A cambrai-i liga első háborúja
- További adatokat lásd A cambrai-i liga háborúja (egyértelműsítő lap) c. szócikkben!
| A cambrai-i liga első háborúja | |||||||||
| Itáliai háborúk | |||||||||
| Dátum | 1508. december 10. – 1510. február 24. | ||||||||
| Helyszín | Észak-Itália, a Velencei Köztársaság területe, Adriai-tenger | ||||||||
| Eredmény | Velencei pürrhoszi győzelem | ||||||||
| Casus belli | A franciák itáliai terület igényei | ||||||||
| Területváltozások | Néhány velencei terület francia kézbe jut | ||||||||
|
|||||||||
.svg&filetimestamp=20091017163900){kind=small}
.svg&filetimestamp=20080213191517){kind=small}
.svg&filetimestamp=20070907200539){kind=small}
A cambrai-i liga háborúja Franciaország, a Német-római Birodalom, a Pápai Állam és Spanyolország (pontosabban Aragónia-Kasztília) harca a Velencei Köztársaság ellen az itáliai háborúk részeként, melyek már 1494 óta tartottak. Velence Itáliában elvesztette meghatározó szerepének jó részét és a törökökkel szemben is alulmaradt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények
VIII. Károly francia király 1494-ben seregével megszállta Itáliát, hogy a Nápolyi Királyság trónját megszerezze, melyen a vele rokonságban álló Anjou-ház uralkodott, s amely egykor Magyarországot is birtokolta. VII. Sándor pápa szövetségre lépett Velencével, s Milánóval Károly ellen, de vereséget szenvedt, viszont a király 1498-ban bekövetkezett halála meggátolta egy újabb hadjárat vezetésében, amivel sikereit foganatosítani akarta.
XII. Lajos, Károly utódja folytatta a háborút, szövetségre lépett Aragónia és Kasztília királyával II. Ferdinánddal, akivel megszállta Nápolyt, de a spanyolok igen hamar szövetségesük ellen fordultak és kiverték a franciákat Itáliából
[szerkesztés] A cambrai-i liga létrejötte és háborúja
A cambrai-i ligát (ejtsd:cambréi) 1508. december 10-én kötötte meg II. Gyula pápa, I. Miksa német-római császárral, a francia királlyal, I. Alfonz ferrarai herceggel és Ferdinánd aragón-kasztíliai uralkodóval.
Az Itáliába behatoló Lajos király Agnadello mellett vívott csatában vereséget mért a velencei seregre, majd Miksával ostromolni kezdték Páduát. Az ostromot ellenben a vár olasz védői kiállták, s a kudarc miatt Miksa és Lajos között nézetkülönbségek alakultak ki, ami miatt a Német Birodalom kilépett a háborúból. Velence ekkor visszafoglalt néhány elvesztett várat, mint Bresciát.
A velenceiek látszólagosan megnyerték a háborút, de számos terület francia kézben maradt, mely a köztársaság befolyásának gyengülését vonta maga után a félsziget területén. Ennek tetejébe az Oszmán Birodalom ellen vívott 1499.-1503. évi háború is balul végződött.
[szerkesztés] További események
A Pápai Állam ekkor kilépett a cambrai-i szövetségből és átállt Velence mellé Franciaország és Ferrara ellenében, mely további itáliai háborúkat eredményezett 1510-ben, 1511-ben és 1513-ban is. 1515-ben francia-velencei szövetségre került sor a pápa, a német császár, az angol király, Milánó, Svájc és Spanyolország ellen.
A konfliktus épp akkor kötötte le leginkább Európát, amikor a török terjeszkedést kiújult az 1520-as évek elején. I. Szulejmán megtámadta Magyarországot 1521-ben, ezzel egyidőben ismét háború tört ki olasz területen, így II. Lajos hiába kért segítséget szorongatott helyzetében a Nyugattól. Ráadásul I. Ferenc francia király a törököket akarta felhasználni Spanyolország és a Német-római Birodalom ellenében.
Habár 1525-ben megkötötték magyar közreműködéssel a madridi békét, miután Ferencre vereséget mértek a páviai csatában, de a király rögvest felmondta a békét és folytatta a háborút. Az itáliai összecsapásoknak még 1544-ig nem lett vége.
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum Kiadó, Budapest 2004. ISBN 9789639471252
