzni!; BBC History, 2018. január, 19. oldal
  2. ↑ Gaál Ernő: Sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában, Gondolat, Budapest, 1988, ISBN 963-282-069-X
  3. ↑ a b Reader's Digest: Mindennapi élet az ókortól napjainkig
  4. ↑ MIÉRT ZÖLD ÉS BARNA SZINTE AZ ÖSSZES SÖRÖSÜVEG?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. május 15.)
  5. ↑ Csibrányi Zoltán: A MÚLT JELENE V. - Sör, receptre. parameter.sk, 2013. október 3. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  6. ↑ Sört az egészségre?. metropol.hu. [2015. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 24.)
  7. ↑ Mennyire egészséges a sör?. munkahet.hu. [2017. március 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 28.)
  8. ↑ A borsodi sörgyár története. Borsodi Sörgyár. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
  9. ↑ Történet. Heineken Hungária. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
  10. ↑ Sörténelem. A Szent András sörfőzde honlapja. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  11. ↑ ALKOBEER PROJEKT
  12. ↑ A zirci manufaktúra honlapja. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  13. ↑ A Hedon honlapja. [2017. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  14. ↑ A Szarvasi Sörfőzde honlapja. (Hozzáférés: 2018. július 3.)
  15. ↑ Sörművek. (Hozzáférés: 2018. július 3.)
  16. ↑ Hagyományaink. Csíki Sör. [2016. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Beer
A Wikimédia Commons tartalmaz Sör témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a sör címszót a Wikiszótárban!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sör&oldid=23893243”