Peleszarvad
Peleszarvad (Sărvăzel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szatmár |
Község | Szilágypér |
Rang | falu |
Községközpont | Szilágypér (Pir) |
Irányítószám | 447247 |
SIRUTA-kód | 138565 |
Népesség | |
Népesség | 102 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 167 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 27′ 21″, k. h. 22° 25′ 03″47.455968°N 22.417578°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 21″, k. h. 22° 25′ 03″47.455968°N 22.417578°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Peleszarvad (Sărvăzel), település Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.
Fekvése
Tasnádtól délnyugatra, Szilágypér közelében fekvő település.
Története
Peleszarvad Árpád-kori település. Nevét már 1241 előtt is említette oklevél Zorwod néven.
1329-ben Zarauad, 1330-ban p. Zurwod, 1331-ben Zarwad, Zaward néven írták.
1279-ben IV. László király Hegun comes és fia: Goganus bán hőséges szolgálataiért a tatárok pusztításai következtében elnéptelenedett Zorwod nevő örökjogú birtokukat újból nekik adományozta, hogy engedélye alapján benépesíthessék.
1450-ben egy oklevél szerint Zarwad-i Miklós is vallomást tett nádasdi birtokügyben.
1465-ben Bályoki Szilveszter is birtokosa, aki Zarwad-i részbirtokát adta zálogba Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának.
1910-ben 383 lakosából 42 magyar, 336 román volt. Ebből 349 görög katoilikus, 20 református, 12 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.
Jegyzetek
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. .