Padova

A településen világörökségi helyszín található

Padova
Padova címere
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Veneto
Megye	Padova (PD)
Polgármester	Flavio Zanonato
Irányítószám	35100
Körzethívószám	049
Népesség
Teljes népesség	210 821 fő (2004) +/-
Népsűrűség	2 267 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	12 m
Terület	92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Padova Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 25′, k. h. 11° 52′45.4166666667, 11.8666666667
Padova weboldala

Padova (latinul: Patavium, venetói nyelven: Padoa, németül: Esten) észak-olaszországi Veneto régióban és a hasonló nevű Padova megyében található város.

Elhelyezkedése

Padova elhelyezkedése az azonos nevű megyén belül

Padova a Pó-síkság keleti határán terül el.

Története

A legenda Padova születését az antik történetek egyik leghíresebbjére, a trójai háborúra vezeti vissza: mialatt Odüsszeusz és Aineiasz a tengeren tévelyegtek, addig a hős Anténór, egy trójai túlélő megalapította a várost.

A valóságban Padova eredetileg szegény halászfalu volt. A Brenta folyó mentén alakult ki a 10. században, első ismert neve Patavium. A római időkben neves gazdasági centrummá gyarapodott. Majd 601-ben a lombardiai Agilulf király foglalta el, csak több év után sikerült megmenekülni uralma alól. 1000 után sikerült visszanyernie hírnevét, szabad városállamként részt vállalt Rőtszakállú Frigyes háborúiban.

Már a 13. században létrejött a Padovai Egyetem, egyik elsőként Európában. A várost falakkal vették körül. 1337-ben a Scaligerik rövid uralma után a Da Carra nemesi család vette át a hatalmat. 1405 – ben a város elveszítette függetlenségét, és Velence hatalmába került. 1508 – ban itt született Palladio neves építész. 1509-ben Maximilian császár foglalta el. A 17. században itt tanított Galileo Galilei. A Velencei Köztársaság bukása után rövid ideig francia uralom alatt állt, majd a Habsburg Császársághoz tartozott. 1866 óta Olaszország része. 1919-ben bevezették a nevezetes nemzetközi vásárokat számos kiállítással minden év júliusában.

Demográfia

Közigazgatási felosztása

Padova városnegyedei a következők:

• Quartiere 1 Centro (Központ)
• Quartiere 2 Nord (Észak)
  • (Arcella – S. Carlo – Pontevigodarzere)
• Quartiere 3 Est (Kelet)
  • (Brenta-Venezia, Forcellini-Camin)
• Quartiere 4 Sud-Est (Délkelet)
  • (S. Croce-S. Osvaldo, Bassanello-Voltabarozzo)
• Quartiere 5 Sud-Ovest (Délnyugat)
  • (Armistizio-Savonarola)
• Quartiere 6 Ovest (Nyugat)
  • (Brentella-Valsugana)

Látnivalói

Basilica di Sant'Antonio

Basilica di Santa Giustina

Donatello Gattamelata lovasszobra

Piazza delle Erbe (éjszaka)

Piazza delle Erbe tipikus piacával

Porta Savonarola

Prato della Valle

Botanikus kert

• Aréna tere
  • A római Aréna alapjai
  • Scrovegni-kápolna vagy Madonna dell'Arena-kápolna, Giotto di Bondone 38 freskójával, a közelmúltban restaurálták.
  • Eremitani, az Ágoston-rend temploma a XIII. századból.

• Szent Antal tere
  • Szent Antal-bazilika (Basilica di Sant' Antonio): XIV. század.
  • Gattamelata lovas szobra: Donatello alkotása, 1447-1453, a velencei signoria kérte fel a művészt a szobor megalkotására.
  • San Giorgio-kápolna
  • Scuola di San Antonio
  • Museo Civico
  • Botanikus kert (Orto Botanico), 1514-ben alapították, Európa legrégibb botanikus kertje.

• Prato della Valle: amfiteátrumhoz hasonlító tér szobrokkal.
  • Szent Jusztinia-bazilika (Basilica di Santa Giustina)

• Piazza delle Erbe
  • Igazságügyi Palota (Palazzo della Ragione): XIII. századi épület, figyelemreméltó 80 méter hosszú terme s annak falfreskói.
  • Városháza (Municipio)
  • Egyetem: Európa legősibb felsőfokú oktatási intézményeinek egyike, 1222-ben alapították. Legérdekesebb és legismertebb épületrésze az ún. Teatro Anatomico, ahol először végeztek boncolást az 1500-as években (ez ekkor szigorúan tilos volt). Az egyetem prominens tanárai között szerepel Galileo Galilei neve is.

• Piazza dei Signori
  • Óra-torony
  • Palazzo del Capitanio
  • Loggia del Consiglio
• Dóm és Battistero

Híres emberek

• Publius Clodius Thraseus Paetus (Padova, ? - i. sz. 66), római szenátor, sztoikus filozófus.
• Titus Livius (Patavium – ma Padova –, Kr. e. 59 – Patavium, Kr. u. 17) római történetíró.
• Marsilius of Padua - késő középkori politikai gondolkodó (1275-1342)
• Riccardo Patrese volt Forma-1-es versenyző.

Magyar vonatkozásai

• I. Lajos magyar király első nápolyi hadjárata során, 1347 decemberének első napjaiban érintette Padova városát kíséretével. A város akkori ura, Jacopo Carrara nagyon szívélyesen fogadta a magyar királyt, és azzal „hogy szolgáljuk a magunk és mieink javát, barátságosan eléje megyünk a nagy királynak”. Carrara feltehetően a Velencei Köztársaság ellen (amellyel néhány évvel azelőtt Lajos is háborúzott Dalmáciában) szövetségesének akarta megnyerni a fiatal királyt. Carrara meghívta Lajost a városba és 500 lovast ajánlott fel neki a hadjáratához. Lajos a felajánlást elfogadta, a meghívást viszont Velencére tekintettel – amellyel 1346-ban 8 éves fegyverszünetet kötött – elutasította.
• Buda 1684-es keresztény ostromakor a budai zsidók a törökök oldalán hősiesen védték Buda várát. Amikor ennek híre Padovába eljutott, a keresztények mozgolódni kezdtek az ott élő zsidók ellen, de végül a zsidók megmenekültek a pogromtól. A padovai zsidó hitközség máig megüli a „budai purimot” (minden év Elul hó 10-én) (V.ö. Kohn Sámuel: Héber kútforrások, 124.-128. old.; További részletek itt)
• Ebben a városban írták alá az Osztrák–Magyar Monarchia képviselői az első világháborús szereplésüket lezáró Padovai fegyverszünetet.
• Itt hunyt el 1576-ban a brassói születésű Bakfark Bálint, kora ünnepelt lantművésze és zeneszerzője.
• A padovai egyetemen tanult Báthory Miklós szerémi (kői - banostori) majd váci püspök, szobra a szoborparkban található, valamint Szamosközy István történész.

Közlekedés

A városban Kötöttpályás busz is közlekedik, továbbá a városon halad keresztül a Milánó–Velence-vasútvonal is.

Testvértelepülések

• Franciaország, Nancy, 1964
• Németország, Freiburg im Breisgau, 1967
• USA, Boston, 1983
• Kína, Handan, 1988
• Románia, Jászvásár, 1995
• Mozambik, Beira, 1995
• Portugália, Coimbra, 1998
• Olaszország, Cagliari, 2002
• Horvátország, Zára, 2003

Források

• Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
• Giorgio Vasari: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete (ford. Zsámboki Zoltán, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.) ISBN 963-596-256-8

További információk

• Padova magyar nyelvű útikalauz
• Térképkalauz, Padova
• Padova város térképe
• APT Padova Turisztikai Információs Hivatal portál
• Kereskedelmi Kamara portálja Camera di Commercio di Padova
• Fotóalbum Padováról
• Padovanet.it PDF
• Padova.lap.hu - linkgyűjtemény