Hernádcsány

	Hernádcsány (Čaňa)
	; Hernádcsány címere
	; Hernádcsány címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-vidéki
Rang	község
Első írásos említés	1255
Polgármester	Michal Rečka
Irányítószám	044 14
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	5864 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	433 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	174 m
Terület	11,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 36′ 45″, k. h. 21° 19′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 45″, k. h. 21° 19′ 28″
	Hernádcsány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádcsány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Hernádcsány (1899-ig Csany, szlovákul: Čaňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése

Kassától 13 km-re délkeletre, a Hernád jobb partján fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. Az i. e. 2500 körüli időben kiterjedt bronzkori település volt itt, melynek temetőjét a községtől délre tárták fel. A feltárt 163 sír gazdag mellékletekkel volt ellátva. A népvándorlás korában, az 5. században rövid időszakra keleti gót település.

1170 körül a falu mellett kolostor épült, melynek szolgálatára a falu lakói voltak rendelve. A kolostor előbb ágoston rendi, majd különböző rendeké, végül a premontreieké volt. 1241-ben a tatárok Csányt is elpusztították. A települést írott forrásban 1255-ben IV. Béla király adománylevelében „terra Chon” néven említik először. A király az oklevélben a tatárok által elpusztított település újonnan betelepített, főként német lakóinak adómentességet ad. A község neve személynévi eredetű. 1270-ben az egri káptalan oklevelében ismét „Chon” alakban szerepel. Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék „Chun”, illetve „Chomi” alakban említi. 1384-ben a falu lakói templom építésébe kezdtek, melyet 1400 körül fejeztek be és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Története során különböző nemesi családok, főként a Csányi család birtoka volt. 1427-ben 30, 1553-ban 14 portát számláltak a faluban. A 16. század közepén a község lakói nagyrészt reformátusok lettek. 1746-ban 292 lakosa volt, közülük 77 római katolikus, 61 görögkatolikus, 56 kálvinista, 18 luteránus és 78 gyerek.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSÁNY. Csana. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai reformátusok, fekszik Kassátol egy, és 1/4. mértföldnyire, határja termékeny, és vagyonnyait jól eladhattya Kassán; de mivel földgyének harmad részét, réttyeit is néha egészen járja a’ víz, ’s épűletre való fája sints, második Osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csány, magyar falu, Abauj vgyében, a Hernád jobb partján mellyen itt hid viszen keresztül, Kassához délre 1 1/2 mfdnyire: 430 r. kath., 59 g. kath., 8 evang., 350 ref., 60 zsidó lak. Kath. fil. ref. anyatemplom. Gazdag róna határát a Hernád némellykor elönti; erdeje is van. F. u. b. Meskó, Bárczay, Lánczy, Püspöki, Szentimrey, s m. t.”^[3]

1855-ben itt épült fel Európa legnagyobb gőzmalma, egy évvel később pedig megépült a Miskolc felé menő vasútvonal is. A község lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, halászattal és kézművességgel foglalkoztak.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Gecsétől délre fekszik Csány község, a körjegyzőség székhelye, 119 házzal, 985 magyar és tót ajku lakossal, Vasúti, posta- és táviróállomás. Itt van a »Csányi műmalmi társulat«-nak 1865-ben alapitott és kitünően berendezett műmalma. Kezdetben csak 100 köböl gabonanemü őrlésére volt berendezve, ma már naponkint 500 métermázsát képes feldolgozni. A malom gőzre jár, de felhasználja a Hernád vizerejét is és a legujabb szerkezetü gépekkel van fölszerelve. A telepet a csányi vasúti állomással két kilométer hosszu iparvágány és a kassai igazgatósági irodával 17 kilométer hosszu telefonvonal köti össze. Gyártmányait Kassa vidékén és Felsőmagyarország egyes nagyobb városaiban értékesíti, de finomabb lisztfajtáit Sziléziába, Galicziába, Morva- és Csehországba is szállitja. Néhány kiállitáson elsőrendü kitüntetést is nyert. Csány a vasúti állomása a szépfekvésü Kéked fürdőnek, mely innen kocsin egy óra alatt könnyen elérhető.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 1425-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 4817 lakosából 4398 szlovák és 288 cigány volt.

2011-ben 5493 lakosából 4232 szlovák és 705 cigány.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1947-ben épült.
A csányi-tó fürdésre és sportolásra is alkalmas.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 8.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 8.)

[1]

[2]

[3]

[4]