A cambrai-i liga első háborúja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
További adatokat lásd A cambrai-i liga háborúja (egyértelműsítő lap) c. szócikkben!
A cambrai-i liga első háborúja
Itáliai háborúk
Dátum 1508. december 10.1510. február 24.
Helyszín Észak-Itália, a Velencei Köztársaság területe, Adriai-tenger
Eredmény Velencei pürrhoszi győzelem
Casus belli A franciák itáliai terület igényei
Területváltozások Néhány velencei terület francia kézbe jut
Harcoló felek
Blason France moderne.svg Francia Királyság
Emblem of the Papacy SE.svg Pápai Állam
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg Német-római Birodalom
Coat of arms of the House of Este (1471).svg Ferrarai Hercegség
Castile Arms.svg Aragon Arms-crown.svg Kasztília és Aragónia
Flag of Most Serene Republic of Venice.svg Velencei Köztársaság
Parancsnokok
Armoiries empereur Maximilien Ier.png I. Miksa német-római császár
Pavillon royal de France.svg XII. Lajos francia király
Armoiries Savoie-Nemours.svg  Gaston de Foix nemoursi herceg
Blason Louis II de La Trémoille (1460-1525).svg II. Lajos trémoille-i herceg
Armoiries Este 1472.svg Ippolito d'Este kardinális
Coat of arms of the House of Este (1471).svg I. Alfonz ferrarai herceg
Coat of Arms of the Republic of Venice.svg Andrea Gritti dózse
Blason fam it Orsini.svg Niccolò di Pitigliano generális

A cambrai-i liga háborúja Franciaország, a Német-római Birodalom, a Pápai Állam és Spanyolország (pontosabban Aragónia-Kasztília) harca a Velencei Köztársaság ellen az itáliai háborúk részeként, melyek már 1494 óta tartottak. Velence Itáliában elvesztette meghatározó szerepének jó részét és a törökökkel szemben is alulmaradt.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

VIII. Károly francia király 1494-ben seregével megszállta Itáliát, hogy a Nápolyi Királyság trónját megszerezze, melyen a vele rokonságban álló Anjou-ház uralkodott, s amely egykor Magyarországot is birtokolta. VII. Sándor pápa szövetségre lépett Velencével, s Milánóval Károly ellen, de vereséget szenvedt, viszont a király 1498-ban bekövetkezett halála meggátolta egy újabb hadjárat vezetésében, amivel sikereit foganatosítani akarta.

XII. Lajos, Károly utódja folytatta a háborút, szövetségre lépett Aragónia és Kasztília királyával II. Ferdinánddal, akivel megszállta Nápolyt, de a spanyolok igen hamar szövetségesük ellen fordultak és kiverték a franciákat Itáliából

A cambrai-i liga létrejötte és háborúja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cambrai-i ligát (ejtsd:cambréi) 1508. december 10-én kötötte meg II. Gyula pápa, I. Miksa német-római császárral, a francia királlyal, I. Alfonz ferrarai herceggel és Ferdinánd aragón-kasztíliai uralkodóval.

Az Itáliába behatoló Lajos király Agnadello mellett vívott csatában vereséget mért a velencei seregre, majd Miksával ostromolni kezdték Páduát. Az ostromot ellenben a vár olasz védői kiállták, s a kudarc miatt Miksa és Lajos között nézetkülönbségek alakultak ki, ami miatt a Német Birodalom kilépett a háborúból. Velence ekkor visszafoglalt néhány elvesztett várat, mint Bresciát.

A velenceiek látszólagosan megnyerték a háborút, de számos terület francia kézben maradt, mely a köztársaság befolyásának gyengülését vonta maga után a félsziget területén. Ennek tetejébe az Oszmán Birodalom ellen vívott 1499.-1503. évi háború is balul végződött.

További események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pápai Állam ekkor kilépett a cambrai-i szövetségből és átállt Velence mellé Franciaország és Ferrara ellenében, mely további itáliai háborúkat eredményezett 1510-ben, 1511-ben és 1513-ban is. 1515-ben francia-velencei szövetségre került sor a pápa, a német császár, az angol király, Milánó, Svájc és Spanyolország ellen.

A konfliktus épp akkor kötötte le leginkább Európát, amikor a török terjeszkedést kiújult az 1520-as évek elején. I. Szulejmán megtámadta Magyarországot 1521-ben, ezzel egyidőben ismét háború tört ki olasz területen, így II. Lajos hiába kért segítséget szorongatott helyzetében a Nyugattól. Ráadásul I. Ferenc francia király a törököket akarta felhasználni Spanyolország és a Német-római Birodalom ellenében.

Habár 1526-ben megkötötték magyar közreműködéssel a madridi békét, miután Ferencre vereséget mértek a páviai csatában, de a király rögvest felmondta a békét és folytatta a háborút. Az itáliai összecsapásoknak még 1559-ig nem lett vége.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]